Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. október 28. 04:34 Élet, Pénz

Tanárt, tűzoltót, ápolót is fenyeget kilakoltatás, megélhetési válság jöhet a közszférában

Az egyre romló gazdasági kilátások miatt komoly megélhetési válsággal nézhetnek szembe már azok is, akik eddig stabil jövedelemből gazdálkodtak.

Szeptember végén a Fővárosi Önkormányzat bejelentette, hogy a korábban csak november 15-től érvényes kilakoltatási moratóriumot előre hozza, és egészen 2023 áprilisáig fenn is tartja. (A moratórium azonban nem kötelező, csupán a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozik, a kerületi önkormányzatok eltérhetnek ettől.) A lépés nem véletlen, a javaslat beterjesztéséhez az alábbi indoklást fűzték: 

A rezsiköltségek elképesztő mértékű emelkedése már jelenleg is számos polgártársunk lakhatását sodorja veszélybe, ez a helyzet pedig az idő előrehaladtával minden bizonnyal romlani fog. Már érkeznek a hírek arról, hogy munkásszállók zárnak be, illetve a rezsiköltségek emelkedése miatt a bérbeadók nagyobb összegű kauciót várnak el a bérlőktől, amelyet azok nem minden esetben tudnak megfizetni. Ezzel párhuzamosan a hajléktalanellátás rendszerében meghatározó szerepet játszó civil szervezetek közszolgáltatásainak fennmaradása is veszélybe került, mivel a létező finanszírozásuk az emelkedő rezsiköltségeket kigazdálkodhatatlanná teszi.

A kilakoltatásokat a koronavírus-járvány idején ugyan felfüggesztette a kormány, ám egy ponton mégis újraindulhattak, annak ellenére, hogy a jogi értelemben vett veszélyhelyzet továbbra is fennáll. (Ennek magyarázata, hogy a járványügyi veszélyhelyzet 2022. június 15-én megszűnt, cserébe azonnal életbe lépett a háborús veszélyhelyzet.)

Ez azt is magával hozta, hogy a járvány alatt felfüggesztett végrehajtások és az új esetek együttesen szabadultak rá a rendszerre. 

„Eddig amíg a felmondott kölcsönszerződések tipikusan a középosztályt, addig a lakbér- és közüzemi tartozások a szociálisan sérülékenyebb csoportokat, például idősebbeket, fogyatékossággal élőket vagy többgyermekes családokat érintették. Ez a tendencia a jövőben meg fog változni. Már most is tapasztaljuk, hogy a megélhetési válság a munkaerő-piacon egyébként aktív, biztos jövedelemmel rendelkezőket is veszélybe sodorja. Fokozottan igaz ez a közszférában dolgozókra. Az utóbbi időben ügyfeleink között jelent meg kórházi ápoló, tűzoltó vagy tanár is. Fontos lenne felismernie a jogalkotónak, hogy a lakásvesztés megelőzése a legfontosabb cél, hiszen a lakhatás elvesztése automatikusan magával hozza a család szétesését, és gyakran a munkahely, így a társadalombiztosítás elvesztését is” – mondta a G7-nek Kiss Natália jogász, az Utcajogász csapatának tagja.

A szakember szerint sem a lakásbérletet szabályozó jogszabály, sem a végrehajtási törvény nem köti semmilyen összeghez a lakás kiürítését, a bíróságnak akkor is el kell rendelni a kilakoltatást, ha egyébként az adós időközben megfizette a tartozást. „Ez egy rendkívül súlyos szabályozási hiányosság. Ahogyan az is, hogy szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával, a magyar bíróságok a polgári perrendtartás szerint nem mérlegelhetik, hogy arányos jogkövetkezmény-e a kilakoltatás, azaz a lakásvesztés” – tette hozzá a jogász.

Nem lehet megmondani, hogy az országban összesen hány ingatlanból próbálják éppen kilakoltatni az ott élőket, a Bírói Végrehajtói Kar honlapján például a negyedéves összesítések a járványhelyzet miatt hozott döntések okán nem elérhetőek 2021 első negyedéve óta, ugyanakkor feltételezhető, hogy több esetről van szó. A kilakoltatások zöme Budapesten történik, a moratórium előrehozása miatt most sokan megmenekültek attól, hogy utcára kerüljenek, ugyanakkor tavasszal az ügyek száma valószínűleg még inkább emelkedni fog, főleg akkor, ha nem javul – vagy egyenesen romlik – a gazdasági helyzet.

A kilakoltatásokkal kapcsolatban kerestük a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy árulják el, hány folyamatban lévő ügyről van tudomásuk, ám meglepő módon erre nem tudtak válaszolni. „A Főpolgármesteri Hivatalnak sajnos nem áll rendelkezésre információja, noha ez valóban fontos volna a fővárosi társadalmi folyamatok nyomon követéséhez, illetve a lakásvesztés és a hajléktalanság megelőzésével kapcsolatos közpolitikai intézkedések és javaslatok tényekre alapozott előkészítéséhez” – írják válaszukban. Hozzátették, korábban írásos adatkéréssel fordultak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökéhez, és telefonon is egyeztettek vele a kért adatok átadásának a lehetőségéről, de a szervezet semmilyen kért adatot nem bocsátott a Főpolgármesteri Hivatal rendelkezésére.

Mi is próbáltunk egyesével, közérdekű adatigénylést benyújtva többet megtudni arról, hogyan alakulnak az egyes kerületek kilakoltatási adatai – arra voltunk kíváncsiak, hogy a koronavírus-veszélyhelyzet elmúltával hány eljárás indult meg, és milyen elmaradás okán, illetve mennyi végződött végrehajtással. Kevés válasz érkezett be, ráadásul Belváros-Lipótváros (V. kerület) önkormányzatának válasza csak azt jelezte, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel a közérdekű adatigénylés megválaszolási határideje módosult.*2020 tavasza óta a közérdekű adatigénylés szokásos, 15 napos válaszadási határidejét felemelték 45, illetve 90 napra, ennek okaként azt jelölték meg, hogy az adatszolgáltatással töltött idő veszélyeztetheti a járványügyi védekezést.

Ez pont az a kerület, ahol a polgármester ugyan megszavazta a kilakoltatási moratórium előbbre hozását, ennek ellenére nem sokkal később mégis hajléktalanszállóra küldtek egy idős pedagógust, akinek ugyan a tartozását is rendezték volna, ennek ellenére kilakoltatták. Ez nemcsak azért aggasztó, mert rávilágít arra a látványos szabályozási hiányosságra, hogy a tartozás megfizetése ellenére is utcára tehető valaki, de arra is, hogy a moratórium ellenére is történhet kilakoltatás.

Az általunk megismert ügyekben a lakhatás elvesztésével fenyegető válsághelyzetek alapvető oka a szegénység, illetve a magyarországi szociális ellátórendszer arra való alkalmatlansága, hogy garantálja akár a relatív, akár a minimális jövedelembiztonság elfogadható szintjét. A kilakoltatásokkal összefüggésben bőven vannak problémák a végrehajtási joganyaggal is, de a kilakoltatás alapvetően egy következmény: az állami lakáspolitika alapvető mulasztásainak, a szegénységnek, valamint a társadalmi egyenlőtlenségeknek következménye, tehát elsősorban elosztási kérdés

–  mondta Misetics Bálint szociálpolitikus, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája.

Misetics szerint alapvető probléma, hogy a szociális munka hivatalos, alapértelmezett forrásai, a települési (kerületi) önkormányzatok által fenntartott családsegítő és gyermekjóléti központok gyakran alkalmatlanok arra, hogy érdemi segítséget nyújtsanak a kilakoltatással fenyegetett háztartások számára. Ehhez hozzájárul a kapacitáshiány, a szükséges felkészültség és a kívánatos szakmai szemlélet hiánya, valamint az is (az önkormányzati bérlakások esetében), hogy az önkormányzati fenntartásban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nincs abban az autonóm helyzetben, hogy az ott dolgozók – a hivatásuknak és a szakmai etikai kódexnek megfelelően – akkor is az ügyfeleik érdekeit képviseljék, ha az ellenérdekelt fél (így a végrehajtást kérő) az önkormányzat.

Az AVM tapasztalatai szerint a kilakoltatottak egy része valóban utcára kerül, tehát közvetlenül és a szó szűkebb értelmében hajléktalanná válik, de ez nem törvényszerű. A kilakoltatás más helyzetekben közvetlenül nem vezet hajléktalansághoz, viszont elindítja, illetve tovább löki a kilakoltatottakat azon a lefele – a hajléktalanság irányába – tartó lejtőn, amelyen egyre kevésbé elfogadható, egyre rosszabb körülményeket biztosító, valamint egyre kevésbé biztonságos lakhatási formák követik egymást: tulajdonból bérleménybe, bérleményből szívességi lakáshasználatba, bérleményből „munkásszállásra”, abból hajléktalanellátó intézménybe.

Az AVM gyakorlatában gyakoribb az az eset, amikor a kilakoltatás közvetlenül felveti a hajléktalanná válás kockázatát. A jövedelmi szegénységben, illetve létminimum alatti jövedelemből élő háztartások jövedelme ugyanis olyan nagy mértékben szakad el a magánbérleti szektor lakbéreitől, és újabb önkormányzati bérlakáshoz jutniuk annyira esélytelen, hogy az aktuális lakhatás elvesztése valószínűsíthetően egyet jelent azzal, hogy kilakoltatás esetén az érintetteknek a belátható jövőben – vagy akár soha az életükben – nem lesz már saját otthonuk. 

Az Utcajogász által említett, közszférában dolgozókat fenyegető megélhetési krízisekről azt mondták, számukra sem ismeretlen ez a helyzet.

Igen, találkoztunk ezzel a jelenséggel – a lakáshitelek törlesztőrészletei és a magánbérleti szektor lakbérei magasabbak, mint amit számos munkaerőpiaci szegmens munkavállalói meg tudnának engedni maguknak. Olyan ügyünk is volt, amelyben a csepeli önkormányzat egy közalkalmazott férfit és tartós beteg édesanyját lakoltatta ki, amit sajnos a család védelmében szervezett élőlánccal sem sikerült megakadályoznunk.

Az pedig a jelen helyzetben különösen fenyegető lehet a társadalom kiszolgáltatott rétegei számára, hogy nincs összeghez kötve, mekkora tartozás esetén indulhat meg a kilakoltatás. A KSH adatai szerint a szeptemberi infláció átlépte a 20 százalékos küszöböt, ez már az a tartomány, amit még a kormányfüggetlen szakértők is csak októberre vártak, ráadásul csak abban az esetben, ha addigra kivezetik az árstopokat. Az ársapkák azonban maradtak, a pesszimista becslések pedig nem bizonyultak elég pesszimistának. Az év közbeni fizetésemeléseket- már ahol ilyet egyáltalán adtak – jellemzően szinte azonnal felemészti az infláció.

Október elején a Fővárosi Közterületfenntartó hulladékrakodói indítottak sztrájkot, miután rájöttek, hogy a korábban kialkudott béremelésük lényegében semmit nem javított az anyagi helyzetükön, – végül a munkabeszüntetés hatására sikerült megállapodniuk a bérrendezésről. Jelenleg országos szinten tüntetnek a pedagógusok, akiknek a béremelését a kormány az uniós pénzek kifizetéséhez kötné. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az október 13-i kormányinfón azt mondta, hogy 2025-re 777 ezer forint körüli átlagos bruttó bért fognak adni a diplomás pedagógusoknak, amely az akkora becsült átlag diplomás bér legalább 80 százaléka. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek EurópábanA tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKáoszból zűrzavarba csöppentek az iskolakezdéssel a Magyarországra menekült ukrán gyerekekSenki sem tudja, hány ukrán menekült gyerek lehet Magyarországon, azt meg pláne, hogy az ő oktatásukat hogyan lehetne jól megszervezni.

Élet Pénz Budapest kilakoltatás szegénység szociális ügyek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2023. március 19. 14:13 Élet

A rasszizmus is oka lehet annak, hogy alacsonyak a jóléti kiadások Amerikában

Minél magasabbnak hiszik a feketék arányát a támogatott állampolgárok között, annál inkább ellenzik a jóléti kiadásokat.

Pálos Máté
2023. március 18. 17:05 Élet

Ahhoz képest, hogy milyen sokba került, kevesen nézték eddig a Hadikot

Megnéztük a kultúrpolitikai presztízsberuházás, a Hadik első heti számait, az extrém magas állami gyártási támogatás fényében is.

Torontáli Zoltán
2023. március 17. 04:34 Élet, Világ

Miért nem érződik annyira az infláció Ausztriában?

A rendkívül erős szakszervezetek és a munkaadók sorra olyan béremelésekben állapodnak meg, amelyek kompenzálják a drágulást.

Fontos

Nagy Zsolt
2023. március 23. 11:39 Tech

Túl gyorsan fejlődik a ChatGPT, a szabályozás csak fut utána

Geopolitikai dilemmák és etikai aggályok sora övezi az utóbbi évek legizgalmasabb technológiai újításának előretörését.

Krekó Péter
2023. március 22. 17:34 Világ

Magyarország külpolitikáját a tehetetlenségi erő viszi előre

A magyar külpolitika, öndefiníciójával ellentétben, nem realista, érdekelvű és rugalmas, hanem éppen hogy ideologikus, dogmatikus és rugalmatlan.

Váczi István
2023. március 22. 15:17 Világ

Csillogóan berendezett kirakat lett csak a Putyin-Hszi találkozó

Szép szavakból nem volt hiány, de az orosz-kínai partnerség már nem korlátok nélküli, és egyelőre új gázvezeték sem épül.