Az Európa-bajnok infláció és a reálbércsökkenés hatása elkezdett megmutatkozni a társadalom anyagi lehetőségeit és relatív helyzetét leíró adatokban.
A borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.
A legszegényebb rétegek Putyin legelkötelezettebb támogatói, rajtuk kívül csak a háborút pénzeli erőteljesebben az orosz gazdaság.
A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.
A fizetések értékvesztése veszélybe sodorja a biztos jövedelemmel rendelkezőket is, az előrehozott kilakoltatási moratórium sem véd meg mindenkit.
Magyarország elvesztegetett egy évtizedet: szigetelt lakásokban, jobb kályhákkal, tudatos tüzelőhasználat mellett negyedannyi fa is elegendő lenne.
Bár segít a mezőgazdaságon kívül is munkát találni a hitelfelvevőknek, ettől még nem nő a jólétük.