Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. április 16. 04:36 Podcast

Mit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?

Magyarország és a világtörténelem viszonya kicsit olyan, mint a csepp a tengerben. Tehát mi azt állítjuk ebben a kötetben, hogy Magyarország egy csepp. A világ a tenger, és mi ezen a magyar cseppen keresztül meg tudjuk vizsgálni ezt a hatalmas víztömeget – mondta Laczó Ferenc az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Forrás: Corvina Kiadó

Április 25-én jelenik meg a Magyarország globális története című kötet, ami a magyar történelem elmúlt 150 évét újszerű módon, az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolatai és globális beágyazódottsága felől megközelítve mutatja be.

A könyv fejezeteinek mindegyike egy konkrét évhez köthető eseményből indul ki, és a kötet összesen 82 szerzője ezekből kiindulva tárgyal bizonyos témákat részletesebben.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerkesztőivel, Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem docensével és Varga Bálinttal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatójával beszélgettünk.

A magyar történelemmel foglalkozó könyvek általában belső eseményekből indulnak ki. A történelem nemzetközpontú felfogásában az adott nemzet képezi a tárgyat és a keretet, és a külvilág csak függelékként jelenik meg.

Például a világháborúknál szükség van a nagyvilágra, de jellemzően a magyar történelem politikai tagolása alapján következnek egymás után a fejezetek.

Mi teljesen más logika szerint közelítettük meg ezt a kötetben. Először azt néztük meg, hogy az utóbbi 150 évben mik voltak a meghatározó nagy folyamatok a világban. Például a gyarmatosítás, a világgazdaság összefonódása és időnkénti törései, a migráció. És utána ezekhez konkrét eseményeket kapcsolva azt néztük meg, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt Magyarországra

– mondta Varga Bálint.

Varga szerint a nemzeti keretezésű történettudomány csalóka és hiányos képet fest a múltról és a jelenről, mert a valóságban a határokon átívelő folyamatok közül egy társadalom sem tudja magát kivonni. Ehhez képest a könyv megközelítésére is jellemző globális történetírás arra törekszik, hogy több kontinensre kiterjedő folyamatokat tárjon fel, és a folyamatok hatásait oda-vissza tárgyalja. Például a gyarmatosítás hatását ne csak a gyarmatokon, hanem a gyarmatosító országban is lefedje.

A kötet fejezetei Laczó Ferenc szerint négyféle megközelítés szerint csoportosíthatóak.

  • Az egyik csoportba azok a fejezetek tartoznak, amik globális események (például világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) helyi hatásait mutatják be.
  • A fejezetek egy másik része gyakran csak nemzeti keretben vizsgált eseményeket próbálnak újragondolni transznacionális kontextusban. Például a kisebbségvédelmet, amiről általában magyar ügyként beszélünk, de egy nagy nemzetközi trendbe illeszkedik.
  • Vannak olyan fejezetek is, amik kifejezetten távolabbi világrészekről származó jelenségek magyarországi hatásait mutatják be (például az indiai eredetű vallások magyarországi híveinek története, a latin-amerikai kultúra helyi recepciója, kelet-ázsiai cégek magyarországi befektetései).
  • A negyedik fejezetfajta pedig magyar emberek, csoportok külföldi hatására koncentrál, tehát például arra, hogy magyar emberek milyen szerepet játszottak az észak-amerikai tudományban vagy akár a terrorizmus elleni küzdelemben a Közel-Keleten.

A témákat tekintve a könyv nagyon sokszínű, szó van benne többek között gazdaságról, kultúráról, vallásokról, gyarmatosításról, rasszizmusról, környezetről, betegségekről, stigmatizált és marginalizált csoportokról, de a mindennapi életről és a fogyasztásról is.

Azt szerettük volna elérni, hogy ezeken a tág témacsoportokon keresztül mind a négy nagyobb korszakot bemutassuk, tehát hogy minden téma megjelenjen minden korszak esetén. A dualizmusról is szólunk, a Horthy-korszakról, a szovjet rendszerről, illetve a ’89 óta zajló jelenkorunkról. Így remélhetőleg a korszakokon átívelő kapcsolódási pontokat is sikerült kidomborítanunk, de adott esetben az egyes korszakok közötti éles töréseket is

– mondta erről Laczó Ferenc.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast gazdaság gyarmatosítás könyv Magyarország politika történelem Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Stubnya Bence
2023. május 27. 04:32 Podcast

Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet

Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

László Pál
2023. május 22. 15:20 Podcast, Támogatói tartalom

Élesedik a verseny a nyílt forráskódú szoftver közösségek és a nagy techcégek között, azaz így lesz a LlaMAból Alpaca

Az elmúlt hetek bejelentései alapján az opensource közösség nagyon gyorsan zárkózik fel a nagy techvállalatok mellé – mondta Horváth Varga János, a Magyar Telekom mesterséges intelligencia központjának vezetője a G7 podcastban.

Fontos

Fabók Bálint
2023. június 3. 17:33 Világ

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Aki nem menekült el, lényegében hat hete be van zárkózva Szudán fővárosában, az akár 40 fokos melegben azonban rendszeresen előfordul, hogy nincs áram és víz.

Kolozsi Ádám
2023. június 3. 13:15 Közélet, Világ

Orbán a jobboldali internacionálé áttörését várja a spanyol radikálisoktól

A magyar kormányfő a spanyol radikálisoktól várja az európai jobboldali fordulatot, a centristák ellenben Spanyolország „melonizációjától” tartanak a Vox előretörése miatt.

Hajdu Miklós
2023. június 2. 19:22 Pénz

Aranyba fektetve is meg lehet úszni a megtakarításokat terhelő új adót

Az olyan fizikai befektetéseken realizált nyereséget, mint az arany, továbbra is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség illeti.