Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. április 25. 17:11 Közélet

A magyar alapítványi egyetemek EU-s kizárása miatt az állami Műegyetemnek is magyarázkodnia kellett

Az egyik utolsó magyar állami fenntartású egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legalább 20 aggódó levelet kapott külföldi pályázati partneregyetemeitől. Az iránt érdeklődtek, hogy a BME vajon továbbra is finanszírozható-e az EU-s pályázatokon keresztül – írta meg a Science Business. Az egyetemnek közleményben kellett tisztáznia a helyzetet.

Felsőoktatási szereplők korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítványi egyetemek elvágása az EU legnagyobb tudományos és kutatási programjától nemcsak a kiszervezett egyetemeket, hanem az állami fenntartásban maradt intézményeket is hátrányosan érintheti – a jelentős kutatási pénzekért folytatott kiélezett versenyben minden részlet számít.

Több hónapja karanténban

A közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, a kormány által az állami ellenőrzés alól kiszervezett – „modellváltó” – magyar egyetemek tavaly december óta formálisan ki vannak zárva az olyan EU-s felsőoktatási és tudományos együttműködésekből, mint az Erasmus és a Horizont program.

Az Európai Bizottság azért hozta meg a döntést, mert a közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban nem látta biztosítottnak a források elköltésének transzparenciáját, többek között az alapítványok kuratóriumainak tág jogkörei miatt, valamint azért, mert ezekben kormánytagok is ültek, időben korlátlan mandátummal.

A miniszterek és kormányzati szereplők azóta lemondtak kuratóriumi tagságukról, a kormány azonban egyelőre nem oldotta meg az összes EU-s aggályt, a tárgyalások folynak, és a kizárás továbbra is érvényben van. Egy nemzetközi riport nemrég arra a következtetésre jutott, hogy a vagyonkezelő alapítványi egyetem modellje példátlan Európában, ehhez még csak hasonlót sem lehet találni. Az Európai Egyetemek Szövetsége rögzítette: az alapvető döntéshozatal kiszervezése olyan testületekbe, amelyeknek tagjait kizárólag a kormány nevezi ki, és a mandátum élethosszig tart, az intézményi önrendelkezés visszavágásának tekinthető, és nincs összhangban az Európában megfigyelt egyetemirányítási modellekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRomokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómiaNemzetközi elemzések szerint az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje pedig példátlan Európában.

Mindennek következtében a magyar egyetemek lényegében minden nap hátrányt szenvednek az EU-s tudományos kutatási forrásokért folyó éles versenyben. Februári információink szerint a befagyasztás néhány pályázati felhívásra azonnali hatással volt, nyolc pályázat pedig már akkor légüres térbe került. Ha nem oldják fel májusig a szerződésstopot, ezektől a forrásoktól elesnek az érintett magyar egyetemek.

Kiélezett verseny

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, továbbá EU-tagjelölt országok. Nagy-Britannia a Brexit után éppen mostanában igyekszik minél jobb feltételek mellett visszalépni a Horizontba.

A 95 milliárd euró hatalmas összeg, viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék (GDP) kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

Hatalmas zavar

A BME most azért kényszerült a helyzet tisztázásra, mert a kizárásról szóló korábbi döntést április közepén az Európai Bizottság egy olyan fórumon, az EU belső pályázati oldalán is újraközölte, amit a különböző országok projektkoordinátorai követnek.

A közlemény arra figyelmeztetett, hogy a pályázók ne nyújtsanak be pályázatot a 2022/2506-os számú bizottsági döntés által érintett magyar egyetemekkel közösen. Ugyanakkor ebből nem mindenkinek volt világos, hogy a probléma nem általában a magyar egyetemekkel, hanem csak az alapítványi fenntartásúakkal van.

A BME pályázati tanácsadója a lapnak azt nyilatkozta: az üzenet hatalmas zavart okozott.

A Horizont Európa bonyolult és nagyon kompetitív rendszer, biztosnak kell lenned benne, hogy a partnetintézményeid, amelyekkel konzorciumot alakítasz, kifogástalanok. Ha csak egy kis kockázatot is látnak a társulásban, akkor visszalépnek.

Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes hozzátette mindehhez: a Horizont 2020 és a Horizont Európa forrásai jelentősek az egyetem számára, a BME aktívan pályázik EU-s forrásokra. Jelenleg 17 pályázata áll az elbírálás vagy előkészítés különböző fokán, az elmúlt hat hónapban két nyertes pályázatuk volt. 

Levendovszky arról is beszélt a lapnak, hogy az európai egyetemek megbízható partnerei voltak mindeddig, most mégis újra el kell magyarázniuk, hogy továbbra is megbízható partnerek. „Ez nagyon rosszul érint minket, mert az egyetemnek kiváló eredményei vannak tudományos kutatások terén és a toplistákon”.

Az egyetem arra kérte az Európai Bizottságot, hogy egyértelműsítse a kommunikációját, és sorolja fel az érintett, tehát kizárt egyetemeket név szerint a gyakori kérdések felületén. 

A Horizont program 2014 és 2020 közötti etapjában a BME 18,09 millió euróhoz jutott hozzá, ezzel a magyar intézmények listáján a második helyet foglalta el a Közép-Európai Egyetem után. 

Majd nyáron

Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa – aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is – már februárban azt mondta a G7-nek: „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”.

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

A legutóbbi magyar kormányzati nyilatkozat szerint nyárra várható az uniós forrásokról szóló egyezkedés lezárása, a kormány a saját magának adott március végi határidőt nem tudta tartani.

Április eleji hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a mandátumokat hány évre rövidítik le, gyors megegyezés várható. A területre vonatkozó jogszabályok április második felében kerülhetnek a parlament elé, állította Navracsics Tibor miniszter – ez eddig nem történt meg. 

A miniszter szerint mindent összevetve az Európai Bizottság „nyárra el tudja végezni az értékelést”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúlyNéha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar társadalomban létrejött a deepstate az egyetemi átalakításokkalA kuratóriumokba politikai alapon beültetett tagok akár évtizedekig is a székükben maradhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet európai bizottság felsőoktatás kutatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.