Több, az emberek életére kiható döntést hozott a kormány, és ennek egyik eleme a babaváró hitel szűkítése. Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint, a következő évtől csak azok a házaspárok vehetik azt fel, ahol a nő 30 év alatti, illetve 2024-ben a még várandós 30-40 év közötti nők is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt. A miniszter a babaváró módosítását azzal indokolta, hogy egyrészt tavaly év végén, amikor megszüntetése híre ment, akkor sokan felvették már a támogatást, másrészt a korábbi családalapítást ösztönözné a kormány.
A módosítással egyébként éppen a nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek leginkább.
A szülések száma a 35-39 éves korosztályban is jókora emelkedést mutatott az elmúlt két évtizedben, 2017 óta ez a harmadik legfontosabb csoport a gyermekvállalás szempontjából. A szülő nők átlagos kora alapján is világosan látható, hogy a demográfia trendek szembemennek a kormányzati szándékkal – tavaly már 29,2 év volt az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor, míg 2001-ben átlagosan 25,3 éves korukban szültek először a nők.
Ugyanakkor a demográfiai kilátások sem valami fényesek, Magyarország népessége 9 millió 604 ezer főre csökkent a tavaly őszi népszámlálás időpontjában, az előző népszámlálás óta bekövetkezett – még sosem látott szintű – 333 ezer fős népességfogyás következtében. Mindeközben az elöregedés is fokozódó problémát jelent, 2011 és 2022 között a gyermekkorúak (0–14 évesek) csoportja kismértékben, az aktív korúaké (15–64 évesek) pedig jelentősen zsugorodott, míg a 65 éves és annál idősebbek száma 19 százalékkal nőtt, így 2022 októberében már a népesség 21 százaléka idős-, 15 százaléka gyermekkorú volt.
Ám a kedvezményes hitel feltételeinek megváltoztatása egybeesik a gazdasági nehézségek súlyosbodásával is. Az emelkedő kamatszint miatt a költségvetést egyre jobban megterheli a babaváró hitel, a bankoknak fizetendő kamattámogatás összege 2022-ben száz milliárd forint körül lehetett, ami idén még tovább emelkedhet. A tervezett büdzsé 178 milliárdos kiadással számol ezen a soron, míg 2020-ban még csak 38,65 milliárd forintba került az adósok támogatása.
Az első gyermek megszületésével kamatmentessé váló, a harmadik gyermek érkeztével továbbá a teljes tőketartozás elengedésével járó konstrukció átalakítása azért is lényeges fejlemény, mert az eddigi tapasztalatok alapján
a babaváró hitel feltételei kihatnak a családalapítás előtt állók döntéseire.
Erre utal például a várandós házasságok számának alakulása, a szülők házasságához kötött intézkedés bevezetését követő hónapokban ugyanis a várandós házasságok száma több mint duplájára nőtt – sok gyermeket tervező pár megvárta a gyerek megfoganását, majd összeházasodott, minimalizálva a kedvezmények elveszítésének kockázatát. Tavaly év végén a program kivezetésétől való félelem valóban hatalmas érdeklődéshez vezetett, majd az idei év elején az előrehozott kölcsönkérelmek és a feltételek teljesítésének hiányában adódó büntetőkamat emelkedésének közös következményeképp jócskán visszaesett az új hitelszerződések száma.
A konstrukció szociálpolitikában betöltött szerepe ugyanakkor vitatható, ugyanis jellemzően az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetű házaspárok használták ki, akik többnyire lakásvásárlás vagy -felújítás céljából vették fel a kölcsönt. Mindenesetre aligha lenne meglepő, ha a mai bejelentés hallatán a korhatárból jövőre kicsúszó hitelképes párok idén még kihasználnák a kedvezményes konstrukciót, míg a fiatalabbak a következő évre halasztanák a babaváró hitel felvételét, amikor 10 helyett már 11 millió forintot kérelmezhetnek.
A módosítás hosszabb távú következményei kérdésesek, ahhoz ugyanis, hogy a családpolitikai intézkedések célt érjenek, kiszámíthatónak kell lenniük. A szakpolitika minősége mellett a makrogazdasági környezet is befolyásolja a gyermekvállalást, például az első gyerekek nagyobb eséllyel születnek meg alacsonyabb inflációs környezetben, a mostani körülmények tehát aligha kedveznek a termékenység serkentésére vonatkozó kormányzati célok elérésében.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
