Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. április 28. 17:47 Közélet

Közelebb került a kormány az uniós források megszerzéséhez, de maradt még bőven tennivalója

Felpörögtek az események a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között ezen a héten: Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön „brüsszeli zöld lámpáról” beszélt, míg ugyanezen a napon Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa a Szabad Európának és a Népszavának azt nyilatkozta az Erasmus-programból való kizárással kapcsolatban: „Mély aggodalommal tölt el a dolgok állása. Kifutunk az időből.”

Ezek alapján adja magát a kérdés: mi történik az uniós forrásokkal?

Részeredmény, de fontos

A források egy részéhez közelebb került Magyarország, ugyanis a héten mindkét fél, az EU és a kormány is megerősítette, hogy négy magyar igazságügyi reformról technikai, tehát szakértői megállapodás született, a csomag csak a politikai hitelesítésre vár. Hahn szerint ez meg fog történni, és Varga Judit is azt nyilatkozta, hogy Didier Reynder uniós igazságügyi biztos erről tájékoztatta – valójában erre vonatkozik a Varga-nyilatkozatban a brüsszeli zöld lámpa.

Ugyanakkor az EB-vel a végső megállapodás csak azután jöhet létre, hogy az Országgyűlés megszavazza a jogszabály végleges változatát, majd ki is hirdetik, így életbe lép.

De ezzel sem az összes befagyasztott forrás válik elérhetővé, csak egy részük, miközben ugyanezzel a megállapodással egy lépéssel közelebb került a magyar kormány a többi forrás lehívásához is. Ez nem jelenti azt, hogy karnyújtásnyira lenne tőlük, azok ugyanis különböző szinteken és módokon, de egyéb intézkedésekkel vannak összehuzalozva.

Első körben a mostani megállapodás után a törvénycsomag megszavazásából következik majd a 2021-2027 közötti kohéziós keretből visszatartott források nagy részéhez való hozzáférés. Közben például az energiahatékonysági, a közlekedési és a településfejlesztési operatív programoknál továbbra is megmarad a korlátozás.

További blokkok

Az igazságügyi megállapodás önmagában nem hozza el az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek való megfelelést, ahogy nem hozza el a koronavírus utáni EU-s gazdaságélénkítő csomag, a helyreállítási alaphoz való hozzáférést sem. Ezért nyilatkozta azt Hahn, hogy – ugyan az igazságügy terén megszületett a megállapodás –, más területen kezd kifutni az időből a kormány.

Civil szervezetek értékelése*A továbbiakban alapvetően az Amnesty International, Eötvös Károly Intézet, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International által közösen jegyezett, a feltételrendszereket és teljesítésük állását összegző táblázatot követjük. szerint a horizontális feljogosító feltételeknek való megfeleléshez még

  • rendezni kell az alapítványi egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos összeférhetetlenségi és az egyetemi autonómiával kapcsolatos problémákat,
  • meg kell szüntetni a menedékjoghoz szükséges előzetes eljárást és a magyar visszaküldési gyakorlatot,
  • hatályon kívül kell helyezni azokat a 2021-es rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a születési nemmel megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitás megjelenítését.

Ezek közül az utóbbi kettő olyan témakör, amelyben a kormány korábban nagyon határozottan szembehelyezkedett az uniós kívánalmakkal.

A helyreállítási alaphoz megint egy másik feltételrendszernek, a 27 szupermérföldkőnek kell teljesülnie – mindegyiknek, és mindegyiknek úgy, ahogy az Európai Bizottság meghatározta. Hahn a már idézett interjúban azt mondta, ebből mintegy 14 teljesítésével adós még a kormány.

Ez gyakorlatilag egybevág a civilek véleményével, akik március végi állapot szerint úgy értékelték a helyzetet, hogy a kormány eddig 13-at teljesített, hetet nem, hetet pedig részben teljesített.

Természetesen ezen mérföldkövek között is szerepelnek az igazságügyi feltételek – vagyis ha azokat teljesítettnek vesszük, akkor még mindig marad pár olyan, amit a kormány egyáltalán nem teljesített.

  • Ilyen a vagyonnyilatkozatok központosított és kereshető adatbázisának létrehozása – ezt benyújtotta a kormány, de még nem fogadta el.
  • A közérdekű vagyonkezelő alapítványokon átmenő uniós források transzparenciájának biztosítása – ebből annyit teljesített a kormány, hogy az ilyen alapítványokat is közbeszerzési eljárásra kötelezte.
  • A korrupcióellenes stratégia megerősítése és az eddigi cselekvések értékelése.

A civilek rendszerében részben teljesített – Hahn megfogalmazása szerint nem teljesített – feltételek között olyanok vannak még, mint

  • a közkiadások fokozottabb átláthatóságát biztosító jogszabályok hatályba lépése,
  • az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztése, a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása,
  • a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos kötelező nyilvános konzultációra és előzetes hatásvizsgálati összefoglalók rendszeres közzétételére vonatkozó szabályok alkalmazásának megerősítése.

A legutóbbi ígéret április második fele volt

Jelenleg a legégetőbb téma a vagyonkezelő közalapítványok és az ilyenek által fenntartott magyar egyetemek ügye, ami egyrészt több szinten megjelenik a feltételrendszerekben, másrészt egy bizottsági döntés miatt már hónapok óta rendkívül negatívan érinti a magyar egyetem többségét – sőt közvetett módon a nem alapítványi egyetemeket is.

Az alapítványi egyetemek részvételét az EU felfüggesztette a legnagyobb európai kutatói programban, a Horizontban, valamint az Erasmus-programban is. Ahhoz, hogy magyar diákok ne essenek el a következő egyetemi félévben a részvételtől, heteken belül meg kellene születnie a megállapodásnak ezen a másik, a vagyonkezelő közalapítványokat érintő területen.

Április eleji hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a mandátumokat hány évre rövidítik le, gyors megegyezés várható. A területre vonatkozó jogszabályok április második felében kerülhetnek a parlament elé, állította Navracsics Tibor miniszter – ez eddig nem történt meg.

A legutóbbi magyar kormányzati nyilatkozat szerint nyárra várható az uniós forrásokról szóló egyezkedés lezárása, a kormány a saját magának adott március végi határidőt nem tudta tartani. A miniszter szerint mindent összevetve az Európai Bizottság „nyárra el tudja végezni az értékelést”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-s megállapodás önmagában egy forintot nem jelent, erre Lengyelország a legjobb bizonyítékAkár új feltételek is bekerülhetnek még a Brüsszel által megkövetelt szupermérföldkövek közé.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet európai bizottság forrásvesztés helyreállítási alap kormány uniós források uniós pénzek uniós támgoatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.