Hazánk a nem túl előkelő 85. helyet szerezte meg a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet listáján, ami 180 országot rangsorol aszerint, hogy milyen állapotban van a sajtószabadság. Az Európai Unión belül csak Görögországot és Bulgáriát előzzük, és olyan országok is előttünk járnak, mint Malawi vagy Bosznia-Hercegovina.
A szabad média társadalmi szerepe nem merül ki abban, hogy ellenőrzi és bemutatja a politikai vezetők munkáját. Emellett az üzleti életre is nagy hatással van. A G7 eheti podcastja arról szól, hogy milyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát, és arról hogy a független újságok oknyomozó tevékenységének köszönhetően fény derülhet olyan vállalati károkra és károkozásokra, amelyek egyébként rejtve maradnának; az érintetteket nem kárpótolnák, és az inkompetens menedzsmentet sem váltanák fel hozzáértőbb szakemberek.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A podcastban megszólal: Szücs Ferenc, a Stockholmi Egyetem adjunktusa, Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek tanszék tanszékvezetője és Kofrán Dániel, a Rajk Szakkollégium hallgatója.
Manapság egyre több olyan rendszer van, amit hibrid rezsimként lehet jellemezni, ahol nem az erőszak az elsődleges eszköze a hatalomban lévőknek, hogy kontrollálják az intézményeket. A média esetében ez azt jelenti, hogy lényegében gazdasági eszközökkel érik el, hogy az újságok egy részében ne jelenjenek meg a hatalomra kritikus cikkek. […] A kormányzat oldaláról arról szól a szívesség, hogy többet reklámoznak a kötődő újságokban, mint ahogy azt tennék a piaci logika alapján. Másik oldalról ezek az újságok kevesebbet írnak kormányzati korrupcióról, vagy máshogy írnak, mint ha csak az olvasóik preferenciáit vennék figyelembe
– mondja Szücs Ferenc, aki Szeidl Ádámmal írt kutatásukban a Metropol, az Origo és Magyar Nemzet példáin mutatták be, hogy hogyan veszi át a NER az újságokat.
Először a vállalati működési kockázatokat akartuk modellezni, amik ritkán következnek be, és nagy káresemény kapcsolódik hozzá.[…] A média nagyon sokat tehet azért, hogy a feltárt vállalati káreseményeket eljuttassa a köztudatba, az újságírás oknyomozó része pedig képes felderíteni ilyen károkat. Az újságírók gyakran derítenek ki visszásságokat, például a belső csalásokat, amikre egyébként a cégeknek sokszor ezeregy oka van, hogy titokban tartsa. […] A menedzsereknek a reputációja nagyon fontos, és ezt veszélyezteti a szabad média, és ez a nagy fegyelmező erő. Mert ha kiderül rólam [mint menedzser], hogy csaltam, akkor nem fogok tudni elhelyezkedni máshol
– mondja Berlinger Edina, aki Lublóy Ágnessel, Tamásné Zsuzsannával és Keresztúri Lillával publikált a témában.
A politikai polarizációt erősítő média állapota elsődlegesen Matthew Genzkow szerint az alacsony médiapiaci versenyre vezethető vissza. […] A médiaplatformoknak van egy pozitív hatása a politikai polarizációra is, mert növelik a versenyt a piacon. Azonban van negatív hatása is, hiszen felhasználók véleménybuborékokba kerülhetnek. Viszont a 18 és 35 éves korosztályban nőtt a legkevésbé a politikai polarizáció a 2010-es és 2020-as évek között Amerikában. Valójában a platformokat gyakran használók hatalmas többsége semleges és kiegyensúlyozott forrásokat használ információszerzésre, és kevés embert érnek el a polarizációt erősítő fake-news vagy radikális tartalmak
– állítja Kofrán Dániel Matthew Gentkow munkásságára építve, aki májusban ad elő Budapesten, és Dániel az ő érkezését készíti elő társaival.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
