Magyarország és a világtörténelem viszonya kicsit olyan, mint a csepp a tengerben. Tehát mi azt állítjuk ebben a kötetben, hogy Magyarország egy csepp. A világ a tenger, és mi ezen a magyar cseppen keresztül meg tudjuk vizsgálni ezt a hatalmas víztömeget – mondta Laczó Ferenc az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Forrás: Corvina Kiadó
Április 25-én jelenik meg a Magyarország globális története című kötet, ami a magyar történelem elmúlt 150 évét újszerű módon, az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolatai és globális beágyazódottsága felől megközelítve mutatja be.
A könyv fejezeteinek mindegyike egy konkrét évhez köthető eseményből indul ki, és a kötet összesen 82 szerzője ezekből kiindulva tárgyal bizonyos témákat részletesebben.
Az e heti G7 Podcastban a könyv szerkesztőivel, Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem docensével és Varga Bálinttal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatójával beszélgettünk.
A magyar történelemmel foglalkozó könyvek általában belső eseményekből indulnak ki. A történelem nemzetközpontú felfogásában az adott nemzet képezi a tárgyat és a keretet, és a külvilág csak függelékként jelenik meg.
Például a világháborúknál szükség van a nagyvilágra, de jellemzően a magyar történelem politikai tagolása alapján következnek egymás után a fejezetek.
Mi teljesen más logika szerint közelítettük meg ezt a kötetben. Először azt néztük meg, hogy az utóbbi 150 évben mik voltak a meghatározó nagy folyamatok a világban. Például a gyarmatosítás, a világgazdaság összefonódása és időnkénti törései, a migráció. És utána ezekhez konkrét eseményeket kapcsolva azt néztük meg, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt Magyarországra
– mondta Varga Bálint.
Varga szerint a nemzeti keretezésű történettudomány csalóka és hiányos képet fest a múltról és a jelenről, mert a valóságban a határokon átívelő folyamatok közül egy társadalom sem tudja magát kivonni. Ehhez képest a könyv megközelítésére is jellemző globális történetírás arra törekszik, hogy több kontinensre kiterjedő folyamatokat tárjon fel, és a folyamatok hatásait oda-vissza tárgyalja. Például a gyarmatosítás hatását ne csak a gyarmatokon, hanem a gyarmatosító országban is lefedje.
A kötet fejezetei Laczó Ferenc szerint négyféle megközelítés szerint csoportosíthatóak.
- Az egyik csoportba azok a fejezetek tartoznak, amik globális események (például világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) helyi hatásait mutatják be.
- A fejezetek egy másik része gyakran csak nemzeti keretben vizsgált eseményeket próbálnak újragondolni transznacionális kontextusban. Például a kisebbségvédelmet, amiről általában magyar ügyként beszélünk, de egy nagy nemzetközi trendbe illeszkedik.
- Vannak olyan fejezetek is, amik kifejezetten távolabbi világrészekről származó jelenségek magyarországi hatásait mutatják be (például az indiai eredetű vallások magyarországi híveinek története, a latin-amerikai kultúra helyi recepciója, kelet-ázsiai cégek magyarországi befektetései).
- A negyedik fejezetfajta pedig magyar emberek, csoportok külföldi hatására koncentrál, tehát például arra, hogy magyar emberek milyen szerepet játszottak az észak-amerikai tudományban vagy akár a terrorizmus elleni küzdelemben a Közel-Keleten.
A témákat tekintve a könyv nagyon sokszínű, szó van benne többek között gazdaságról, kultúráról, vallásokról, gyarmatosításról, rasszizmusról, környezetről, betegségekről, stigmatizált és marginalizált csoportokról, de a mindennapi életről és a fogyasztásról is.
Azt szerettük volna elérni, hogy ezeken a tág témacsoportokon keresztül mind a négy nagyobb korszakot bemutassuk, tehát hogy minden téma megjelenjen minden korszak esetén. A dualizmusról is szólunk, a Horthy-korszakról, a szovjet rendszerről, illetve a ’89 óta zajló jelenkorunkról. Így remélhetőleg a korszakokon átívelő kapcsolódási pontokat is sikerült kidomborítanunk, de adott esetben az egyes korszakok közötti éles töréseket is
– mondta erről Laczó Ferenc.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
