Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 9. 13:32 Közélet

Beperelte az EU-t hat magyar egyetem a források befagyasztása miatt

Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozási projektekből, így például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is.

Előzmény: Az Európai Bizottság decemberi döntése megtiltotta, hogy magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, ugyanis az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.

Azonnali következményként magyar diákok Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig már közel fél éve csak társult tagként, saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a más EU-s országokkal közös kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.

Miért fontos mindez? A forrásveszteség rendkívül érzékeny érinti a magyar felsőoktatási szektort és a 21 alapítványi egyetemet, amelyeket a modellváltásnak nevezett folyamat során a kormány törvényi úton fenntartóváltásra kényszerített elvileg annak érdekében, hogy növekedjenek a felhasználható forrásaik.

A helyzet miatt ráadásul egy nem alapítványi fenntartású egyetemnek is magyarázkodnia kellett a nemzetközi partnerei felé.

 

Mit támadnak az egyetemek? A The Higher Education szaklap szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között találjuk a Debreceni Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Utóbbi március 13-án szignózott beadványa lényegében a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik.

A Debreceni Egyetem a témában azt írta a lapnak: az EB döntése szembemegy az európai alapértékekkel, és politikai háború eredménye. A Debreceni Egyetem szintén azon az állásponton van, hogy a kuratóriumi tagjainál nem áll fenn összeférhetetlenség.

A Semmelweis Egyetem a Horizont program 2014 és 2020 között tartó etapjában több mint 6 millió euróhoz jutott hozzá, a Debreceni Egyetem több mint 4-hez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fél kormánynak távoznia kell a vagyonkezelő alapítványokból, ha nem lesz kibúvóMások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.

Ellentmondás: Ez az álláspont egyezik a kormány álláspontjával a kérdésben, ugyanakkor a befagyasztás óta a kormány több ízben jelezte, hogy el fogja oszlatni az EB aggályait. A kormányzati tisztséget – miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, kormánybiztosi – vállaló kuratóriumi tagok azóta valóban lemondtak, de a vagyonkezelő alapítványok törvényi szabályozását nem alakította át a kormány, holott az EB-nek nemcsak a konkrét személyekkel, hanem a teljes jogi környezettel van problémája.

Egy érdekes részlet a történetben, hogy a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, aki mindeközben kormánybiztosi pozíciót is betöltött – egészen február elejéig. Bedros azon kevesek közé tartozott, aki a kuratóriumi pozícióját tartotta meg, a kormányzati pozíciójától pedig megvált.

Mi lesz most? Az Európai Bíróság nyilatkozata szerint összevonva tárgyalhatják majd az eseteket, és 18 hónap múlva hozhatnak ítéletet. A kormány ígérete szerint ennél hamarabb meg szeretne állapodni a zárolt forrásokról az EB-vel, ugyanakkor korábbi ígéretét, miszerint április második felében Országgyűlés elé terjeszti a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást, nem tartotta be.

Áprilisi hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. A mandátumok időtartamát viszont biztosan le fogják rövidíteni, várhatóan hat évre. Ha a kormány meghozza a megfelelő törvényeket, és azokra rábólint az EB, akkor megkezdheti a befagyasztás feloldását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRomokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómiaNemzetközi elemzések szerint az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje pedig példátlan Európában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözelebb került a kormány az uniós források megszerzéséhez, de maradt még bőven tennivalójaFelpörögtek a héten az események, de a még teljesítendő feltételek között vannak olyanok, amelyekkel a kormány korábban erősen szembehelyezkedett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Európai Bíróság Európai Unió felsőoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. június 17. 14:31 Közélet

Nem szavaztak többen a Fideszre plusz önkormányzati források reményében

A választási eredmények alapján nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük. Ettől nem szavaztak sem többen, sem kevesebben a Fideszre.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?