Hónapok óta megszokhattuk, hogy az infláció kitartóan megy felfelé, és az elemzői várakozásoknak megfelelően ez alól a november sem volt kivétel. Annyira, hogy a 7,4 százalékos (tavaly novemberhez képest mért) adat olyan magas, amire 2007 decembere óta nem volt példa.
Az autósok számára biztosan nem meglepő, hogy a legnagyobb mértékben, közel 38 százalékkal az üzemanyagok ára emelkedett. Ennek részben az az oka, hogy a KSH árfelírói még a hónap első felében, a 480 forintos ármaximum bevezetése előtt rögzítették az árakat. Ezt onnan lehet tudni, hogy a hivatal táblázata szerint a 95-ös benzin literje 498 forintba, a gázolaj 504 forintba került novemberben.
Sokat drágult a lakásfelújítás is. A KSH ezt a kategóriát összefoglalóan lakásjavító és –karbantartó cikkeknek hívja, és több mint 14 százalékos drágulást mért tavaly novemberhez képest. A dohányáruk közel 17 százalékos áremelkedése nem meglepő, mert még az év elején emelkedett az adóterhük, így egész évben ehhez hasonló arányokat lehet látni.
Ha összességében nem is ilyen mértékben, de az élelmiszerek is sokat drágultak, átlagosan 6 százalékkal. A legnagyobb mértékben az étolaj (majdnem 27 százalékkal), a liszt (20 százalékkal) és a margarin (szintén közel ötödével). Mindez aligha meglepő azok számára, akik rendszeresen követik a négy kiskereskedelmi lánc (Aldi, Lidl, Penny Market, Tesco) árait összehasonlító – Minőségi Újságírásért Díjjal elismert – sorozatunkat, ahol az utóbbi hónapokban lényegében pontosan ezeknek az árucikkeknek a szabad szemmel is jól látható áremelkedésére hívtuk fel a figyelmet.
A járvány előtti, mérsékelt inflációjú évekhez képest nagyon jelentős változás, hogy a tartós fogyasztási cikkek is erőteljesen drágulnak, ez az ütem átlagosan most még némileg az élelmiszerekét is meghaladta. Az új lakást berendezők különösen szomorúan láthatják, hogy a KSH mérése szerint a szobabútorokért több mint 13 százalékkal, míg a konyha- és egyéb bútorokért közel 15 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője azt emelte ki, hogy a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékban drágulást mértek. Ez egyértelműen jelzi, hogy mennyire széles az inflációs nyomás ma Magyarországon. A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, novemberben elérte a 4,6 százalékot, ami szintén erőteljesen emelte az általános inflációs mutatót.
Az elemzők többsége szerint a mostani adat lehet egyelőre az inflációs csúcs, főleg, ha az üzemanyagok a hivatalos maximumnak is alatta maradnak. Egyes kutakon ez meg is történt, bár azóta ismét emelkedőben van a kőolaj világpiaci ára. Virovácz Péter szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. Ezért szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval számolhatunk, a megfékezéséhez pedig költségvetési szigorításra is szükség lenne – tette hozzá.
Januártól – ha másban nem – abban lehet bízni, hogy kiesik a bázisból például a dohányáruk jövedékiadó-emelése, így legalább ez biztosan enyhíti a kimutatott inflációt. Addig is érdemes elolvasni Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzőjének tegnapi írását, amelyet azzal zárt, hogy ha el nem is tűnik az infláció, de legalább alacsonyabb lesz jövőre.
