Bár az egyetem a Horizont Európa programon keresztül pályázott, mégis a magyar költségvetés állja a több mint 100 millió forintos kutatásokat.
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
Lemaradunk a régióban is, már csak Bulgária és Románia van mögöttünk, Csehország pedig elérhetetlen messzeségben az állam kutatás-fejlesztési költése alapján.
A kormánynak saját zsebből kell több tíz milliárdot költeni, hogy legalább papíron pótoljon valamennyit a magyar tudományos kutatást és felsőoktatást ért veszteségekből.
A magyar kutatók többsége vár, mert nincs felkérésük nemzetközi kutatási tervre.
A Financial Times szerzője érdekes összefüggést talált, amikor megnézte, hogy miről szóltak az angol, francia és spanyol nyelvű könyvek az elmúlt évszázadokban.
A Magyar Kutatási Hálózat átszervezése tovább ronthatja a magyar kutatói autonómiát és kutatási szabadságot.
Az egyik legtöbb EU-s kutatási pénzt Magyarországra hozó állami egyetemről hitték azt a partnerek, hogy talán nem is támogatható.
Tanulságos történet arról, hogy egy nem kiemelkedően tehetséges, de kitartó és kíváncsi kisvárosi gimnazista hogyan válhat 27 évesen nemzetközileg jegyzett kutatóvá.
Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.