Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. december 14. 12:30 Pénz

Mire nem jó a minimálbér emelése?

(A szerzők a Budapest Intézet vezető kutatói. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az előző cikkben a minimálbér lehetséges társadalmi hatásait tekintettük át általában. De mit mondhatunk a minimálbér-emelésről itt és most?

A szakszervezetek (és esetenként a kormányok) a kizsákmányolás ellen, a teljesítménnyel arányos, méltányos bérezés védelmében szokták követelni a minimálbér emelését, ami rendjén is van, ez a dolguk. A dolgozó szegények érdekeinek felemlítése már inkább vitatható, hiszen a minimálbéresek nem feltétlenül szegények. Magyarországon a 64 év alatti felnőttek 12 százaléka él szegénységben (olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem a medián*Az a jövedelem, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. Az átlagjövedelemnél általában alacsonyabb, mert nem húzza fel az aránylag kevés, de nagy összegű jövedelem. 60 százalékánál kisebb), míg a minimálbéresek között csak 8 százalék ez az arány. Ez azzal magyarázható, hogy a legszegényebbek többsége még minimálbéren sem tud dolgozni, legfeljebb közmunkán, illetve a minimálbéresek nem kis része második kereső a családban.

Általában is igaz, hogy a minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket: nyernek rajta, akiknek éppen van munkája, és vesztenek, akiket az emelés miatt elbocsátanak, vagy nehezebben találnak munkát. Magyarországon különösen sokan vannak a potenciális vesztesek: a munkaképes korú népesség 18 százaléka, a regisztrált munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak több mint harmada alig tud olvasni, számolni.

A 16 és 65 év közötti felnőttek szövegértési készsége. (A szövegértési készség egyes szintjein teljesítő válaszadók százalékos aránya, 2018). Forrás: Survey of Adult Skills (PIAAC) (2018), A2.1. táblázat. A szövegértési készség 1. szintjén a válaszadók csak ismerős témákban írt rövid szövegeket képesek elolvasni

Ez azt az érvet is megingatja némileg, amit a svéd tapasztalatokra hivatkozva szoktak emlegetni. Eszerint a minimálbér emelése jótékonyan hat a versenyképességre, hiszen megszünteti az alacsony termelékenységű munkahelyeket, és az onnan elbocsátottak átkerülhetnek egy hatékonyabb munkahelyre. Ez Svédországban tényleg működhet, ahol a munkaerő jól képzett, és ha véletlenül mégis hiányosak a készségei, elég besétálnia a munkaügyi központba, ahol heteken belül felmérik a meglévő és hiányzó készségeit, és megkapja a számára szükséges képzést.

Sajnos Magyarországon nemcsak a munkaerő készségei hiányosabbak, hanem a felnőttképzési rendszer sem képes a hiányzó alapkészségek tömeges pótlására. Az sem egyértelmű, hogy mindenkit lehetséges vagy érdemes képezni: a regisztrált munkanélküliek közel harmada, a közfoglalkoztatottak 38 százaléka 50 évesnél idősebb, esetükben a nyugdíjig hátralévő időben már nem feltétlenül térül meg a képzés, azaz jobban járunk (mi, magyar társadalom), ha a meglévő készségeikkel is elvégezhető munkát kaphatnak – csakhogy épp ezekből lesz kevesebb, ha emelkedik a minimálbér.

A képzetlen magyar munkaerő enélkül is egyre nehezebben fog munkát találni. A nagyvárosokban egyre gyakrabban látunk takarítógépeket és egyre ritkábban utcaseprőket: előbb-utóbb minden rutinszerű, könnyen automatizálható tevékenységet átvesznek a robotok. Ez nemcsak a képzetleneket érinti, a magasan képzett munkavállalókat is ki tudja váltani a mesterséges intelligencia vagy a robotok bizonyos feladatokban, de ők jobban tudnak alkalmazkodni, és továbbra is szükség lesz rájuk a kreatív vagy legalábbis kevésbé rutinszerű feladatok elvégzésében.

A robotizáció már itt van a hétköznapjainkban, csak a terjedés üteme a kérdés. Ez a vállalatvezetők és a befektetők döntésén múlik, amit pedig egyfelől a robotok (egyre csökkenő) ára, másfelől a kiváltható munkaerő (egyre növekvő) költsége határoz meg. Azaz a minimálbér emelése is hozzájárul az ütem gyorsulásához, amit kutatások is alátámasztanak. Ha a gyors robotizáció felkészületlenül éri a társadalmat, az a rendszerváltáshoz hasonlóan sokak életét keserítheti meg: túl sokan vannak az írni-olvasni is alig tudó munkavállalók, akik nem képesek rá, vagy már nem éri meg őket átképezni idősgondozónak, kórházi ápolónak, nem beszélve más, szaktudást és kreativitást is igénylő új munkalehetőségekről.

Ahogy a minimálbér gyors emelkedésétől nem várható a versenyképesség javulása, úgy az alacsonyan tartott minimálbérre és bérszintre sem lehet a versenyképességet alapozni. Amire szükség van, az a készségszint emelése: ennek lemaradása hosszú távon biztos leszakadást eredményez, a minimálbér-politikától függetlenül.

Vannak a minimálbér-emelésnek alternatívái Magyarországon? Hogyan lehet mégis javítani a dolgozó szegények helyzetén úgy, hogy az kevesebb kockázattal járjon és jobban célba érjen?

  • Az egyik lehetőség a jóléti ellátások összegének növelése, például a családi pótléké, amit ugyan nem csak a szegények kapnak, de a jövedelmükhöz képest számukra jelent nagyobb segítséget, és olyan szempontból is jól céloz, hogy a (tipikusan jobban rászoruló) sokgyerekeseknek oszt többet.
  • Hatásos lenne az is, ha a legszegényebbeknek járó segély (amit most épp foglalkoztatás-helyettesítő támogatásnak hívnak) nem csak az éhhalál szélén állóknak járna (akinek az egy fogyasztási egységre*A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastársé (élettárs) 0,9, az első és a második (nem fogyatékos) gyermeké 0,8, valamint minden további gyermek arányszáma 0,7. Minden nagykorú fogyatékos személy arányszáma 0,2-del növekszik. jutó havi jövedelme legfeljebb 25 650 forint), és azok is igényelhetnék, akik dolgoznak.
  • Az adójóváírás kevésbé céloz jól (hiszen nem minden kiskeresetű él szegény háztartásban), de annyiból mégis jobb, mint a minimálbér emelése, hogy nem növeli a munkaerő költségét.
  • Vonzónak tűnhet az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is, de az sajnos kifejezetten rossz ötlet: ritkán van tartós hatása az árakra, és nagyon rossz hatásfokkal éri el a legjobban rászorulókat.

Az igazán tartós megoldás persze az, ha a jóléti ellátások mellett mindenkinek van lehetősége a készségeit megőrizni és fejleszteni, és senki nem hagyja el úgy az iskolapadot, hogy a tanuláshoz szükséges alapvető készségei is hiányoznak. Vagyis, ha a közoktatásban egyenlő esélyekkel indul a leghátrányosabb helyzetből érkező gyerek is, ha minden iskola képes a hozott hátrányok ledolgozására, és minden munkanélküli és leépítéssel fenyegetett dolgozó zsebében ott lapul egy igazi vagy virtuális vócser, amit a számára szükséges képzésre válthat egy államilag ellenőrzött, jó minőségű felnőttképző intézményben.

Mi következik mindebből a hazai minimálbér-tárgyalásokra?

Az biztosan nem közgazdász dolga, hogy a sokféle ellentétes érdek között igazságot tegyen: ez politikai feladat.

A közgazdász segíthet viszont a fenti hatások kiszámolásával, vagy szerényebben: megbecslésével. Számos ország intézményes minimálbér-alkujában találnak időt, helyet, friss adatot és erőforrásokat, hogy ne az érdekelt felek elfogult háttéremberei, hanem független, elszámoltatható, szakmai renoméjuk által korlátozott munkagazdász szakértők szimulációinak ismeretében folyjék az alku. Magyarország még nem tartozik ezek közé.

Ezen lehetne változtatni: így legalább azokat a melléfogásokat, melyek abból fakadtak, hogy a farkasszemet néző résztvevők nem vették figyelembe, alá- vagy túlbecsülték a fenti hatások egyikét-másikát, el lehetne kerülni. Ez különösen fontos lenne a mostani helyzetben: a magas infláció elvitte a tavalyi minimálbér-emelés nagy részét, ugyanakkor az energiaárak emelkedése jelentős és ágazatonként eltérő mértékű költségemelkedést jelent a vállalatok számára, ami különösen megnehezíti a hatások felmérését.

A fentiekből szerintünk az is következik (és egy évtizede már mi magunk is javasoltuk), hogy ha el akarjuk kerülni a káros foglalkoztatási hatásokat, érdemes lehet megfontolni, hogy a minimálbért ne csak a szakmunkás-végzettség szerint, hanem más szempontok, például életkor vagy földrajzi régió szerint is differenciáljuk – bár a szakirodalom óv attól is, hogy a rendszer áttekinthetetlenül, megjegyezhetetlenül sokeleművé váljon.

Végül – és itt hivatkozunk az adórendszer elosztási hatásaival kapcsolatos korábbi munkánkra is – az állam anélkül is emelhetné a nettó minimálbért, hogy a munkaadókat terhelje meg a pluszkiadással, ha maga nyúl a zsebébe, oly módon, hogy az európai országok zöméhez hasonlóan részben vagy egészen szja-mentessé teszi a minimálbért. (Most ugyebár a minimálbér adóterhe százalékosan ugyanakkora, mint a milliós fizetéseké, jelentős részben ez az oka annak, hogy a magyar nettó minimálbér nemzetközi összehasonlításban olyan alacsony. Ez látszik az alábbi ábrán, ahol az oszlopok jelölik a minimálbér arányát az átlagbérhez képez az egyes országokban, a négyzetek pedig a minimálbért terhelő állami elvonást. Magyarországot hátulról a második helyen kell keresni a minimál- és átlagbér aránya alapján, miközben az elvonás aránya itt a legmagasabb.)

Nettó minimálbér és nettó átlagbér aránya és adóék, 2019. Megjegyzés: A nettó minimálbér és a nettó átlagbér arányát a következőképpen számítottuk ki: a minimálbéren dolgozó egyedülálló felnőtt munkavállaló nettó éves keresetét az Eurofund 2019-es Minimum wages in 2019: Annual review című jelentésből vettük, míg az átlagbért kereső egyedülálló felnőtt munkavállaló nettó éves keresetének alapjául az Európai Bizottság Tax and Benefits adatbázisa szolgált. Mivel az előbbi adatok euróban, míg az utóbbi adatok nemzeti valutában szerepeltek, az Európai Bizottság adatait átváltottuk a 2019-es átlagos árfolyamnak megfelelően euróra. Ennek a két kapott számnak az aránya a nettó minimálbér és nettó átlagbér aránya. Az adóékre vonatkozó adatokat szintén az Európai Bizottság Tax and Benefits adatbázisából szedtük.

Ez megoldható lenne például egy olyan adójóváírás segítségével, ami a mediánbéreseket és az afölött keresőket már nem érinti. Tény, hogy ez évi 300-400 milliárd forint bevételkieséssel járna,*Prinz Dániel 2022 februári számítása. és egy ponton föladná az egykulcsos jövedelemadózás zord egyszerűségét, cserébe viszont úgy segítene az alacsony keresetű dolgozók egy minimálbéreseknél jóval szélesebb körének, hogy annak a terhét nem a munkaadók, hanem az összes jobb keresetű polgár viseli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire és hogyan hat a minimálbér-emelés?Hamarosan dönteni kell a legkisebb keresetek jövő évi összegéről, ezért érdemes áttekinteni, hogy mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emelésérőlKözel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnálA magyar minimálbér nőtt a legjelentősebben idén az EU-ban, ez vásárlóerő alapján hátulról a hatodik helyre volt elegendő az uniós tagállamok listáján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz átképzés keresetek medián bér minimálbér minimálbér-emelés szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.