Az elmúlt 15 év jelentős fejlődést hozott a visegrádi országokban, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban is, és ez fölzárkózást jelentett az európai átlaghoz is. A Világbank és az IMF ezeket az országokat ma már gyakorlatilag a fejlett gazdaságok közé sorolja. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének akadályai a további felzárkózásnak az EU-átlaghoz. Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv ezekről az akadályokról is részletesen beszél, az alcímében pedig azt a kérdést teszi fel, hogy bent ragadtunk-e a közepes jövedelem csapdájában. A válasz egyértelműen nem – mondta Mátyás László, a könyv szerkesztője, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A kötet, amely az említett országok és Bulgária esetében elemzi a járvány előtt trendeket, a járvány hatását, és arra is választ próbál adni, hogy mitől függhet a felzárkózás folytatódása a következő évtizedben is.
Bár a gazdaságtörténetben ritka, hogy közepes jövedelmű országok felzárkózzanak a világgazdasági elithez, Mátyás szerint az EU egyedülálló kereteket adott a 2004 után csatlakozó tagállamok gazdasági fejlődéséhez.
Alapvetően megváltozott a pálya, megváltoztak a játékszabályok az EU-csatlakozással. Egyrészt kinyílt a magyar gazdaság számára egy sok százmillió lakosú, fejlett piac, másrészt borzasztó nagy tőkeátcsoportosítás történt ezen országok számára az EU-csatlakozással. Az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal használták föl ezeket a pénzeket, de az a pénz, amely beáramlott az országba, nagymértékben segítette a gazdaság fejlődését és a gazdasági struktúra átalakítását
– mondta.
Forrás: Benczúr P., Kónya I. (2022) Convergence to the Centre. In: Mátyás L. (eds) Emerging European Economies after the Pandemic. Contributions to Economics. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2_1
Mátyás szerint ez egy gazdaságtörténeti unikum, mert az elmúlt 150-200 évben nem nagyon volt példa arra, hogy egy nagy és sikeres gazdasági közösséghez ennyi ország csatlakozzon.
Ez a gazdasági közösség gyakorlatilag magával húzta ezeket a kevésbé fejlett országokat. Most már kristálytisztán látszik, hogy az EU-csatlakozás sikeres elképzelés volt. Persze a maga buktatóival, és még nem vagyunk célban, de már látható közelségben van a cél
– mondta erről.
A kötet alapján négy terület azonosítható be, amely akadályozza a fejlődést. Az egyik az oktatás, ahol több beruházás mellett struktúraváltásra is szükség lenne.
Az általános iskola első osztályától az egyetem végéig az oktatás lemaradásban van a fejlett országokhoz képest. Minden egyes tanulmány kimutatja ezt, legyen az PISA-teszt, egyetemek rangsora, vagy kutatási teljesítmény. Az oktatás borzasztó nagy lemaradásban van ahhoz képest, ahova a magyar gazdaság fejlődni szeretne
– mondta Mátyás László.
A másik ilyen ágazat az egészségügy, ahol a struktúraváltás mellett szintén tőkeberuházásra lenne szükség.
Ez is hosszú távú hatású, ezért szükség lenne a politikai szereplők közötti nemzeti minimumokra a reformok irányáról. Minél tovább halasztjuk ennek a két szektornak az átalakítását, annál nehezebb lesz a felzárkózás folytatása
– tette hozzá.
A harmadik terület a korrupció, ami tönkreteszi a gazdaság versenyképességét, rossz hatással van az innovációra, csökkenti a versenyt, és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet, mivel olyan projektek valósulnak meg, amelyek nem segítik elő a hosszabb távú gazdasági fejlődést.
Az utolsó terület pedig a nyugdíjrendszer, amely jelenleg nem akadálya a fejlődésnek, de az lesz.
A rendszer átalakítása fájdalmas, politikai következményei vannak, ezért senki nem vállalja magára a reformot, de az összes tanulmány megmutatja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Minél később alakítjuk több pillérűvé, hogy fenntarthatóvá váljon hosszú távon, annál fájdalmasabb lesz
– mondta Mátyás László.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
