Észak-amerikai, indiai és délkelet-ázsiai közvetlen járatokról folytatnak előrehaladott tárgyalásokat a Budapest Airportnál. A Budapest-Kuvait járat már biztos.
Csak a lakosság harmada számít arra, hogy javulni fog a helyzete, ami nem is meglepő, hiszen itthon okozott leginkább megélhetési gondokat az áremelkedés.
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Több mutató alapján is kiemelkedően csökkent a szegénység itthon, noha még mindig magas más EU-tagállamokhoz képest.
Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.
A magyarok több mint 40 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést 2022-ben, a románok a sor végén kullognak.
Az Európa-bajnok infláció és a reálbércsökkenés hatása elkezdett megmutatkozni a társadalom anyagi lehetőségeit és relatív helyzetét leíró adatokban.
A borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.