Az elmúlt hetek-hónapok statisztikai adatai szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása.

Számokban:

• Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.
• A turizmusból ugyanezen időszakban eltűnt a magyar vendégéjszakák 9,6 százaléka, ezt a külföldiek 15 százalékos növekedése épphogy ellensúlyozta, de mivel ők jellemzően Budapestre koncentrálódnak, a vidék bajban van.
• A magyar építőipari vállalkozásoknak március végén 27,9 százalékkal kevesebb megrendelésük volt, mint egy évvel korábban.
• Ahogy a Portfolio nemrég bemutatta, a vendéglátásban is hasonló a helyzet, az egységek száma 2022 végére 40 ezer alá csökkent, holott a 2010-es évek elején még 50 ezer felett volt. A csődhullám közvetlen oka, hogy a magas árak miatt nincs elég vendég.
• A KSH adatai szerint a cégek is befékezték a beruházásaikat, ezek volumene az első negyedévben 2,8 százalékkal csökkent.

Felülnézet:

• A hónapok óta Európa-rekorder magas infláció megeszi a lakossági, de részben a céges vásárlóerőt is, emiatt bezuhan a kereslet, ami csődökhöz és bezárásokhoz vezet. (Ennek látványos jeleit egyébként már hónapokkal ezelőtt is láttuk például a budapesti Nagykörúton.)
• Csalóka a kép, mert az infláció miatt sok statisztika értékben emelkedést mutat, a problémát azonban a volumen számai mutatják, amelyek rendre visszaesést jeleznek.
• Nem jönnek az uniós pénzek, sőt egyelőre nem is látszik, hogy sínen lennének a tárgyalások.
• Ráadásul az állami megrendeléseket is satufékezték, ami egész ágazatoktól vesz el forrást – ezt nemrég a Telex mutatta be vállalati sztorikon keresztül.
• A keresetek messze nem emelkednek olyan mértékben, hogy a jövedelmek reálértéke ne csökkenjen.

Végső soron a magyar gazdaság ebben a felállásban nem tudja tartani a lépést az inflációval.

Alulnézet: A magyar jövedelmek európai összehasonlításban eleve alacsonyak, és most a reálértékük erről az alacsony szintről 6,9 százalékkal esett. Ehhez képest például a német reáljövedelmek tavaly egy nettó értékben körülbelül 2,5-3-szoros átlagos szintről csak 2,3 százalékkal csökkentek.

A magyarnál stabilabb gazdasági alapokon álló és az állami kiadásokat kevésbé hektikusan mozgató (és uniós forrásokhoz hozzáférő) országokban ezért a problémát a lakosság és a vállalkozók is kevésbé érzékelik.

A kedvezőtlen folyamatokat országos szinten csak az ipar tudja többé-kevésbé ellensúlyozni, de annak is csak bizonyos exportképes ágazatai (járműgyártás) mutatnak jobb számokat. Január és március között összességében az ipari termelés volumene is csökkent 3,1 százalékkal, de ezen belül a hazai értékesítés 15,2 százalékkal zuhant, éves összehasonlításban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pusztuló, szedett-vedett Nagykörúton ma már minden ötödik üzlet üresen állVégigmentünk rajta oda-vissza, és nem volt kellemes. Koszos, átgondolatlan, koncepciótlan, csiricsáré, és ha ez a magyar kiskereskedelem metszete, akkor van baj rendesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzek nagyobb részéhez aligha jut hozzá Magyarország a közeljövőbenA magyar kormány teljesítette az EU néhány feltételét, és gyorsítaná is a tárgyalásokat, azonban így sem látszik, hogy a zárolt források kétharmadához hogyan férhetne hozzá a közeljövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig Európa-rekorder a magyar inflációÁprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat bezárás csőd építőipar infláció kereslet kiskereskedelem turizmus Olvasson tovább a kategóriában