Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2023. augusztus 18. 16:08 Közélet

Harmatgyenge teljesítményt és bikaerős menetelést is láttunk a forinttól, mit tartogathat az év vége?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Augusztus elején, amikor az EUR/HUF keresztárfolyam újra 395 közelébe került, a két kérdés, amit naponta többször hallottunk a következő volt: miért ilyen gyenge a forint, és meddig gyengül még? A miértre nem volt egyértelmű válasz, több tényező együttesen küldte lejtőre az árfolyamot. A meddig kérdésre pedig az idő megadta a választ; az elmúlt napokban közel 10 forintot korrigált a forint az euróval szemben. A múlt persze mindig kevéssé érdekes, sokkal izgalmasabb, hogy a 385 körüli szintekről merre tovább: a 365-ös, vagy a 400-as szintet veszi célba a kurzus?  

A rövid válasz erre az lehet, hogy jó eséllyel egyiket is, másikat is, az év hátralévő részében átlagban azonban a jelenlegi szint körül maradhat a keresztárfolyam. 

Ahhoz persze, hogy valamilyen elképzeléssel rendelkezzünk a kilátásokról, értenünk kell, hogy milyen tényezők mozgatták az árfolyamot az elmúlt időszakban, és mely faktorok lehetnek meghatározóak a következő periódusban. (Hozzátéve persze, hogy rövid távon árfolyamot előrejelezni a szinte lehetetlen küldetés kategóriába tartozik.)

Tény, hogy az év első felében a forint kifejezetten, sőt meglepően erős teljesítményt produkált.

Míg 2022-ben többször is kiérdemelte a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája címet, az év első hónapjaiban a feltörekvő devizák egyik legfényesebb csillagává vált. 

A tavalyi év második felének átlagos árfolyama 400 felett volt, ehhez képest még mindig erősebb a hazai fizetőeszköz, de az anyag írásakor jellemző 386 körüli keresztárfolyam már alig alacsonyabb, mint a 2022 év átlagos árfolyama. A 2023 júniusában elért 365 körüli szintekhez képest pedig közel 5,5%-ot gyengült az euróval szembeni árfolyam.

Mi állt az erősödés mögött és mi okozta a visszagyengülést?

Az év elején az óriásira tágult kamatkülönbözet egyrészt extrém módon megdrágította a forint elleni spekulációt, másik oldalról viszont vonzóvá tette a forint melletti pozíciók felvételét. A piacokon carry trade néven futó stratégia lényege, hogy egy alacsony kamatú devizában (például euró) hitelt veszünk fel, majd azt egy magas(abb) kamatú devizában kamatoztatjuk. A pozíció nyeresége a kamatkülönbözetből és az árfolyamváltozásból tevődik össze, Vagyis, ha nem gyengül olyan mértékben az árfolyam, ami teljes egészében elviszi a kamatkülönbözetet, nyerőben a stratégia. 

A forint melletti pozíció nyitásokat a vonzó kamatkülönbözet mellett az alapvetően támogatóbb globális hangulat, a mérséklődő volatilitás, az európai gázárak csökkenése, a hazai fundamentumokkal kapcsolatban mérséklődő pesszimizmus (csökkenő infláció, javuló külső pozíció) is támogatta -június közepére hipp-hopp 365 közelébe csúszott az EUR/HUF.

Az ilyen pozíciókban azonban nem „ülnek” az idők végezetéig a befektetők, ha úgy ítélik meg, hogy elegendő már a nyereség, vagy megnőtt annak a kockázata, hogy a jövőbeli árfolyam mozgások lenullázhatják a pozíciót, „kiszállnak”, zárják a pozíciókat, ami gyengüléshez vezet. A gyengülés viszont újra vonzó szintekre tolja az árfolyamot, újraindulhat a hosszú pozíciók nyitása stabilizálólag hatva az árfolyamra.

Gyakorlatilag így megmagyarázható a forintárfolyam hullámzása. 

E mellett a tavalyi évvel ellentétben most a reálgazdaság szereplői is stabilizáló faktorként jelenhetnek meg időről-időre a piacon. 2022-ben a drasztikusan emelkedő árumérleg és folyó fizetési mérleg hiány folyamatos forint eladói nyomás jelentett a piacon, az elmúlt időszakban azonban hónapról-hónapra többlet keletkezik a külkereskedelmi mérlegben; ami erősíti a forint vételi oldalát. Nagyon leegyszerűsítve a többletes külkereskedelmi mérleg azt jelent, hogy több forintra van kereslet, mint euróra. Gyengülő periódusok után pedig az exportőr cégek is gondolkozhatnak úgy, hogy számukra vonzóak ezek a szintek, így megjelennek a forint vételi oldalon. 

Június óta azonban ez a „hullámzás” mindig valamivel gyengébb „erős” árfolyamot és valamivel magasabb lokális EUR/HUF csúcsot jelent -vagyis egyre távolabb kerül a 365-ös szint, a forint erősödése kifulladni látszik. 

Ha végig vesszük az árfolyamot alakító tényezőket, ez nem meglepő.

  • Az MNB májusban megkezdte a monetáris kondíciók normalizálását, és körültekintő, óvatos lépésekkel fokozatosan farag kamatelőnyünkből. A kamatkülönbözet persze még most is vonzó, de szűkül, és a várakozások szerint tovább fog szűkülni az euróhoz, dollárhoz, de a régiós vetélytársakhoz képest is. A várható forint kamatvágások már teljes egészében beárazódtak, az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok alapján viszont a piac arra számít, hogy a Fed és az EKB a vártnál hosszabban tartja magas szinten a kamatot. A folyamatosan erodálódó kamatelőny mellett pedig már nem egyértelmű, hogy a régióban melyik devizát válasszuk, mikor szállunk be és mikor zárjuk a pozíciókat. 

 

 

  • A hazai fundamentumokban több területen érdemi javulás figyelhető meg, de belső gyengeségeink nem tűntek el teljesen. Pozitív, hogy egyre erőteljesebb a dezinfláció, miközben külső egyensúlyi pozíciónk a vártnál gyorsabban és erőteljesebben javul. A jegybank a tavalyi év „cikk-cakkjait” követően jóval kiszámíthatóbb monetáris politikát visz (többek között elismerve, hogy az infláció elleni harc fontos eszköze az árfolyam). Ugyanakkor a költségvetés helyzete távolról sem megnyugtató, az EU-források még mindig nem érkeznek, és az ország nemzetközi megítélése is időről-időre pofonokat kap. 
  • Ha pedig a kedvezőtlen belső hírek egy kevésbé támogató külső piaci környezettel találkoznak, a forint lejtőre kerül: a meglévő gyengeségek sérülékennyé teszik a forintot, ami így érzékenyen, sőt az átlagosnál érzékenyebben reagál a negatív fejleményekre. 

Ez a kettősség az év hátralévő részében is megmaradhat; az év végéig is viszonylag tág maradhat az EUR/HUF ingadozási sávja, a 2023-as év hátralévő részének átlagában azonban 380-385 közötti árfolyammal kalkulálhatunk. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet forint euró árfolyam infláció jegybanki alapkamat monetáris politika pénzügy zéróosztó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.