A fővárosi fiatal házasoknak okozza a legnagyobb nehézséget a kormány a CSOK átalakításával
A lakossági hitelkibocsátás 2023 második negyedévében 47 százalékkal, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti volumentől, derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből. Mintegy felére esett ezen időszak alatt a babaváró hitelek kihelyezése.
- Kimagasló volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek forgalma ugyanezen időszak alatt. A 63 százalékos volumennövekedés hátterében vélhetően a befektetési szándékok állhattak: ezeket a kölcsönöket 10 százalék körüli kamatszinten adták a bankok, miközben számos befektetési forma – például az állampapírok – ennél nagyobb hozammal kecsegtettek.
Miért fontos ez? A reálbér-csökkenés és az ingatlanárak stagnálása miatt az ingatlanpiacon a potenciális vevők jellemzően a vásárlás (és az ahhoz kapcsolódó hitelfelvétel) halasztása mellett döntenek. A piaci körülményeken túl azonban a családtámogatások változásai is befolyásolják a választást, bizonyos csoportokat a vásárlások előre hozására szorítva:
- a babaváró feltételeit szigorítja a kormány, jövőre már csak azok a házaspárok vehetik fel azt, ahol a nő 30 év alatti, illetve a várandós 30-40 év közötti nők is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt – igaz, 2024-től 10 helyett 11 millió forint vehető majd fel;
- Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) kistelepüléseken, kizárólag az új építésű családi házak esetében lehet majd igényelni a következő évtől.
Alulnézet: a babaváró hitelt gyakran egy lakáshitel önerejeként veszik fel az ingatlanvásárlás előtt álló házaspárok, és a városokban élők 2023 végéig a CSOK-ra is számíthatnak, akár szintén önerőként – így végső soron azon házaspárok, ahol a nő 30 évnél idősebb, illetve a városokban élők kénytelenek lehetnek idénre előre hozni az ingatlanvásárlásukat.
- Budapesten alacsonyabb a 30 év alatti, babaváró hiteladós nők aránya, mint vidéken, így a fővárosiakat jelentősebb mértékben érinthetik az új szabályozás okozta változások – az MNB számításai szerint összességében 60 százalékkal csökkenhet a babaváró hitelek piaca, Budapesten még nagyobb visszaesés valószínűsíthető.
Mi várható? A második félévre már a bankok több mint fele keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán az MNB elemzése szerint – ebben a családtámogatások változásainak is lehet szerepe. A fogyasztási hitelek esetében azonban csak a bankok szűk köre fogalmazott meg hasonló várakozásokat a jegybanki felmérés során.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
