Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. február 21. 04:34 Pénz

Lesz-e 10 százalék felett a választások után az infláció?

Januárban felrobbant az infláció – ezzel a mondattal kezdődött az ING elemzése, miután február 11-én a KSH közzétette, hogy tavaly januárhoz képest 7,9 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Ilyen magas számra egyetlen elemzőház sem számított, még az ING sem, amely pedig a többséggel szemben úgy kalkulált, hogy a novemberi és decemberi 7,4 százalékos szintről gyorsulni fog a pénzromlás.

Ez az inflációs szint láthatóan már a kormánynak is kellemetlen, ami nem is csoda, hiszen ahogy nemzetközi tanulmányok alapján nemrég írtuk, 5-7 százalékosnál gyorsabb pénzromlás már kikezdheti a kormányzó pártok népszerűségét. A magyar kormány ebben a helyzetben azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egyrészt az infláció külföldi eredetű összetevőit hangsúlyozza, másrészt pedig azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszik megfékezni a pénzromlást.

Ez a kormányzati kommunikációs tálalásban négy infláció elleni intézkedést jelent (Orbán Viktor szavaival ez a „a négy stop politikája”):

  1. a régóta érvényben lévő „rezsicsökkentést” (vagyis az áram, a gáz, a kéményseprés, a szemétszállítás, a távhő és a víz díjának 2014-es szinten történő befagyasztását);
  2. a benzin és a gázolaj literjének 480 forinton történő rögzítését november 15-től;
  3. a jelzáloghitelek kamatának rögzítését a tavaly október 27-i szinten januártól;
  4. és végül hét élelmiszer (búzaliszt, kristálycukor, csirkemell, csirke far-hát, étolaj, sertéscomb, tej) árának visszaállítását az október közepi szintre február 1-jétől.

Érdekes módon ezek közül a változó kamatozású hitelek kamatstopja valójában nem inflációcsökkentő, hanem egyenesen növelő hatású. Enélkül ugyanis jelentősebben nőnének a törlesztő részletek – amelyek nem részei az inflációs számításnak –, így kevesebb elkölthető pénz maradna ezeknél az adósoknál. Ha viszont több marad, akkor könnyebben meg tudják vásárolni a dráguló árukat, így pedig bátrabban emelhetnek árat a kiskereskedők és szolgáltatók, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy a magasabb áron már nem kell majd az árujuk, szolgáltatásuk. Ezzel az összefüggéssel nyilván a kormányban is tisztában vannak, csak a kommunikációs szempontok fontosabbak, mint a közgazdaságtan: a népjóléti intézkedéseket akkor is összecsomagolva kell tálalni a választóknak, ha ezek közül az egyik történetesen nem csökkenti, hanem – áttételes módon – növeli az inflációt.

Odáig persze azért nem mennek a kormányzati megszólalók, hogy ennek az intézkedésnek számszerűsítve megadják az „inflációcsökkentő” hatását, összesítve vagy a másik háromnál viszont megteszik. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az összesített mértéket 2-2,5 százalékpontra tette, Varga Mihály pénzügyminiszter 3 százalékra, míg Orbán Viktor évértékelőjében ezt részletezte is. A kormányfő szerint a rezsicsökkentés 1,5 százalékkal, az üzemanyagok árának befagyasztása fél százalékkal, az élelmiszereké 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt.

Mindhárom számítás azt mutatja, hogy ezek nélkül

a pénzromlás üteme könnyen 10 százalék fölé szaladhatna.

Erről nem túlzás azt mondani, hogy lélektani határ, és az átlépése végképp messzire gurítaná az inflációs érzékelést, amely már most is messze a hivatalos tényszám fölött van a Reacty-vel közösen elvégzett közelmúltbeli felmérésünk eredménye szerint. Közben a jövőre vonatkozó inflációs várakozások is emelkednek (lásd az 51. oldalon a jegybank legutóbbi Inflációs jelentésében), ami megerősíti, hogy éppen kialakulóban van a gazdaságpolitika szempontjából finoman szólva sem kívánatos ár-bér spirál a magyar gazdaságban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszélyes irányba indult el az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságTeljesen új makrogazdasági korszaknak ágyazhat meg, ha a béremeléseket az infláció fölé kezdik belőni a cégek. De mennyire reális az ár-bér spirál veszélye?

Ennek a megtörése valószínűleg csak akkor lesz lehetséges, ha a jegybank folytatja a kamatemeléseket, a választások után pedig a kormány (akármilyen színű lesz is) alaposan visszavesz a költekezési lendületből.

Az infláció letörésének céljával látszólag ellentétes, ha a választások után a szabott határidőig bevezetett árstopokat hagyják kifutni, de ha valamennyire is racionális gazdaságpolitikát feltételezünk, akkor erre valószínűleg sor kerül majd. Az intézkedések káros mellékhatásai ugyanis már jól láthatóak, pedig csak nemrég vezették be őket. A befagyasztott üzemanyagárak miatt egyre több benzinkút húzza le a rolót legalább átmenetileg, mert nem akar veszteséget termelni. Hozzájuk hasonlóan pedig már a kisboltosok is azzal szembesülnek, hogy a nagykereskedőtől csak drágábban tudják beszerezni az árut, mint amennyiért nekik el kell adniuk.

Ha tartósan fennmaradna az árstop, és kompenzációt sem kapnának (amitől a kormány elzárkózott), ezek a kereskedők jó eséllyel bedőlnének, ami valószínűleg nem cél. Emellett az árszabályozásnak a gazdaság egészét tekintve is nagyon káros következményei vannak, ahogy Zsiday Viktor befektetési szakember szemléletesen bemutatta – a tavaly ősszel 1432 termék árát befagyasztó – Argentína példáján. Vagyis árszabályozással csak nagyon rövidtávon lehet küzdeni az infláció ellen, komoly mellékhatásokkal. Ezt egyébként szombaton lényegében a miniszterelnök is elismerte, és azt mondta, reméli, hogy az inflációs helyzet javulásával ki tudják vezetni a rezsicsökkentésen kívüli másik három intézkedést.

Elemzők segítségével körbejártuk, milyen hatással lehet az árstopok megszüntetése az inflációra, emelkedhet-e akár csak átmenetileg is 10 százalék fölé a ráta 2021 hasonló időszakához képest. Az elvileg június végén kifutó kamatrögzítéssel az említett okok miatt nem foglalkoztunk*A megszűnése ugyan inflációcsökkentő hatású lehet, de ennek mértéke várhatóan nem lesz annyira jelentős, hogy külön számszerűsíteni lehessen., a rezsicsökkentés kivezetésével pedig azért nem, mert ez mára a magyar politika szent tehene lett, nem véletlenül szól a megtartásáról az egyesült ellenzék egyik plakátja. Habár már éves szinten legalább 500 milliárd forintra tehető a költsége a mostani energiaárak mellett, az eltörlése valószínűleg csak olyan válságos körülmények között képzelhető el, mint 2008-2009, amikor egyebek mellett a 13. havi nyugdíj is áldozatul esett a megszorításoknak.

Más a helyzet az élelmiszerekkel és az üzemanyagokkal, hiszen újabb intézkedés nélkül ezek árkorlátozása véget ér április végén, illetve május közepén. Az elemzőket annak modellezésére kértük, hogy mi lesz az inflációval akkor, ha ezek ekkor tényleg megszűnnek.

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője szerint, ha az említett termékek árát elengedik, akkor könnyen elképzelhető, hogy átmenetileg (nem a teljes évre) összejön a 10 százalékos infláció. De ezek közül csak az üzemanyagok költsége épül be más termékek árába, a többinél nem kell számolni további körös hatásokkal.*Akik ipari mennyiségben használnak tejet vagy cukrot, azokra nem vonatkozik a bolti árstop.

Más általunk megkérdezett elemző alapforgatókönyvként nem számít arra, hogy akár csak átmenetileg is 10 százalék fölé fut az infláció. Igaz, nem is tartja elképzelhetetlennek.

Nem tudjuk, hogy mi történik a világgal három hónap múlva, hol lesznek az olajárak, a szállítási költségek, mi történik a mezőgazdaságban. Ha kialakul egy tökéletes vihar – háború tör ki Ukrajnában, az olajárak felmennek 120 dollár fölé, aszály sújtja világot –, és egyik hónapról a másikra eltörlik az árstop intézkedéseket, ezeknél a termékköröknél simán benne van a pakliban egy két számjegyű árnövekedés. Ez az inflációt nagyon komolyan felfelé tudná tolni

– mondja Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza.

Az alapforgatókönyv azonban nem ez, hanem hogy nem lesz katonai konfliktus Ukrajnában, az olajárak szépen lassan visszakúsznak 80 dollár környékére, ahol nagyjából az árstop elindítása idején voltak. A mezőgazdasági termelői árindexek lefordulhatnak majd, ahogy reményeink szerint valamelyest javulnak majd a mezőgazdasági kilátások, de ez persze az időjárás miatt lutri – tette hozzá. Az ING 2022 egészére egyébként jelenleg 6,8-6,9 százalékos inflációt vár.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza arra hívja fel a figyelmet, hogy több európai országban jórészt az energiaárak elszállása miatt emelkedett 10 százalék fölé az infláció, idehaza viszont a rezsistop továbbra is féken tartja ezeket a költségeket a háztartások esetében. Emellett számolni kell az idei infláció szempontjából kedvezőnek mondható bázishatásokkal is, ami magyarul azt jelenti, hogy már tavaly tavasszal is meglódultak az árak, és a következő hónapokban már ezek képezik majd a viszonyítási alapot. A dohánytermékek jövedéki adója tavaly nemcsak januárban, hanem áprilisban is emelkedett, ami akkor jelentős drágulást okozott, és az üzemanyagoknál is volt egy 10 százalék körüli áremelkedés tavaly február-márciusban. Ha ehhez képest lesz drágulás az árstop eltörlése miatt, akkor az idén januárhoz képest valószínűleg nem kiugró további inflációnövekedést hoz majd, hanem a várt csökkenését akadályozná meg egy időre.

A forint árfolyamától egyik elemző sem tart, azaz nem számít olyan gyengülésre, amely fokozná az inflációt. Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint most erősebb, mint egy éve, Virovácz Péter pedig a tavaszi hónapokra továbbra is a 352 és 365 közötti sávba várja a forint-euró árfolyamot. Ami egyben azt is jelenti, hogy további olyan forinterősödésre sem számít, ami kifejezetten segítene az infláció ellen.

Balásy Zsolt szerint viszont a bázishatásnak elenyésző a szerepe az olajárakhoz és a forintárfolyamhoz képest, a legfontosabb tényező pedig a választások előtt a lakosságnak kiosztott (szja-visszatérítés, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj, kötelező béremelés) pénzmennyiség elköltése.

Ha ezt mindenki az első hónapokban fogja fogyasztásra költeni, abból akár inflációs vihar is lehet, bármit is jelentsen ez

– fogalmaz az elemző.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan várhatóan tovább emeli az alapkamatot, de ennek pár hónapos időtávon nincs igazán jelentősége inflációs szempontból. Ráadásul Virovácz Péter szerint nagyon sok olyan tényező van most a magyar gazdaságpolitikai rendszerben, ami gyengíti a jegybank kamatemelésének – elvileg inflációcsökkentő – hatását. Ilyen a már említett kamatstop, az új jelzáloghitelezést a zöld otthon program támogatja, a Kavosz Széchenyi GO programja a kisvállalatok számára nyújt kedvező finanszírozást a kivezetett jegybanki NHP Plusz helyett. A betéti kamatokat – amivel a fogyasztás felől a megtakarítás felé áramoltatnák a jövedelmeket – pedig a bankok nem emelik igazán, mert nincs szükségük pluszforrásra. Ráadásul ahhoz még sokat kellene emelniük, hogy a bankbetét versenyképes legyen a legjobb állampapírokkal.

Suppan Gergely az MNB-vel kapcsolatban azt emeli ki, hogy a szállítási költségek és az energiaárak elszállásával egyetlen jegybank sem tud mit kezdeni, még a legnagyobbak sem, mint az amerikai Fed vagy az Európai Központi Bank. Az inflációs várakozásokat persze kordában kell tartani, hogy ne legyen ár-bér spirál, de Magyarországon és egész Közép-Kelet-Európában közben zajlik egy nagy bérfelzárkózás Nyugat-Európához. Egyre több ágazatban és szakmában kell megadni a szinte nyugat-európai béreket a tetőfedőktől a teherautó-sofőrökig, különben elmennek nyugatra dolgozni ezek az emberek, miközben már most is munkaerőhiány van.

Ez a bérfelzárkózás pedig egy örvendetes folyamat, tehát az egész térségben úgy kell alakítani a jegybanki politikákat, hogy ennek tere legyen, miközben ez inflációs hatással jár, vagyis az árszínvonal is közelít Nyugat-Európához. De az persze jobb lenne, ha ez mondjuk 2 százalékos nyugat-európai és 4 százalékos magyar infláció mellett történne, nem pedig 5 és 10 százalékos ütemben. És emellett már középtávon is figyelni kell arra, hogy a béremelkedés mennyire van összhangban a termelékenység növekedésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét százalék körüli inflációnál már csökkenhet a kormány támogatottságaIlyen szintű inflációnál már veszélyben érezheti a támogatottságát a kormány, nem véletlen, hogy csúcsra járatják a hangulatjavító intézkedéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzerinted is legalább 20 százalékos az infláció? Felmérésünk szerint nem vagy egyedülA Reacty Digitallal együtt készült reprezentatív felmérésünk szerint a felnőtt lakosság átlagosan 26 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a KSH 7,4 százalékos adatával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobniOlyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Pénz 2022-es választások forintárfolyam infláció kormány Magyar Nemzeti Bank olajár Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2022. december 4. 09:17 Pénz, Támogatói tartalom

Egy kis hibán is könnyen elúszhat a 3 milliós támogatás

Az utolsó nagy hajrá indulhat a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatásért, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az állami dotáció jövőre már nem lesz elérhető. Ha valaki most kezdene bele otthona szépítésébe, vagy épp energetikai korszerűsítésbe, akkor az egyszerűbb munkáknál is nagyon kell már figyelnie, hogy ne csússzon ki a határidőkből. A támogatásigénylés dokumentációja ugyanis nem egyszerű, ráadásul a munkákat év végéig le is kell zárni, ami most különösen nagy kihívás lehet. Ha valaki nem végez mindennel december 31-ig, az nagyon sok pénzt bukhat.

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.