Hírlevél feliratkozás
Elek Péter
2024. február 14. 04:33 Pénz

Elfűrészeli a forint támaszát a magyar helikopterpénz

(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Magyarországon az elmúlt évek tele voltak gazdasági meglepetésekkel, számos olyan eseménnyel találkozhattunk, amitől szívesen eltekintettünk volna. Az egy évvel ezelőtti, bőven 20 százalék feletti inflációs számokra, a lakossági fogyasztás de facto összeomlására, az ad hoc jellegű gazdaságpolitikai döntésekre, a technikai recessziónak álcázott valódi recesszióra én nem szívesen emlékszem vissza. Jó lenne, ha a jövőben úgy alakulnának a gazdasági folyamatok, hogy ezek a negatív események csak egyszeri rossz emlékként maradnának meg az emberek emlékezetében.

Ha volt olyan esemény, amely egyértelműen a kellemes emlékek közé tartozik a tavalyi évből, az a forint stabilitása volt.

Sokan élték meg nagyon rosszul, szinte pánikszerűen, hogy 2022 őszén az eurókurzus 420 feletti értékeket is felvett, főleg annak függvényében, honnan indult év elején az árfolyam. Az utópisztikus (például magyar, török, argentin) kapitalizmus egyik jellemző vonása, hogy ha tényleg rosszul mennek a gazdasági folyamatok, akkor mindenki elkezd menekülni a hazai devizából, nagyobb részben más devizába, kisebb részben bármibe, amihez gyorsan hozzáfér és likvidnek tekinthető. Úgy tűnik, a magyar emberek egy jól látható része a gazdasági valóságot egyetlen egy árfolyamon keresztül méri, ami maga az euró-forint árfolyam. Persze már 2022-t megelőzően is éveken keresztül ment egy lassú, de folyamatos gyengülés a főbb devizapárokkal szemben, csak annak mértéke és intenzitása nem verte ki a biztosítékot a gazdasági szereplőknél.

A magyar deviza árfolyama nemcsak hogy erősödött kismértékben valamennyi jelentősebb devizával szemben tavaly, de – különösen a második félévben – egy szűk sávban mozgott az euróval szemben, ami a stabilitás egyik legfontosabb jellemzője.

A 2022-ben 18 százalékos szintre emelt egynapos kamatszint elég lassan csorgott végig a gazdaságon, jutott el a gazdasági szereplőkig, hogy ne 400-as, 410-es vagy még magasabb keresztárfolyam szerepeljen az üzleti terveikben. Nem tudom, készített-e valaki arra vonatkozóan átfogó tanulmányt, hogy a gazdasági szereplők 2022 végén milyen euró-forint árfolyammal tervezték meg a 2023-as gazdasági évüket. Amit a magam részéről tapasztaltam, hogy azok a gazdasági szereplők, akiknek a kiadásaik egy része euróban van, gyakorlatilag a tavalyi év utolsó negyedévéig egyáltalán nem írták át a modelljeiket, nem árazták át termékeiket a valós árfolyammal, ami akkor már jelentősen 400 alatt volt. Egészen az év utolsó hónapjaiig továbbra is minden szolgáltatás, termék ára a 2022. év végi tervezett árfolyammal került piacra. Talán azért is alakult minden várakozáshoz képest jobban az infláció 2023 utolsó hónapjaiban, mert majdnem egy évnek kellett eltelnie, hogy az új árfolyamot a gazdasági szereplők elhiggyék, és ezzel át is árazzák a végtermékek árát. Ennyit arról, mennyi időbe telik, amíg a gazdasági szereplők várakozásai – ebben az esetben pozitívan – meg is jelennek az árakban. Hála a stabil és kiszámíthatónak vélt euró-forint árfolyamnak.

Azzal, hogy az infláció elleni harcot megnyerte a kormány, egyértelműen győztesként került ki a korábbi Gazdaságfejlesztési Minisztérium, újabban Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nevezetű agytröszt. Ennek egyrészt örülök, mert végre van tényleges irányítója a magyar gazdaságpolitikának, így van felelőse is annak. Másrészt egyre inkább aggodalommal nézek azokra az új ötletekre, amelyekkel új irányt akarnak adni a magyar gazdasági folyamatoknak.

Már az antré is elég erősre sikerült. Az ötlet, hogy a 40 éve működő BUBOR-alapú hitelezést váltsa fel a diszkont kincstárjegyek (DKJ) hozamához kötött hitelezés, hamar kiverte a biztosítékot nemcsak a hazai szereplők között, de szerencsére a külföldi hitelminősítőknél is. Gyanítom, hogy az utóbbiak szava nagyságrendileg többet nyomott a latban, az S&P és a Fitch hitelminősítő is szinte azonnal reagált, és finoman fogalmazva nem tetszett nekik a NGM ötlete.

Reagált a forint is, a korábbi hónapok tényleg stabil árfolyama pár nap alatt 378-ról 390 fölé emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank a 2024-es első kamatdöntő ülésén csak 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a várt 100 bázispont helyett, így az alapkamat 10 százalékon áll. Az MNB indoklásában megemlítette a döntést megelőző napok devizapiaci turbulenciáját: pontosan tudják ugyanis az MNB-nél, hogy a gazdasági szereplők várakozásait nagyon nehezen lehet átalakítani, és mennyi idő veszne kárba, ha a túlzott vagy túl gyors kamatcsökkentéssel a stabil forint és különösen annak jövőképe elillanna.

Az NGM tervezett magasnyomású gazdaságpolitikájáról sokat írtak már. Február első hétvégéjén volt egy vezető cikk az Indexen, az NGM vezetőjét, Nagy Mártont idézték, én is szó szerint idézném: „Januárban a 4 százalék körüli szintet közelíthette meg az infláció, így most, hogy 10 százalékon van az irányadó kamat, brutális, 6 százalék mértéket ér el a reálkamat”. Szerintem ebben az egy mondatban sok minden benne van, egy kicsit én is ellovagolnék ezeken a szavakon, ezen az egy mondaton.

Amióta az infláció elleni harc hadvezére megkapta a lehetőséget a gazdaságpolitika irányítására, az első dolga volt, hogy megnevezze a közeljövő célját: a gazdasági növekedést a népnek. A magasnyomású gazdaságpolitikát ebben az esetben szerintem le lehet egyszerűsíteni, különösen a korábban kiemelt mondat fényében.

  • Akkor lesz gazdasági növekedés, ha lesz hitel.
  • Az emberek, a cégek akkor fognak hitelt felvenni, ha a hitel olcsó lesz.
  • A hitel akkor lesz olcsó, ha a jegybanki alapkamat alacsony.
  • Az alapkamat pedig akkor lesz alacsony, ha vagy a korábban tervezettnél gyorsabban vágja a kamatot a jegybank, vagy a kormány kitalál (és egy salátatörvényben gyorsan el is fogad) egy olyan mechanizmust, amely akár a pénzpiaci állapotokhoz, akár az éppen aktuális inflációhoz képest mesterségesen alacsony hitelkamatokat eredményez (például a korábban ötletként bevetett DKJ hozamokhoz indexált hitelezés).

Azaz úgy élénkítenék a fogyasztást, hogy a valódi áránál olcsóbban adnak hitelt minden gazdasági szereplőnek. Helikopterpénz, magyar módra.

Régebb óta megy az adok-kapok a kormány (különösen az NGM) és az MNB között a monetáris politikával kapcsolatban. Előbbi – gondolom elsősorban politikai okok miatt – régen szeretne hozzáférni az ingyenpénz lehetőségéhez, utóbbi pedig kitartóan ragaszkodik a szakmaisághoz, és az MNB számára szintén az euró-forint árfolyam az elsődleges lakmuszpapír. Igen, valóban elég érdekesek a magyar adatok: 10 százalékos alapkamat, 3,8 százalékos januári, év/éves inflációs adat, ami elvileg teret adhatna egy nagyobb jegybanki kamatvágásnak (apró kiegészítés, hogy a maginfláció 6,1 százalék lett). De csak annak az árán, hogy a stabil forintárfolyam alatt elkezdik fűrészelni a sámlit.

Visszatérve az idézett mondathoz: elég egyértelműnek tűnik, hogy a kormány nagyon rossz szemmel nézi a jelenlegi 10 százalékos alapkamatot, és lényegesen alacsonyabbat szeretne. Most, azonnal. Akár azon az áron, hogy valahogy ráveszik az MNB-t egy markánsabb kamatvágásra (több Monetáris Tanács-tag is nagyobbat szeretett volna vágni az utolsó ülésen, nem nevesítették ugyan, kik voltak, de gyanítom inkább az újonnan kinevezettek lehettek azok), akár úgy, hogy egy új ötlettel átlépnek az MNB feje felett és belenyúlnak a hitelezési mechanizmusba.

Bármelyik is következik be, egyvalami elég biztosnak tűnik: a forint gyengülése.

Ha túlzottan alacsonyra vágják az alapkamatot, akkor eltűnik az a reálhozam, amely támasza jelenleg a stabil euró-forint árfolyamnak. Erre a hozamprémiumra ugyanis nem véletlenül van szükség: a kormány elmúlt években elkövetett gazdaságpolitikai és politikai döntései (költségvetés helyzete, ad hoc jellegű döntések sora, különadók, árak befagyasztása, majd elengedése, az állandó harc Brüsszellel, a jogállamiság visszatérő problémái, és még hosszan lehetne sorolni) ekkora felárat tesznek szükségessé.

Lehet babrálni a pénzpiaci, hitelezési folyamatokat, el lehet kezdeni a magasnyomású gazdaságpolitikát, pumpálni a fogyasztást, beindítani az olcsó hiteleken alapuló gazdasági növekedést, csak fennáll annak a veszélye, hogy a török útra tévedünk.

Érdemes vetni egy pillantást a török líra és a dollár keresztárfolyamára, hogyan alakult az elmúlt években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éven belül eldőlhet, Európában marad-e MagyarországOrbán Viktor és Nagy Márton is a növekedés évének hirdette meg 2024-et, de elkerüli-e az ország a következő években, hogy török vagy latin-amerikai spirálba kerüljön?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért jó ha stabil a forint, és miért nem?Azt az óvatos következtetést lehet levonni, hogy van esély viszonylagos forintstabilitásra 2024-ben – külső sokk elmaradása esetén. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenki jobban jár, ha a kormány és a jegybank is a saját dolgával foglalkozikHosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz BUBOR forint forint euró árfolyam forintárfolyam hitel hitelezés Magyar Nemzeti Bank nagy márton Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Debreczeni Anna
2024. április 2. 14:11 Pénz

Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.