Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. március 24. 10:18 Pénz

A válság utáni időszakban született, egy újabb válság hozta el a Matolcsy-féle ultralaza pénzpolitika végét

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A februári 8,3 százalékos inflációs ráta láttán gondolhatnánk, hogy a jegybankról még azután sem mondható, hogy túl sikeresen tölti be a fő funkcióját, az árstabilitás elérését és fenntartását, hogy szokatlanul nagy, 1 százalékpontos ugrással 4,4 százalékra emelte az alapkamatot március 22-én, ma pedig 0,3 százalékponttal az irányadó rátát, 6,15 százalékra.

Bár az infláció felpörgésével párhuzamosan az utóbbi hónapokban a jegybank több lépésben emelni kezdte az alapkamatot, ez még mindig nagyon messze van attól a szinttől, ahol 10 vagy 20 éve volt. Az persze nem is lenne indokolt, hogy ugyanott legyen, hiszen a jelenlegi inflációs helyzet alapjaiban tér el attól, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jegybank meddig fog szigorítani, és az is, hogy ez a költségvetési politika és az inflációt okozó nemzetközi tényezők változása nélkül elég lehet-e egyáltalán az árnövekedés letörésére.

Mostani visszatekintő cikkünkben az alapkamat és az infláció kapcsolatát vizsgáljuk meg röviden az utóbbi 20 évben – spekulációs támadással, pénzügyi válsággal, valamint az azt követő pénzpumpával és nem konvencionális eszközökkel együtt.

A kereskedelmi bankoknak a náluk parkoló pénz egy a jegybank által meghatározott részét kötelező az adott ország jegybankjánál tartaniuk. Ez az a csatorna, amin keresztül a jegybank a pénzpolitikáját elsődlegesen gyakorolja, célja a pénzügyi rendszer nagyobb kilengéseinek kiküszöbölése, a stabilitás biztosítása.

A jegybankok így abban a kivételes helyzetben vannak, hogy saját maguk dönthetnek a náluk lévő pénz után fizetett kamatról. Ha emelik az alapkamatot, akkor csökkentik a bankoknál és rajtuk keresztül az egész gazdaságban rendelkezésre álló pénz mennyiségét, mivel jobban megéri a jegybanknál tartani, mint kihelyezni – a növekvő jegybanki alapkamat a kereskedelmi bankok betéti kamatait is felhúzza, így csökken a lakossági kereslet is (és így az áremelkedés mérséklődik), mert az emberek többet nyernek azzal, ha megtakarítanak. Ha pedig csökkentik az alapkamatot, épp ellenkezőleg, pénzt pumpálnak a gazdaságba.

Nagyjából a 2008-as pénzügyi válságig igaz is volt, hogy az alapkamat a nagybetűs kamat, vagyis az irányadó kamat az országban – a jegybank az árstabilitást elsősorban az alapkamat változtatásán keresztül igyekezett elérni. Ekkor még sokan figyeltek a jegybank havi rendszerességgel, előre bejelentett keddi kamatdöntő üléseire és az azt követő jegyzőkönyvekre, ahol egy-egy szónak vagy vesszőnek is súlya van, előre jelezheti egy, a piac által várt szigorítási vagy éppen lazítási ciklus kezdetét. 

A most vizsgált időszak elején,

2002-2010 között a magyar jegybanknak elég sokat kellett manővereznie, jellemző volt a hirtelen, pár lépéses kamatemelés és aztán a fokozatos, lépcsős lazítás.

2003-ban például 6,5 százalékról az utóbbi 20 év legmagasabb értékére, 12,5 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot. A fenti grafikonon is látszik: volt, hogy egy lépésben 3 százalékpontot (300 bázispontot) emelt, amit akkor részben a forint elleni, azaz annak gyengülésére játszó spekulációs támadással magyaráztak.

Ezt 2008 májusa és októbere között még egyszer megismételte, válaszul a globális pénzügyi válságra. Ekkor államcsődközeli helyzet alakult ki, a lépéssel a jegybank segítette, hogy ne szálljon el a forint árfolyama – annak ellenére, hogy az MNB-nek árfolyamcélja deklaráltan nincsen.

A 2010-es évek elejére azonban megváltozott a helyzet: a világ meghatározó jegybankjai kimerítették az hagyományos eszközt azzal, hogy nulla közelébe csökkentették az alapkamatokat. Ekkortól a jegybankok számos más, úgynevezett nem konvencionális eszköz segítségével is növelni kezdték a gazdaságban forgó pénz mennyiségét, hogy pörgessék a gazdasági növekedést, és segítsék a válság utáni helyreállást. Ilyenek voltak a kedvezményes hitel- és kötvényprogramok, amelyek olcsó hitelhez juttatták a vállalkozásokat.

Magyarországon 2013-tól indult be az igazi GDP-növekedés a válság után, amit a kamatpolitika is támogatott: a jegybanki alapkamat kiszámíthatóan, fokozatosan csökkent egészen 0,9 százalékos szintig. Ezt követően egy közel 3 évig tartó „kegyelmi időszakban” nem is mozdult el innen, majd

beütött a 2020-as válságév, ami véget vetett az alacsony kamatokkal, pénzbőséggel, forintgyengüléssel és laza, megengedő gazdaságpolitikával jellemezett időszaknak.

A magyar jegybanki alapkamat hosszú évek után először – a régióban elsőként – tavaly nyáron indult el felfelé, de a szigorításban legalább ennyire fontos szerepe volt az említett nem konvencionális eszközök kivezetésének, tehát például a másodpiaci államkötvény-vásárlás leállításának, valamint a Növekedési kötvényprogram és Növekedési hitelprogram lezárásának. Ezek a lépések nemcsak az ultralaza jegybanki politika végét jelentik, hanem egyben azt is, hogy

a jegybanki működés egyre inkább hasonlítani kezd a 2010-es évek előtt megszokotthoz.

Ennek részeként az olyan alternatív monetáris indikátorokhoz képest, mint amilyen a gyorsabb reagálást lehetővé tevő egyhetes betéti kamat – ez emelkedett ma 6,15 százalékra -, a következő időszakban újra felértékelődik majd a jegybanki alapkamat jelentősége. Az MNB jelzései szerint ugyanis a két ráta újra összeér, azaz ismét az alapkamat lesz az irányadó ráta is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanott áll a magyar államadósság szintje, mint 2008 után, mégis jóval kevesebbe kerül ez az államnakAz államadósság elleni harc sikereit rövid idő alatt lenullázta a járvány, de a mutató mögé nézve látszik, hogy fontos a világgazdasági kontextus is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Pénz alapkamat jegybank mnb monetáris politika pénzpolitika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2022. december 4. 09:17 Pénz, Támogatói tartalom

Egy kis hibán is könnyen elúszhat a 3 milliós támogatás

Az utolsó nagy hajrá indulhat a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatásért, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az állami dotáció jövőre már nem lesz elérhető. Ha valaki most kezdene bele otthona szépítésébe, vagy épp energetikai korszerűsítésbe, akkor az egyszerűbb munkáknál is nagyon kell már figyelnie, hogy ne csússzon ki a határidőkből. A támogatásigénylés dokumentációja ugyanis nem egyszerű, ráadásul a munkákat év végéig le is kell zárni, ami most különösen nagy kihívás lehet. Ha valaki nem végez mindennel december 31-ig, az nagyon sok pénzt bukhat.

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.