Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. november 27. 13:43 Közélet

Egyetlen személy dönthetne a kutatóhálózatok sorsáról

Egy november közepén benyújtott saláta-törvényjavaslattal átszerveznék a 4 évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) leválasztott kutatóhálózatot. Egyetemi érdekvédelmi szervezetek szerint a kutatóhelyek szerepének csökkentése újabb állomás az intézményhálózat kálváriájában, ráadásul pénzügyi bizonytalanság és leépítések is jöhetnek. 

Mi van a törvényjavaslatban? Fél év után újra megváltoztatnák az egész kutatóhálózat nevét: nyáron Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról Magyar Kutatási Hálózatra nevezték át, most erről a “HUN-REN” kifejezésre változtatnák, ami az egyébként máshol nem használt Hungarian Research Network név rövidítése. Számos szabályozás az elnök hatásköreiről és a hálózatot irányító, idén 13-ról 9 tagúra csökkentett Irányító Testületről (IT) szól:

  • Az elnök kezdeményezésére az irányítási folyamatok “egyszerűsítése és gyorsítása érdekében” a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, kutatóhelyek céljainak, feladatainak jóváhagyásáról szóló döntések az IT-től átkerülnek az elnök hatáskörébe, aki jogosultságot kap egy “komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszer” működtetésére. 
  • A javaslat értelmében a jövőben a kutatóhálózat részét képező kutatóintézet vezetője nem lehet IT-tag.

Igen, de a változtatás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is felszólalt, és számos további – többek között az ELTE-, Corvinuson, Műegyetemen működő – egyetemi szervezetek, valamint például az Oktatói Hálózat, a PDSZ Felsőoktatási Szekciója fejezte ki tiltakozását. 

  • Az ADF és a TDDSZ soha korábban nem látott centralizációtól és egyszemélyi vezetéstől tart, ami nemcsak a kutatóhálózat szellemiségével ellentétes, hanem a “a tudományos szabadság intézményi biztosítékaival is, hiszen az egyetemeket, kutatóhálózatokat mindenhol testületek irányítják. Az autonómia letéteményesei és címzettjei ezek a testületek, nem pedig az egyes vezetők.”
  • A szervezetek szerint további probléma, hogy alacsonyak a bérek, a kutatóhelyek költségvetése bizonytalan: “egyes kutatóközpontok költségvetése 2024-ben jelentősen csökkenni fog, működésük fenntarthatatlanná válik, és csoportos létszámleépítések fenyegetnek”, írják közleményükben.

Háttér és kontextus: Az akkor még Eötvös Loránd Kutatási Hálózat  néven működő hálózat éléről áprilisban mondott le mandátumának lejárta előtt az a Maróth Miklós, aki 2019-ben levezényelte az MTA-tól lemetszett hálózat létrehozását. Maróth egyébként még távozása előtt a miniszterelnök tanácsadója is lett.

A hálózat új vezetője a 41 év után hazatérő Gulyás Balázs neurobiológus lett, aki sajtóhírek szerint az Orbán-rendszer támogatója. Az addig működő igazgatótanács helyére újat is választottak 6 évre. A tagok:

  • Prof. Dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke (neurobiológus, az MTA külső tagja);
  • Prof. Dr. Ádám Veronika (Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár);
  • Prof. Dr. Bollobás Enikő (irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék egyik alapítója);
  • Dr. Charaf Hassan (dékán, tanszékvezető egyetemi tanár a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén);
  • Prof. Dr. Hunyady László (Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a HUN-REN TTK Enzimológiai Intézetének igazgatója);
  • Jakab Roland (az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke);
  • Prof. Dr. Kovács Melinda Beatrix (Széchenyi-díjas állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója);
  • Prof. Dr. Szabó Gábor (okleveles fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet        ügyvezetője);
  • Prof. Dr. Szántó Zoltán Oszkár (a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a CIAS kutatóközpont vezetője).

Mit csinált közben az MTA? Gulyás kinevezése mögé lényegében beállt az MTA-elnök Freud Tamás is, aki nyilatkozatai szerint elnökként egy darabig még próbálkozott a kutatóhálózat visszaszerzésével, de később erről letett.

  • “Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges”, nyilatkozta Freud májusban.

Felülnézet: A kutatóhálózat elkerülte a vagyonkezelő közalapítványba történő kiszervezést, így – ellentétben a magyar egyetemek jelentős többségével – ezek az intézmények nincsenek kizárva az EU kutatásfinanszírozási programjából, noha közvetetten a kutatóik elszenvedik a következményeit. 

  • Romokban a magyar kutatási szabadság: idén két olyan nemzetközi jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek az akadémiai és egyetemi autonómiát, a kutatás és publikálás szabadságát mérték össze Európában és a világon. Ezek alapján elmondható: az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, és globálisan rendkívüli alacsony szinten van. A vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje a kutatók szerint példátlan Európában. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet eötvös lóránd kutatási hálózat felőoktatás kutatás magyar tudományos akadémia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Pálos Máté
2024. február 16. 16:34 Adat, Közélet

A tanárhiány újabb tünete, hogy sokkal több lett a nyugdíjas pedagógus a közoktatásban

Egy olyan rendszer jött létre, amiben a tanárok száma nagyobb ütemben fogy, mint a diákoké.

Bucsky Péter
2024. február 16. 13:21 Adat, Közélet

A külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel Központnál

Magyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.