Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. október 19. 04:34 Pénz

A magyar munkavállalók fele legfeljebb annyit keres, mint egy betanított munkás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2022. júliusában Magyarországon a (kedvezmények figyelembevételével számított) nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt. A KSH hozzáteszi a gyorsjelentésében, hogy ez az érték egy év alatt 16,6 százalékos növekedést takar. Eszerint 2021 nyarán 239 600 forint volt a nettó medián bér értéke, egy év alatt havi 40 ezer forint többletet mutat az adat – ám a pénz döntő részét időközben elvitte az infláció, amely júliusban még „csak” 13,7 százalékos volt.

A medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található. Jelen esetben tehát azt jelenti, hogy a KSH által vizsgált cégeknél dolgozó összes munkavállaló között ugyanannyian keresnek 279 400 forintnál többet, mint amennyien kevesebbet. A medián hétköznapi értelemben sokkal jobban mutatja az „átlagos közepet”, mint a számtani átlag, amely jóval nagyobb érték ennél (nettó 332 500 forint volt júliusban), és amelyet egyébként sokkal inkább szeret előtérbe tolni a hivatal.

A 279 ezer forintos nettó fizetés alapesetben 400 ezer forintos bruttónak feleltethető meg (kivétel ez alól, ha a munkavállaló jelentős kedvezményekre jogosult, de ez a kör vélhetően elég szűk ahhoz, hogy ezúttal ne velük számoljunk).

Honnan lehet ismerős ez a havi bruttó 400 ezer forint?

Mivel az utóbbi időben a magyarországi álláshirdetésekben egyre elterjedtebb a bruttó fizetés megjelölése, nagyon egyszerű kereséssel rövid idő alatt kideríthető, hogy ez tipikusan a gyárakban dolgozó betanított munkások bére, amennyiben két műszakban dolgoznak. A három műszakos, azaz éjszakai munkavégzést is elváró beosztásokban már havi nettó 300 ezer forint fölé lehet menni a műszakpótléknak köszönhetően, így az már magasabb is, mint az országos medián értéke. A kétműszakos gyári munka azonban nagyjából beállt a bruttó 400 ezer forintos szint közelébe, kis mértékű regionális és iparági különbségekkel.

Rögzítsük tehát, hogy 2022 őszén Magyarországon az összes munkavállaló fele nem keres csak legfeljebb annyit, mint amit egy szalag mellett álló, akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.

Természetesen ezzel nem leszólni akarjuk a betanított munkásokat, csak azt jeleznénk, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé. Vagy azért, mert nincsenek sokan, vagy azért, mert ők sem keresnek jobban.

A tanárkirúgások körüli tiltakozásban nyilvánosságra hozott fizetési adatok ehhez is jó adalékok, hiszen mutatják, hogy sok esetben egy tapasztalt tanár fizetése sem éri el a mediánt,

azaz tele lehetünk ehhez hasonló képzettebb munkavállalókkal, akik a havi 279 ezer forintos határvonaltól lejjebb helyezkednek el a skálán.

Az álláshirdetésekben azonban a magyar munkásokat sok esetben külföldi, jellemzően német vagy osztrák gyárakba is hívják dolgozni. Mivel sok esetben itt is nyilvános a beígért fizetés (Ausztriában egyenesen előírás, hogy valamilyen orientáló bruttó összeget közöljenek a cégek), látható, hogy egy szakképzetlen dolgozó a műszakpótlékokkal és egyéb juttatásokkal nagyjából nettó 1300-1500 euróra számíthat, ha ugyanazt a munkát elvállalja, amit itthon végezne.

Ebben a cikkben most nem foglalkozunk azzal, hogy Németországban és Ausztriában drágább az élet, és a külföldi munkavállalásnak sok extra költsége is lehet. Az elérhető külföldi  nettó minimális béreket ugyanis csak azért írtuk le, mert az Eurostat és a német statisztikai hivatal adataiból kiszámítható, hogy például a német bérek nettó mediánértéke jelenleg 2100-2200 euró között lehet.

Egy fejlett gazdasággal rendelkező nyugat-európai országban tehát semmiképpen sem állhat elő az a helyzet, hogy a nettó medián bér (vagyis a „társadalmi-egzisztenciális középréteg” jellemző keresete) egyenlő legyen a betanított munkások jellemző fizetésével. A medián körülbelül a másfélszerese a munkásbérnek, hiszen a képzettebb munkavállalók jóval többet keresnek annál.

Azt is érdemes megnézni, hogy a szép kétszámjegyű éves növekedést produkáló magyar medián bér hogyan alakult, ha euróban számolunk. Sok olyan eset lehet ugyanis Magyarországon, ahol a szalag mellett dolgozó magyarok exportra termelnek, márpedig ilyenkor a (jellemzően multinacionális) cég bevétele többnyire euróban keletkezik, és ebből fedezi a béreket. Neki így elsősorban az fontos, hogy euróban mennyi ez a közepes bérösszeg.

Az alábbi ábrára rátettük az elmúlt hónapok KSH adatai alapján számolt nettó medián bérek összegét forintban, és az adott hónap utolsó napján érvényes árfolyammal átváltva euróban. Jól látszik, hogy hiába emelkedik a magyar medián, annak értéke euróban még némileg csökken is – nyilvánvalóan a forint gyengülése miatt.

Nyár közepére a magyar medián bér értéke az év eleji 730-740 eurós szintről már 700 euró alá esett, és ekkor még 404 forinton volt az euróárfolyam. Az őszi számokat csak később tudjuk meg a KSH-jelentésekből, de ahhoz, hogy 430 forintos euró mellett is tartható legyen ez az euróban mért szint, legalább 10 százalékos extra béremeléseknek kellett (volna?) bekövetkezniük Magyarországon, nem éves szinten, hanem júliushoz képest. Amenniyben ez nem lesz meg, akkor a magyar dolgozók fokozatosan egyre olcsóbbá válnak az exportra dolgozó, jellemzően multi cégeknek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bér betanított munkás fizetés infláció medián munkavállaló nettó bér Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Gergely Péter
2024. július 13. 05:39 Pénz

Pénzzel, nyereményjátékkal és utalványokkal is toboroznak a nyugdíj- és egészségkasszák

Több szolgáltató is toborzó akciókkal próbálja bővíteni ügyfélkörét, ám ezektől függetlenül is érdemes megfontolni a belépést.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.