Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. április 16. 04:36 Podcast

Mit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?

Magyarország és a világtörténelem viszonya kicsit olyan, mint a csepp a tengerben. Tehát mi azt állítjuk ebben a kötetben, hogy Magyarország egy csepp. A világ a tenger, és mi ezen a magyar cseppen keresztül meg tudjuk vizsgálni ezt a hatalmas víztömeget – mondta Laczó Ferenc az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Forrás: Corvina Kiadó

Április 25-én jelenik meg a Magyarország globális története című kötet, ami a magyar történelem elmúlt 150 évét újszerű módon, az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolatai és globális beágyazódottsága felől megközelítve mutatja be.

A könyv fejezeteinek mindegyike egy konkrét évhez köthető eseményből indul ki, és a kötet összesen 82 szerzője ezekből kiindulva tárgyal bizonyos témákat részletesebben.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerkesztőivel, Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem docensével és Varga Bálinttal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatójával beszélgettünk.

A magyar történelemmel foglalkozó könyvek általában belső eseményekből indulnak ki. A történelem nemzetközpontú felfogásában az adott nemzet képezi a tárgyat és a keretet, és a külvilág csak függelékként jelenik meg.

Például a világháborúknál szükség van a nagyvilágra, de jellemzően a magyar történelem politikai tagolása alapján következnek egymás után a fejezetek.

Mi teljesen más logika szerint közelítettük meg ezt a kötetben. Először azt néztük meg, hogy az utóbbi 150 évben mik voltak a meghatározó nagy folyamatok a világban. Például a gyarmatosítás, a világgazdaság összefonódása és időnkénti törései, a migráció. És utána ezekhez konkrét eseményeket kapcsolva azt néztük meg, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt Magyarországra

– mondta Varga Bálint.

Varga szerint a nemzeti keretezésű történettudomány csalóka és hiányos képet fest a múltról és a jelenről, mert a valóságban a határokon átívelő folyamatok közül egy társadalom sem tudja magát kivonni. Ehhez képest a könyv megközelítésére is jellemző globális történetírás arra törekszik, hogy több kontinensre kiterjedő folyamatokat tárjon fel, és a folyamatok hatásait oda-vissza tárgyalja. Például a gyarmatosítás hatását ne csak a gyarmatokon, hanem a gyarmatosító országban is lefedje.

A kötet fejezetei Laczó Ferenc szerint négyféle megközelítés szerint csoportosíthatóak.

  • Az egyik csoportba azok a fejezetek tartoznak, amik globális események (például világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) helyi hatásait mutatják be.
  • A fejezetek egy másik része gyakran csak nemzeti keretben vizsgált eseményeket próbálnak újragondolni transznacionális kontextusban. Például a kisebbségvédelmet, amiről általában magyar ügyként beszélünk, de egy nagy nemzetközi trendbe illeszkedik.
  • Vannak olyan fejezetek is, amik kifejezetten távolabbi világrészekről származó jelenségek magyarországi hatásait mutatják be (például az indiai eredetű vallások magyarországi híveinek története, a latin-amerikai kultúra helyi recepciója, kelet-ázsiai cégek magyarországi befektetései).
  • A negyedik fejezetfajta pedig magyar emberek, csoportok külföldi hatására koncentrál, tehát például arra, hogy magyar emberek milyen szerepet játszottak az észak-amerikai tudományban vagy akár a terrorizmus elleni küzdelemben a Közel-Keleten.

A témákat tekintve a könyv nagyon sokszínű, szó van benne többek között gazdaságról, kultúráról, vallásokról, gyarmatosításról, rasszizmusról, környezetről, betegségekről, stigmatizált és marginalizált csoportokról, de a mindennapi életről és a fogyasztásról is.

Azt szerettük volna elérni, hogy ezeken a tág témacsoportokon keresztül mind a négy nagyobb korszakot bemutassuk, tehát hogy minden téma megjelenjen minden korszak esetén. A dualizmusról is szólunk, a Horthy-korszakról, a szovjet rendszerről, illetve a ’89 óta zajló jelenkorunkról. Így remélhetőleg a korszakokon átívelő kapcsolódási pontokat is sikerült kidomborítanunk, de adott esetben az egyes korszakok közötti éles töréseket is

– mondta erről Laczó Ferenc.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Podcast gazdaság gyarmatosítás könyv Magyarország politika történelem Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Hobot Péter
2022. május 21. 04:34 Közélet, Podcast

Az üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a média

Milyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Stubnya Bence
2022. május 14. 04:34 Podcast

Észak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborúja

G7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Hobot Péter
2022. május 7. 04:34 Pénz, Podcast

Kockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumban

A termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.