Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozási projektekből, így például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is.
Előzmény: Az Európai Bizottság decemberi döntése megtiltotta, hogy magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, ugyanis az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Azonnali következményként magyar diákok Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig már közel fél éve csak társult tagként, saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a más EU-s országokkal közös kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.
Miért fontos mindez? A forrásveszteség rendkívül érzékeny érinti a magyar felsőoktatási szektort és a 21 alapítványi egyetemet, amelyeket a modellváltásnak nevezett folyamat során a kormány törvényi úton fenntartóváltásra kényszerített elvileg annak érdekében, hogy növekedjenek a felhasználható forrásaik.
A helyzet miatt ráadásul egy nem alapítványi fenntartású egyetemnek is magyarázkodnia kellett a nemzetközi partnerei felé.
Mit támadnak az egyetemek? A The Higher Education szaklap szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között találjuk a Debreceni Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Utóbbi március 13-án szignózott beadványa lényegében a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik.
A Debreceni Egyetem a témában azt írta a lapnak: az EB döntése szembemegy az európai alapértékekkel, és politikai háború eredménye. A Debreceni Egyetem szintén azon az állásponton van, hogy a kuratóriumi tagjainál nem áll fenn összeférhetetlenség.
A Semmelweis Egyetem a Horizont program 2014 és 2020 között tartó etapjában több mint 6 millió euróhoz jutott hozzá, a Debreceni Egyetem több mint 4-hez.
Ellentmondás: Ez az álláspont egyezik a kormány álláspontjával a kérdésben, ugyanakkor a befagyasztás óta a kormány több ízben jelezte, hogy el fogja oszlatni az EB aggályait. A kormányzati tisztséget – miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, kormánybiztosi – vállaló kuratóriumi tagok azóta valóban lemondtak, de a vagyonkezelő alapítványok törvényi szabályozását nem alakította át a kormány, holott az EB-nek nemcsak a konkrét személyekkel, hanem a teljes jogi környezettel van problémája.
Egy érdekes részlet a történetben, hogy a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, aki mindeközben kormánybiztosi pozíciót is betöltött – egészen február elejéig. Bedros azon kevesek közé tartozott, aki a kuratóriumi pozícióját tartotta meg, a kormányzati pozíciójától pedig megvált.
Mi lesz most? Az Európai Bíróság nyilatkozata szerint összevonva tárgyalhatják majd az eseteket, és 18 hónap múlva hozhatnak ítéletet. A kormány ígérete szerint ennél hamarabb meg szeretne állapodni a zárolt forrásokról az EB-vel, ugyanakkor korábbi ígéretét, miszerint április második felében Országgyűlés elé terjeszti a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást, nem tartotta be.
Áprilisi hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. A mandátumok időtartamát viszont biztosan le fogják rövidíteni, várhatóan hat évre. Ha a kormány meghozza a megfelelő törvényeket, és azokra rábólint az EB, akkor megkezdheti a befagyasztás feloldását.
Közélet
Három évvel ezelőtti szinten fogyaszt a lakosság, az NGM szerint szakmai hiba ezzel foglalkozni
2019-hez kellene hasonlítani az adatokat a minisztérium szerint. A szakmai hibát Európa-szerte elkövetik, mert uniós módszertanról van szó.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Fontos
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
