Több, az emberek életére kiható döntést hozott a kormány, és ennek egyik eleme a babaváró hitel szűkítése. Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint, a következő évtől csak azok a házaspárok vehetik azt fel, ahol a nő 30 év alatti, illetve 2024-ben a még várandós 30-40 év közötti nők is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt. A miniszter a babaváró módosítását azzal indokolta, hogy egyrészt tavaly év végén, amikor megszüntetése híre ment, akkor sokan felvették már a támogatást, másrészt a korábbi családalapítást ösztönözné a kormány.
A módosítással egyébként éppen a nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek leginkább.
A szülések száma a 35-39 éves korosztályban is jókora emelkedést mutatott az elmúlt két évtizedben, 2017 óta ez a harmadik legfontosabb csoport a gyermekvállalás szempontjából. A szülő nők átlagos kora alapján is világosan látható, hogy a demográfia trendek szembemennek a kormányzati szándékkal – tavaly már 29,2 év volt az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor, míg 2001-ben átlagosan 25,3 éves korukban szültek először a nők.
Ugyanakkor a demográfiai kilátások sem valami fényesek, Magyarország népessége 9 millió 604 ezer főre csökkent a tavaly őszi népszámlálás időpontjában, az előző népszámlálás óta bekövetkezett – még sosem látott szintű – 333 ezer fős népességfogyás következtében. Mindeközben az elöregedés is fokozódó problémát jelent, 2011 és 2022 között a gyermekkorúak (0–14 évesek) csoportja kismértékben, az aktív korúaké (15–64 évesek) pedig jelentősen zsugorodott, míg a 65 éves és annál idősebbek száma 19 százalékkal nőtt, így 2022 októberében már a népesség 21 százaléka idős-, 15 százaléka gyermekkorú volt.
Ám a kedvezményes hitel feltételeinek megváltoztatása egybeesik a gazdasági nehézségek súlyosbodásával is. Az emelkedő kamatszint miatt a költségvetést egyre jobban megterheli a babaváró hitel, a bankoknak fizetendő kamattámogatás összege 2022-ben száz milliárd forint körül lehetett, ami idén még tovább emelkedhet. A tervezett büdzsé 178 milliárdos kiadással számol ezen a soron, míg 2020-ban még csak 38,65 milliárd forintba került az adósok támogatása.
Az első gyermek megszületésével kamatmentessé váló, a harmadik gyermek érkeztével továbbá a teljes tőketartozás elengedésével járó konstrukció átalakítása azért is lényeges fejlemény, mert az eddigi tapasztalatok alapján
a babaváró hitel feltételei kihatnak a családalapítás előtt állók döntéseire.
Erre utal például a várandós házasságok számának alakulása, a szülők házasságához kötött intézkedés bevezetését követő hónapokban ugyanis a várandós házasságok száma több mint duplájára nőtt – sok gyermeket tervező pár megvárta a gyerek megfoganását, majd összeházasodott, minimalizálva a kedvezmények elveszítésének kockázatát. Tavaly év végén a program kivezetésétől való félelem valóban hatalmas érdeklődéshez vezetett, majd az idei év elején az előrehozott kölcsönkérelmek és a feltételek teljesítésének hiányában adódó büntetőkamat emelkedésének közös következményeképp jócskán visszaesett az új hitelszerződések száma.
A konstrukció szociálpolitikában betöltött szerepe ugyanakkor vitatható, ugyanis jellemzően az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetű házaspárok használták ki, akik többnyire lakásvásárlás vagy -felújítás céljából vették fel a kölcsönt. Mindenesetre aligha lenne meglepő, ha a mai bejelentés hallatán a korhatárból jövőre kicsúszó hitelképes párok idén még kihasználnák a kedvezményes konstrukciót, míg a fiatalabbak a következő évre halasztanák a babaváró hitel felvételét, amikor 10 helyett már 11 millió forintot kérelmezhetnek.
A módosítás hosszabb távú következményei kérdésesek, ahhoz ugyanis, hogy a családpolitikai intézkedések célt érjenek, kiszámíthatónak kell lenniük. A szakpolitika minősége mellett a makrogazdasági környezet is befolyásolja a gyermekvállalást, például az első gyerekek nagyobb eséllyel születnek meg alacsonyabb inflációs környezetben, a mostani körülmények tehát aligha kedveznek a termékenység serkentésére vonatkozó kormányzati célok elérésében.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
