Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 9. 13:32 Közélet

Beperelte az EU-t hat magyar egyetem a források befagyasztása miatt

Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozási projektekből, így például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is.

Előzmény: Az Európai Bizottság decemberi döntése megtiltotta, hogy magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, ugyanis az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.

Azonnali következményként magyar diákok Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig már közel fél éve csak társult tagként, saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a más EU-s országokkal közös kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.

Miért fontos mindez? A forrásveszteség rendkívül érzékeny érinti a magyar felsőoktatási szektort és a 21 alapítványi egyetemet, amelyeket a modellváltásnak nevezett folyamat során a kormány törvényi úton fenntartóváltásra kényszerített elvileg annak érdekében, hogy növekedjenek a felhasználható forrásaik.

A helyzet miatt ráadásul egy nem alapítványi fenntartású egyetemnek is magyarázkodnia kellett a nemzetközi partnerei felé.

 

Mit támadnak az egyetemek? A The Higher Education szaklap szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között találjuk a Debreceni Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Utóbbi március 13-án szignózott beadványa lényegében a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik.

A Debreceni Egyetem a témában azt írta a lapnak: az EB döntése szembemegy az európai alapértékekkel, és politikai háború eredménye. A Debreceni Egyetem szintén azon az állásponton van, hogy a kuratóriumi tagjainál nem áll fenn összeférhetetlenség.

A Semmelweis Egyetem a Horizont program 2014 és 2020 között tartó etapjában több mint 6 millió euróhoz jutott hozzá, a Debreceni Egyetem több mint 4-hez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fél kormánynak távoznia kell a vagyonkezelő alapítványokból, ha nem lesz kibúvóMások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.

Ellentmondás: Ez az álláspont egyezik a kormány álláspontjával a kérdésben, ugyanakkor a befagyasztás óta a kormány több ízben jelezte, hogy el fogja oszlatni az EB aggályait. A kormányzati tisztséget – miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, kormánybiztosi – vállaló kuratóriumi tagok azóta valóban lemondtak, de a vagyonkezelő alapítványok törvényi szabályozását nem alakította át a kormány, holott az EB-nek nemcsak a konkrét személyekkel, hanem a teljes jogi környezettel van problémája.

Egy érdekes részlet a történetben, hogy a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, aki mindeközben kormánybiztosi pozíciót is betöltött – egészen február elejéig. Bedros azon kevesek közé tartozott, aki a kuratóriumi pozícióját tartotta meg, a kormányzati pozíciójától pedig megvált.

Mi lesz most? Az Európai Bíróság nyilatkozata szerint összevonva tárgyalhatják majd az eseteket, és 18 hónap múlva hozhatnak ítéletet. A kormány ígérete szerint ennél hamarabb meg szeretne állapodni a zárolt forrásokról az EB-vel, ugyanakkor korábbi ígéretét, miszerint április második felében Országgyűlés elé terjeszti a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást, nem tartotta be.

Áprilisi hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. A mandátumok időtartamát viszont biztosan le fogják rövidíteni, várhatóan hat évre. Ha a kormány meghozza a megfelelő törvényeket, és azokra rábólint az EB, akkor megkezdheti a befagyasztás feloldását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRomokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómiaNemzetközi elemzések szerint az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje pedig példátlan Európában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözelebb került a kormány az uniós források megszerzéséhez, de maradt még bőven tennivalójaFelpörögtek a héten az események, de a még teljesítendő feltételek között vannak olyanok, amelyekkel a kormány korábban erősen szembehelyezkedett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Európai Bíróság Európai Unió felsőoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.

Pálos Máté
2024. február 27. 11:55 Közélet

Romániától nyugatra Magyarországon a legrosszabb a fiatalok helyzete az EU-ban

Magyarország határain a legnagyobbak a különbségek a kontinensen a fiatalok anyagi helyzetét illetően.

Fontos

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.