Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. április 16. 04:36 Podcast

Mit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?

Magyarország és a világtörténelem viszonya kicsit olyan, mint a csepp a tengerben. Tehát mi azt állítjuk ebben a kötetben, hogy Magyarország egy csepp. A világ a tenger, és mi ezen a magyar cseppen keresztül meg tudjuk vizsgálni ezt a hatalmas víztömeget – mondta Laczó Ferenc az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Forrás: Corvina Kiadó

Április 25-én jelenik meg a Magyarország globális története című kötet, ami a magyar történelem elmúlt 150 évét újszerű módon, az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolatai és globális beágyazódottsága felől megközelítve mutatja be.

A könyv fejezeteinek mindegyike egy konkrét évhez köthető eseményből indul ki, és a kötet összesen 82 szerzője ezekből kiindulva tárgyal bizonyos témákat részletesebben.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerkesztőivel, Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem docensével és Varga Bálinttal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatójával beszélgettünk.

A magyar történelemmel foglalkozó könyvek általában belső eseményekből indulnak ki. A történelem nemzetközpontú felfogásában az adott nemzet képezi a tárgyat és a keretet, és a külvilág csak függelékként jelenik meg.

Például a világháborúknál szükség van a nagyvilágra, de jellemzően a magyar történelem politikai tagolása alapján következnek egymás után a fejezetek.

Mi teljesen más logika szerint közelítettük meg ezt a kötetben. Először azt néztük meg, hogy az utóbbi 150 évben mik voltak a meghatározó nagy folyamatok a világban. Például a gyarmatosítás, a világgazdaság összefonódása és időnkénti törései, a migráció. És utána ezekhez konkrét eseményeket kapcsolva azt néztük meg, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt Magyarországra

– mondta Varga Bálint.

Varga szerint a nemzeti keretezésű történettudomány csalóka és hiányos képet fest a múltról és a jelenről, mert a valóságban a határokon átívelő folyamatok közül egy társadalom sem tudja magát kivonni. Ehhez képest a könyv megközelítésére is jellemző globális történetírás arra törekszik, hogy több kontinensre kiterjedő folyamatokat tárjon fel, és a folyamatok hatásait oda-vissza tárgyalja. Például a gyarmatosítás hatását ne csak a gyarmatokon, hanem a gyarmatosító országban is lefedje.

A kötet fejezetei Laczó Ferenc szerint négyféle megközelítés szerint csoportosíthatóak.

  • Az egyik csoportba azok a fejezetek tartoznak, amik globális események (például világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) helyi hatásait mutatják be.
  • A fejezetek egy másik része gyakran csak nemzeti keretben vizsgált eseményeket próbálnak újragondolni transznacionális kontextusban. Például a kisebbségvédelmet, amiről általában magyar ügyként beszélünk, de egy nagy nemzetközi trendbe illeszkedik.
  • Vannak olyan fejezetek is, amik kifejezetten távolabbi világrészekről származó jelenségek magyarországi hatásait mutatják be (például az indiai eredetű vallások magyarországi híveinek története, a latin-amerikai kultúra helyi recepciója, kelet-ázsiai cégek magyarországi befektetései).
  • A negyedik fejezetfajta pedig magyar emberek, csoportok külföldi hatására koncentrál, tehát például arra, hogy magyar emberek milyen szerepet játszottak az észak-amerikai tudományban vagy akár a terrorizmus elleni küzdelemben a Közel-Keleten.

A témákat tekintve a könyv nagyon sokszínű, szó van benne többek között gazdaságról, kultúráról, vallásokról, gyarmatosításról, rasszizmusról, környezetről, betegségekről, stigmatizált és marginalizált csoportokról, de a mindennapi életről és a fogyasztásról is.

Azt szerettük volna elérni, hogy ezeken a tág témacsoportokon keresztül mind a négy nagyobb korszakot bemutassuk, tehát hogy minden téma megjelenjen minden korszak esetén. A dualizmusról is szólunk, a Horthy-korszakról, a szovjet rendszerről, illetve a ’89 óta zajló jelenkorunkról. Így remélhetőleg a korszakokon átívelő kapcsolódási pontokat is sikerült kidomborítanunk, de adott esetben az egyes korszakok közötti éles töréseket is

– mondta erről Laczó Ferenc.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Podcast gazdaság gyarmatosítás könyv Magyarország politika történelem Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Bucsky Péter
2023. január 21. 04:33 Podcast

Nem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapján

Drónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kolozsi Ádám
2023. január 14. 04:34 Podcast

Motoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülről

Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Fontos

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.