Növeli a választási részvételi kedvet a minimálbér emelése

Sokan vizsgálták már a minimálbér gazdasági összefüggéseit, de eddig kevés tanulmány született a demokráciára gyakorolt hatásáról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni Zachary Markovich és Ariel White tanulmánya, amely arra kereste a választ, hogy vajon hajlamosabbak-e a minimálbérből élők szavazni, ha magasabb fizetést kapnak.

Az Egyesült Államokban bár van egy szövetségi szinten meghatározott minimálbér, minden állam szabadon megszabhat ennél magasabb szintet. Így elég nagy a szórás abban, hogy hol mennyi a minimálbér, ami sok lehetőséget teremt a kutatóknak arra, hogy a hatását vizsgálják. A tanulmány szerzői kifejezetten New Yorkra fókuszáltak, ahol ráadásul egyéni szinten meg tudták nézni, hogy ki keres mennyit keres, és elment-e szavazni.

Azt már a hosszú idősoros elemzésük is megmutatta, hogy 1980 és 2016 között,

amikor egy államban emelték a minimálbért, akkor megnövekedett a választásokon részt vevők száma is

a következő szavazáson, míg más államokban ez változatlan maradt. Ez azonban még nem elég jól definiált hatás ahhoz, hogy valódi oksági viszonyt bizonyítson, mivel sok minden más is történhetett a minimálbér-emelés idején, amit nem tudnak kontrollálni.

Így jön képbe a New York-i adat, ahol 2014/15-ben emeltek a minimálbéren, amely egyébként szövetségi szinten 2009 óta változatlan maradt. Ahhoz, hogy kiszűrjék annak az eshetőségét, hogy általánosan a lakosságban változott a választási hajlandóság, két részre osztották a megfigyelt mintát. Azonosították, hogy kik azok, akik minimálbért kapnak, így hatással lehet rájuk az emelés, míg a másik csoportot azok alkották, akiknek nem befolyásolta a fizetését a minimálbér-emelés.

Eredményeik azt mutatják, hogy azok körében,

akiket érintett az emelés, nőtt azoknak az aránya, akik elmentek szavazni,

2-3 százalékponttal, nagyjából 28 százalékról kiindulva. Hasonló változást nem figyeltek meg a minimálbér-emelés által nem érintett lakosság körében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a megnövekedett minimálbér hatására nőtt meg a választási hajlandóság az alacsony jövedelműek körében.

Ennek hatására pont egy

olyan társadalmi rétegben nő a politikailag aktívak aránya, akik egyébként tipikusan kevésbé motiváltak arra, hogy részt vegyenek a választásokon.

Így kijelenthető, hogy a minimálbér-emelésnek a gazdasági hatáson kívül pozitív hatása van a demokráciára is, mivel hozzájárul az alacsonyabb jövedelműek reprezentativitásának növeléséhez.

Arra viszont nem tudják megmondani a választ a szerzők, hogy mi állhat a megnövekedett választási kedv mögött. Két elméletük van, az egyik, hogy a megnövekedett bérrel együtt több ideje és lehetősége van az embereknek szavazni. Könnyebben fizetnek a közlekedésért, ami szükséges ahhoz, hogy eljussanak szavazni, illetve kevesebb kognitív energiájukat köti le annak átgondolása, hogyan jöjjenek ki a pénzükből, így több szabadidejük van.

A másik lehetséges magyarázat, hogy a minimálbér-emelés miatt rájönnek, hogy mekkora kézzelfogható hatással lehet az állam az életükre, így motiváltabbak arra, hogy részt vegyenek a választásokon, mivel jobban érzik a tétjét. Így vagy úgy, a kedvező hatás kimutatható a tanulmány eredményeiből, a részletek feltárásához viszont további tanulmányokra van szükség.