Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. március 24. 10:18 Pénz

A válság utáni időszakban született, egy újabb válság hozta el a Matolcsy-féle ultralaza pénzpolitika végét

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A februári 8,3 százalékos inflációs ráta láttán gondolhatnánk, hogy a jegybankról még azután sem mondható, hogy túl sikeresen tölti be a fő funkcióját, az árstabilitás elérését és fenntartását, hogy szokatlanul nagy, 1 százalékpontos ugrással 4,4 százalékra emelte az alapkamatot március 22-én, ma pedig 0,3 százalékponttal az irányadó rátát, 6,15 százalékra.

Bár az infláció felpörgésével párhuzamosan az utóbbi hónapokban a jegybank több lépésben emelni kezdte az alapkamatot, ez még mindig nagyon messze van attól a szinttől, ahol 10 vagy 20 éve volt. Az persze nem is lenne indokolt, hogy ugyanott legyen, hiszen a jelenlegi inflációs helyzet alapjaiban tér el attól, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jegybank meddig fog szigorítani, és az is, hogy ez a költségvetési politika és az inflációt okozó nemzetközi tényezők változása nélkül elég lehet-e egyáltalán az árnövekedés letörésére.

Mostani visszatekintő cikkünkben az alapkamat és az infláció kapcsolatát vizsgáljuk meg röviden az utóbbi 20 évben – spekulációs támadással, pénzügyi válsággal, valamint az azt követő pénzpumpával és nem konvencionális eszközökkel együtt.

A kereskedelmi bankoknak a náluk parkoló pénz egy a jegybank által meghatározott részét kötelező az adott ország jegybankjánál tartaniuk. Ez az a csatorna, amin keresztül a jegybank a pénzpolitikáját elsődlegesen gyakorolja, célja a pénzügyi rendszer nagyobb kilengéseinek kiküszöbölése, a stabilitás biztosítása.

A jegybankok így abban a kivételes helyzetben vannak, hogy saját maguk dönthetnek a náluk lévő pénz után fizetett kamatról. Ha emelik az alapkamatot, akkor csökkentik a bankoknál és rajtuk keresztül az egész gazdaságban rendelkezésre álló pénz mennyiségét, mivel jobban megéri a jegybanknál tartani, mint kihelyezni – a növekvő jegybanki alapkamat a kereskedelmi bankok betéti kamatait is felhúzza, így csökken a lakossági kereslet is (és így az áremelkedés mérséklődik), mert az emberek többet nyernek azzal, ha megtakarítanak. Ha pedig csökkentik az alapkamatot, épp ellenkezőleg, pénzt pumpálnak a gazdaságba.

Nagyjából a 2008-as pénzügyi válságig igaz is volt, hogy az alapkamat a nagybetűs kamat, vagyis az irányadó kamat az országban – a jegybank az árstabilitást elsősorban az alapkamat változtatásán keresztül igyekezett elérni. Ekkor még sokan figyeltek a jegybank havi rendszerességgel, előre bejelentett keddi kamatdöntő üléseire és az azt követő jegyzőkönyvekre, ahol egy-egy szónak vagy vesszőnek is súlya van, előre jelezheti egy, a piac által várt szigorítási vagy éppen lazítási ciklus kezdetét. 

A most vizsgált időszak elején,

2002-2010 között a magyar jegybanknak elég sokat kellett manővereznie, jellemző volt a hirtelen, pár lépéses kamatemelés és aztán a fokozatos, lépcsős lazítás.

2003-ban például 6,5 százalékról az utóbbi 20 év legmagasabb értékére, 12,5 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot. A fenti grafikonon is látszik: volt, hogy egy lépésben 3 százalékpontot (300 bázispontot) emelt, amit akkor részben a forint elleni, azaz annak gyengülésére játszó spekulációs támadással magyaráztak.

Ezt 2008 májusa és októbere között még egyszer megismételte, válaszul a globális pénzügyi válságra. Ekkor államcsődközeli helyzet alakult ki, a lépéssel a jegybank segítette, hogy ne szálljon el a forint árfolyama – annak ellenére, hogy az MNB-nek árfolyamcélja deklaráltan nincsen.

A 2010-es évek elejére azonban megváltozott a helyzet: a világ meghatározó jegybankjai kimerítették az hagyományos eszközt azzal, hogy nulla közelébe csökkentették az alapkamatokat. Ekkortól a jegybankok számos más, úgynevezett nem konvencionális eszköz segítségével is növelni kezdték a gazdaságban forgó pénz mennyiségét, hogy pörgessék a gazdasági növekedést, és segítsék a válság utáni helyreállást. Ilyenek voltak a kedvezményes hitel- és kötvényprogramok, amelyek olcsó hitelhez juttatták a vállalkozásokat.

Magyarországon 2013-tól indult be az igazi GDP-növekedés a válság után, amit a kamatpolitika is támogatott: a jegybanki alapkamat kiszámíthatóan, fokozatosan csökkent egészen 0,9 százalékos szintig. Ezt követően egy közel 3 évig tartó „kegyelmi időszakban” nem is mozdult el innen, majd

beütött a 2020-as válságév, ami véget vetett az alacsony kamatokkal, pénzbőséggel, forintgyengüléssel és laza, megengedő gazdaságpolitikával jellemezett időszaknak.

A magyar jegybanki alapkamat hosszú évek után először – a régióban elsőként – tavaly nyáron indult el felfelé, de a szigorításban legalább ennyire fontos szerepe volt az említett nem konvencionális eszközök kivezetésének, tehát például a másodpiaci államkötvény-vásárlás leállításának, valamint a Növekedési kötvényprogram és Növekedési hitelprogram lezárásának. Ezek a lépések nemcsak az ultralaza jegybanki politika végét jelentik, hanem egyben azt is, hogy

a jegybanki működés egyre inkább hasonlítani kezd a 2010-es évek előtt megszokotthoz.

Ennek részeként az olyan alternatív monetáris indikátorokhoz képest, mint amilyen a gyorsabb reagálást lehetővé tevő egyhetes betéti kamat – ez emelkedett ma 6,15 százalékra -, a következő időszakban újra felértékelődik majd a jegybanki alapkamat jelentősége. Az MNB jelzései szerint ugyanis a két ráta újra összeér, azaz ismét az alapkamat lesz az irányadó ráta is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanott áll a magyar államadósság szintje, mint 2008 után, mégis jóval kevesebbe kerül ez az államnakAz államadósság elleni harc sikereit rövid idő alatt lenullázta a járvány, de a mutató mögé nézve látszik, hogy fontos a világgazdasági kontextus is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz alapkamat jegybank mnb monetáris politika pénzpolitika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Debreczeni Anna
2023. december 1. 14:29 Pénz, Támogatói tartalom

Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak

Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben.

Debreczeni Anna
2023. november 30. 14:41 Pénz, Támogatói tartalom

Az átlagosan 17 éves futamidőre kötött lakáshiteleknél gondolkodnak el sokan az életbiztosításon is

Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.

Jandó Zoltán
2023. november 30. 04:34 Pénz, Vállalat

Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER

A magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.

Fontos

Pálos Máté
2023. december 5. 11:43 Közélet

A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből

Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.

Debreczeni Anna
2023. december 5. 08:48 Élet, Támogatói tartalom

Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás

Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Avatar
2023. december 4. 16:22 Közélet

Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája

Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.