Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. április 16. 04:36 Podcast

Mit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?

Magyarország és a világtörténelem viszonya kicsit olyan, mint a csepp a tengerben. Tehát mi azt állítjuk ebben a kötetben, hogy Magyarország egy csepp. A világ a tenger, és mi ezen a magyar cseppen keresztül meg tudjuk vizsgálni ezt a hatalmas víztömeget – mondta Laczó Ferenc az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Forrás: Corvina Kiadó

Április 25-én jelenik meg a Magyarország globális története című kötet, ami a magyar történelem elmúlt 150 évét újszerű módon, az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolatai és globális beágyazódottsága felől megközelítve mutatja be.

A könyv fejezeteinek mindegyike egy konkrét évhez köthető eseményből indul ki, és a kötet összesen 82 szerzője ezekből kiindulva tárgyal bizonyos témákat részletesebben.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerkesztőivel, Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem docensével és Varga Bálinttal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatójával beszélgettünk.

A magyar történelemmel foglalkozó könyvek általában belső eseményekből indulnak ki. A történelem nemzetközpontú felfogásában az adott nemzet képezi a tárgyat és a keretet, és a külvilág csak függelékként jelenik meg.

Például a világháborúknál szükség van a nagyvilágra, de jellemzően a magyar történelem politikai tagolása alapján következnek egymás után a fejezetek.

Mi teljesen más logika szerint közelítettük meg ezt a kötetben. Először azt néztük meg, hogy az utóbbi 150 évben mik voltak a meghatározó nagy folyamatok a világban. Például a gyarmatosítás, a világgazdaság összefonódása és időnkénti törései, a migráció. És utána ezekhez konkrét eseményeket kapcsolva azt néztük meg, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt Magyarországra

– mondta Varga Bálint.

Varga szerint a nemzeti keretezésű történettudomány csalóka és hiányos képet fest a múltról és a jelenről, mert a valóságban a határokon átívelő folyamatok közül egy társadalom sem tudja magát kivonni. Ehhez képest a könyv megközelítésére is jellemző globális történetírás arra törekszik, hogy több kontinensre kiterjedő folyamatokat tárjon fel, és a folyamatok hatásait oda-vissza tárgyalja. Például a gyarmatosítás hatását ne csak a gyarmatokon, hanem a gyarmatosító országban is lefedje.

A kötet fejezetei Laczó Ferenc szerint négyféle megközelítés szerint csoportosíthatóak.

  • Az egyik csoportba azok a fejezetek tartoznak, amik globális események (például világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) helyi hatásait mutatják be.
  • A fejezetek egy másik része gyakran csak nemzeti keretben vizsgált eseményeket próbálnak újragondolni transznacionális kontextusban. Például a kisebbségvédelmet, amiről általában magyar ügyként beszélünk, de egy nagy nemzetközi trendbe illeszkedik.
  • Vannak olyan fejezetek is, amik kifejezetten távolabbi világrészekről származó jelenségek magyarországi hatásait mutatják be (például az indiai eredetű vallások magyarországi híveinek története, a latin-amerikai kultúra helyi recepciója, kelet-ázsiai cégek magyarországi befektetései).
  • A negyedik fejezetfajta pedig magyar emberek, csoportok külföldi hatására koncentrál, tehát például arra, hogy magyar emberek milyen szerepet játszottak az észak-amerikai tudományban vagy akár a terrorizmus elleni küzdelemben a Közel-Keleten.

A témákat tekintve a könyv nagyon sokszínű, szó van benne többek között gazdaságról, kultúráról, vallásokról, gyarmatosításról, rasszizmusról, környezetről, betegségekről, stigmatizált és marginalizált csoportokról, de a mindennapi életről és a fogyasztásról is.

Azt szerettük volna elérni, hogy ezeken a tág témacsoportokon keresztül mind a négy nagyobb korszakot bemutassuk, tehát hogy minden téma megjelenjen minden korszak esetén. A dualizmusról is szólunk, a Horthy-korszakról, a szovjet rendszerről, illetve a ’89 óta zajló jelenkorunkról. Így remélhetőleg a korszakokon átívelő kapcsolódási pontokat is sikerült kidomborítanunk, de adott esetben az egyes korszakok közötti éles töréseket is

– mondta erről Laczó Ferenc.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Podcast gazdaság gyarmatosítás könyv Magyarország politika történelem Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2022. október 1. 04:34 Podcast

Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2022. szeptember 24. 04:34 Podcast

Két legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésével

G7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.

Bucsky Péter
2022. szeptember 17. 07:07 Podcast

A szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságot

Tóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Fontos

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.

Avatar
2022. szeptember 30. 15:38 Világ

Az Ázsiára borított orosz olaj is fűti az iráni tüntetéseket

Véres összecsapásba torkollnak az iráni tüntetések, miközben az iráni gazdaság egyre rosszabbul teljesít.