Egy lengyel hírügynökségnek adott nyilatkozat szerint megrekedtek az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között a tárgyalások, és éppen egy évvel az ügy kipattanása után most látótávolságban sincs az a megegyezés, ami feloldaná az alapítványi egyetemek kutatóinak és diákjainak kizárását az EU-s tanulmányi és kutatási programok finanszírozásából.

Mi történt? Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a korábbi, számos optimista hangvételű nyilatkozataival szemben hétfőn azt mondta, az Erasmus diákcsere- és a Horizont Európa tudományos kutatási programban való magyar részvételről szóló tárgyalások késő ősz óta megrekedtek.

• A magyar egyetemek kiszorulása a programból beláthatatlan károkkal jár a magyar tudományos kutatások nemzetközi kapcsolati rendszerére és beágyazottságára. Árulkodó, hogy a nem EU-tag Egyesült Királyság éppen tavaly szeptemberre navigálta magát vissza a Horizontba – azzal a feltétellel, hogy évi 2,6 milliárd eurót fizetnek be uniós tudományos alapokba.
• Tavaly júniusban írtunk arról részletesen, hogy már több millió eurós kár érte a magyar tudományos kutatást, és ez még csak a kezdet lehet.

Tágabb perspektíva: A jelentős összegeket mozgató, EU-s finanszírozású felsőoktatási-tudományos programokból bő egy évvel ezelőtt zárták ki a magyar alapítványi fenntartású egyetemeket, ugyanis az EU a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) konstrukcióban – lényegében álmagánosított, kiszervezett – formában működtetett egyetemek esetében nem látta biztosítottnak a pénz útjának átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, az érdekütközések kizárását.

• Az összeférhetetlenségi kritikák miatt az ilyen alapítványok kuratóriumaiból miniszterek, kormánytagok léptek ki, de az EB ezek után is törvényi garanciákat várt az alapítványokat fenntartó kuratóriumok sajátos túlhatalmával szemben. Ilyen például a tagság kritériumainak, a jelölés és kinevezés folyamatának rögzítése.
• A Portfolio forrásai szerint a magyar kormány egyszerűen megjelölné a tagokat, akiknek jelentkezését az Állami Számvevőszék vizsgálná. Ez azonban az EB-nek nem felelt meg.

Előzmények: Navracsis az Erasmus-ügy kipattanása után nem sokkal azt nyilatkozta, lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni. Aztán májusban, fél évvel a kizárás után éppen úgy látta, hogy az ügyben közel járnak a megállapodáshoz. Szeptemberben azt nyilatkozta, felgyorsítják a tárgyalásokat, és ősz végére megállapodás születhet, sőt: ősz végére meg kell állapodni. Ehhez képest novemberben a kormány további türelmi időt kért, ugyanis 23-án lejárt az új egyetemközi Erasmus-szerződések megkötési határideje.

• December végén a kormány Pannónia néven mintegy tízmilliárdos nemzetközi csereprogramot hirdetett a KEKVA-egyetemeknek. A területért felelős államtitkár nyilatkozata szerint ezt nem Erasmus-pótléknak szánja a kormány. 

Mindeközben Navracsics Tibor tárca nélküli területfejlesztési miniszterből az új közigazgatási és területfejlesztési minisztérium vezetője lett, átkerült alá a miniszterelnökségtől a közigazgatás, illetve a belügyminisztériumtól az önkormányzati terület. 

Alulnézet: Egy, a Corvinus kötelékében dolgozó kutató korábban azt mondta a G7-nek a források 2022 végi befagyasztásáról: “Bizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban. Nyolc sikeres nemzetközi pályázat van mögöttem, a legutóbbit még az előző Horizont-programja támogatta: 7 ország működött együtt és nagyon jó értékelést kapott a projekt. Ha lezárul egy-egy projekt, elkezdünk dolgozni az új pályázatokon – most azonban nincs felkérésem, bár eddigi külföldi kutató partnereim már fejlesztik új kutatási terveiket.” 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb millió eurós kár érte a magyar tudományos kutatást, és ez még csak a kezdet lehetBizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban, mondta a G7-nek egy érintett. Ráadásul a kapuk bezárulása a kutatói utánpótlást is elvághatja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Erasmus horizont kutatás Olvasson tovább a kategóriában