Az átlag magyar annyit keres, mint egy jól kezdő Suzuki-munkás
A Központi Statisztikai Hivatal márciusra vonatkozó, friss jelentése szerint a nettó medián bér márciusban 305 900 forint volt, ami 15,7 százalékos növekedés tavaly márciushoz képest.
Felülnézet: Mivel a medián az a középen lévő érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van, az adat azt jelenti, hogy az ország munkavállalóinak fele ennél többet keres, a másik fele pedig kevesebbet. Ez tehát a hétköznapi értelemben vett átlag magyar fizetése.
Alulnézet: A havi 305 ezer forintos nettó kereset a jelenlegi álláshirdetések alapján megfelel például a két vagy három műszakban dolgozó betanított munkások felső sávjának. Egy kiragadott példa: Esztergomban a Suzuki fizikai dolgozót két műszakra olyan fizetési sávval keres, amelynek teteje kedvezmények nélkül nettó 319 ezer forint.
Számokban:
- A medián nettó bér már régóta a betanított munkások felső harmadának szintjén áll, két éve például 235 ezer forint körül volt, ami az azóta eltelt időszak inflációja és béremelései tükrében hasonló összeg.
- A medián bér tavaly decemberben 309 100 forint volt (ez eddig a csúcs).
- Idén január-februárra 295 ezerre csökkent.
- Márciusban innen emelkedett 305 ezer forintra, vagyis az utóbbi időben érdemben nem emelkedik.
Miért fontos ez? Ha az inflációhoz hasonlítjuk az adatokat, akkor rögtön látszik, hogy romlik a magyar munkavállalók anyagi helyzete. A márciusi infláció 25,2 százalék volt (az előző év márciusához képest), a nettó medián bér azonban csak 15,7 százalékkal nőtt.
Ha a bruttó vagy a nettó átlagkeresethez képest nézzük a számokat, a tendencia akkor is hasonló, az utóbbiban 6,9 százalékos reálbércsökkenést számolt a KSH.
Sokkal rosszabb a kép, ha az élelmiszerek drágulásához nézzük a keresetek alakulását, mivel az élelmiszer-infláció márciusban a KSH szerint 42,6 százalék volt.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy mekkora volt az elmúlt hónapokban az éves szintű infláció, mennyivel változott ugyancsak egy év alatt a nettó medián bér összege, és ebből milyen változás adódol. Mint látható, a reáljövedelmek tavaly ősz óta egyre nagyobb mértékben csökkennek, vagyis a bérek nem zárkóznak fel a dráguláshoz, épp ellenkezőleg.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
