Az elmúlt hetek-hónapok statisztikai adatai szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása.
Számokban:
Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.
A turizmusból ugyanezen időszakban eltűnt a magyar vendégéjszakák 9,6 százaléka, ezt a külföldiek 15 százalékos növekedése épphogy ellensúlyozta, de mivel ők jellemzően Budapestre koncentrálódnak, a vidék bajban van.
A magyar építőipari vállalkozásoknak március végén 27,9 százalékkal kevesebb megrendelésük volt, mint egy évvel korábban.
Ahogy a Portfolio nemrég bemutatta, a vendéglátásban is hasonló a helyzet, az egységek száma 2022 végére 40 ezer alá csökkent, holott a 2010-es évek elején még 50 ezer felett volt. A csődhullám közvetlen oka, hogy a magas árak miatt nincs elég vendég.
A KSH adatai szerint a cégek is befékezték a beruházásaikat, ezek volumene az első negyedévben 2,8 százalékkal csökkent.
Felülnézet:
A hónapok óta Európa-rekorder magas infláció megeszi a lakossági, de részben a céges vásárlóerőt is, emiatt bezuhan a kereslet, ami csődökhöz és bezárásokhoz vezet. (Ennek látványos jeleit egyébként már hónapokkal ezelőtt is láttuk például a budapesti Nagykörúton.)
Csalóka a kép, mert az infláció miatt sok statisztika értékben emelkedést mutat, a problémát azonban a volumen számai mutatják, amelyek rendre visszaesést jeleznek.
Nem jönnek az uniós pénzek, sőt egyelőre nem is látszik, hogy sínen lennének a tárgyalások.
Ráadásul az állami megrendeléseket is satufékezték, ami egész ágazatoktól vesz el forrást – ezt nemrég a Telex mutatta be vállalati sztorikon keresztül.
A keresetek messze nem emelkednek olyan mértékben, hogy a jövedelmek reálértéke ne csökkenjen.
Végső soron a magyar gazdaság ebben a felállásban nem tudja tartani a lépést az inflációval.
Alulnézet: A magyar jövedelmek európai összehasonlításban eleve alacsonyak, és most a reálértékük erről az alacsony szintről 6,9 százalékkal esett. Ehhez képest például a német reáljövedelmek tavaly egy nettó értékben körülbelül 2,5-3-szoros átlagos szintről csak 2,3 százalékkal csökkentek.
A magyarnál stabilabb gazdasági alapokon álló és az állami kiadásokat kevésbé hektikusan mozgató (és uniós forrásokhoz hozzáférő) országokban ezért a problémát a lakosság és a vállalkozók is kevésbé érzékelik.
A kedvezőtlen folyamatokat országos szinten csak az ipar tudja többé-kevésbé ellensúlyozni, de annak is csak bizonyos exportképes ágazatai (járműgyártás) mutatnak jobb számokat. Január és március között összességében az ipari termelés volumene is csökkent 3,1 százalékkal, de ezen belül a hazai értékesítés 15,2 százalékkal zuhant, éves összehasonlításban.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.