A magyar kormány teljesítette az EU néhány feltételét, és gyorsítaná is a tárgyalásokat, azonban így sem látszik, hogy a zárolt források kétharmadához hogyan férhetne hozzá a közeljövőben, írja a tárgyalási folyamatra rálátó források alapján a Financial Times.
Számokban: A lap számításai szerint a most kirajzolódó részleges megállapodás – vagyis gyakorlatilag az igazságügyi reformcsomag – a teljes befagyasztott 36 milliárd eurós keret egyharmadát oldhatja fel, szűk 13 milliárd eurót.
A maradék összeg részei különböző feltételrendszerek miatt vannak zárolva, de – amint a lap fogalmaz –, valószínűtlen, hogy a közeljövőben ehhez az összeghez hozzáférne Magyarország.
Részletek és részösszegek:
- 6 milliárd euróhoz nem fér hozzá Magyarország a nem teljesülő jogállamisági feltételek miatt.
- Több mint 12 milliárd euróhoz átláthatósági problémák miatt.
- Durván 2 milliárd euróhoz amiatt, hogy az akadémiai szabadságra vonatkozó kritériumokat nem teljesítette ezidáig.
- Mintegy 750 millió euróhoz a menekültügyi szabályozása és az LMBTQ-emberek megjeleníthetőségének korlátozása miatt.
Tágabb kontextus: A recesszióban lévő, és Európa legmagasabb inflációját produkáló magyar gazdaságnak nagy szüksége lenne az EU-pénzekre. Ráadásul a magyar adósságfinanszírozás költsége idén eléri a GDP 4 százalékát.
Mit mond a magyar kormány? Sok mindent, de a neves gazdasági lapnak Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára visszafogottan és optimistán nyilatkozott arról, hogy az atmoszféra a részsikerek után jobb, a tárgyalások gyakoribbak.
- Ugyanakkor elismerte, hogy a 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételrendszert nem teljesítette a magyar kormány. Arra is utalt, hogy bizonyos menekültügyi és az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos kérdésekben a magyar kormány nem fog engedni, és azt sem zárta ki, hogy ezekben a témákban a vitát jogi útra tereli.
