Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 13. 04:32 Adat, Pénz

Magyarok milliói kerülnek még messzebb attól, hogy kijöjjenek a jövedelmükből

Mivel az előrejelzések többsége 2023-ban a reáljövedelmek csökkenésével számol, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt, 2021-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló adatgyűjteménye az egyik utolsó viszonylag jó évet dokumentálta a magyarországi életkörülmények stagnálása, rosszabb esetben visszaesése előtt.

Az elmúlt időszakban több cikkben is bemutattuk, ahogy a jövedelmek növekedését utoléri az infláció, amit a rosszabbul kereső magyarok az elmúlt hónapokban sokkal nagyobb mértékben tapasztalhatnak, mint a jobban keresők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az inflációCsak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.

Ebből a szempontból nagyon érdekes, hogy a statisztikai hivatal ebben a felmérésben minden évben rákérdez arra is, hogy különféle jövedelmi szinteken a magyarok mekkora havi nettó jövedelmet tartanak elegendőnek nagyon szűkös, szűkös, átlagos, jó és nagyon jó életszínvonal fenntartásához. Az alábbi ábrán az oszlopok mutatják meg, hogy a legrosszabbul és a legjobban kereső, és a köztes jövedelmi ötödökben (vagyis a lakosság jövedelem szerinti legalsó és legfelső húsz-húsz százalékában és az e közötti húsz százalékokban) mekkora jövedelmet tartottak szükségesnek az emberek a különféle megélhetési szintek eléréséhez tavaly.

A világosabb kék pöttyel ábrázoltuk az ötödhöz tartozó tényleges havi nettó jövedelem szintjét. Ezen kívül azt is kiszámoltuk, hogy az egyes ötödökben idén szeptemberben mért infláció szintje mellett mekkora lenne az átlagosnak ítélt megélhetést jelentő jövedelem, ha tartotta volna a reálértékét (ezt mutatja meg a sötétebb kék pötty).

Az ábrán egyrészt látszik, hogy egyedül a legmagasabb jövedelmű, hozzávetőlegesen kétmillió magyar valós jövedelme haladja meg azt a szintet, ami ennek a csoportnak a megítélése szerint átlagos életszínvonalat tesz lehetővé.

A legalacsonyabb jövedelmű mintegy négymillió magyar jövedelme a saját megítélése szerint nem, vagy alig éri el azt a szintet, amiből szűkösen ki lehet jönni.

Mindez úgy teljesül, hogy közben az elvárásokban is nagy eltérések vannak: amíg ugyanis a legalsó ötödbe tartozók fejenként havi 151 ezer forintot tartanak szükségesnek az átlagos életvitelhez, addig a legfelsőben 250 ezer forintot (a valós jövedelmük pedig tavaly átlagosan 71 és 305 ezer forint volt havonta).

Az is látszik, hogy az infláció annál jobban távolítja a valódi és az átlagosnak tartott életszínvonalhoz elégnek tartott jövedelmek szintjét, minél rosszabbul keres valaki. Mindez árnyalja azt az egyébként magától értetődő összefüggést is, hogy miért éppen a rosszabbul kereső szakmák képviselői adtak hangot az elmúlt hetekben elégedetlenségüknek arra hivatkozva, hogy nem jönnek ki a pénzükből.

Az új adatok közül a 2021-es fogyasztási szerkezetre vonatkozóaknak is van aktualitása. Ez alapján ugyanis jobban megérthetjük, hogy miért van az, hogy amíg szeptemberben a legjobban kereső 20 százaléknál a fogyasztási szokásai alapján nagyjából 22, addig a legrosszabbul keresők körében 27 százalékos volt az infláció. Ahogy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk róla, szeptember óta a különféle jövedelmi szintekre jellemző inflációs olló kinyílásához leginkább az járult hozzá, hogy a rosszabbul keresők arányaiban jóval többet fogyasztanak a jobban dráguló élelmiszerekből, és többet költenek rezsire.

2021-ben a legfelső jövedelmi ötödhöz tartozók csaknem négyszer annyit költöttek a fogyasztásukra, mint a legalsó ötödben lévők. Viszont amíg a legalsó ötödbe tartozók az összes kiadásuk több mint felét (54 százalékát) fordították ételre, italra és lakhatásra, a legjobban kereső 20 százalék körében ugyanez az arány csak 39 százalék volt.

Az ábra alapján az is érdekes, hogy habár a jobban keresők arányaiban többet költenek közlekedésre, mindkét csoport körében egy olyan jelentős tételről van szó (13 és 8 százalék), hogy ez egy felső és alsó ötödben tapasztalható infláció közti különbséget csökkentő tétellé válik. Ennek az az oka, hogy a közlekedés nem drágult olyan mértékben, mint más nagyobb tételek.

A járvány okozta 2020-as enyhe visszaesés után a 2010-es évekre jellemző nagyon pozitív trend folytatódott 2021-ben azzal, hogy megint csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. 2021-ben 952 ezer ember számított eszerint a definíció szerint, ami 20 ezer fővel kevesebb, mint 2020-ban. Ez a mutató fogyasztási minták alapján állapítja meg valakiről, hogy szegény: súlyos anyagi nélkülözőnek az számít, aki olyan háztartásban él, amely bizonyos fogyasztási tételek közül elég sokat nem tud megengedni magának. Így ez a mutató árulkodik a szegénységről a leginkább kézzelfogható módon.

Mivel a statisztikai hivatal idén módszertant váltott – részletesebben erről itt és itt lehet olvasni – csak 2015-ig visszamenőleg elérhetők ezek az adatok, de ez alapján is látszik az a trend, amit már említettünk.

Az alábbi ábrán látszik az a 13 fogyasztási minta, amiből hét hiánya esetén valaki szegénynek számít az új definíció szerint (korábban kilencből négynek kellet teljesülnie, ehhez adtak most hozzá új tényezőket). Az egyes komponenseket nézve látszik, hogy miközben nagy javulás volt abban, hogy hányan engedhetnek meg maguknak egy egyhetes üdülést, vagy hogy mekkora arányban jelent problémát egy váratlan kiadás fedezése, még mindig nagyon sok magyart érintenek ezek a problémák. Tavaly a magyarok egyharmada élt olyan háztartásban, ahol nem tudtak volna egy 120 ezer forintos váratlan kiadást fedezni, és 40 százalékuk olyanban, ahol nem fért bele évente egy egyhetes üdülés. (2004-ben, amikor az EU-hoz csatlakoztunk, a magyarok 57 és 66 százalékára volt ez igaz.)

Az ábrán több új komponens alakulása is látható. 2015 és 2021 között például nagyjából felére csökkent azok aránya, akik nem tudták havonta egyszer vendégül látni rokonaikat vagy barátaikat, nem tudtak rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon, vagy nem tudtak hetente egy kisebb összeget magukra költeni. A 2022-es, de még inkább a 2023-as adatokban viszont a rezsicsökkentés részleges felszámolása és a már említett reálbércsökkenés miatt nemcsak azok aránya nőhet, akiknek a háztartásában problémát jelenthet a megfelelő fűtés hiánya, hanem más tényezőkben is eltűnhet az elmúlt években tapasztalt javulás egy része.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHavi 410 ezres bruttóval már a jövedelmi ranglétra felső 20 százalékához tartozónak számítunkTavaly is javult a háztartások jövedelmi helyzete, de a közelmúlt gazdasági problémái meglátszanak az életszínvonalat jellemző statisztikákon is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA régió legnagyobb szegénységcsökkenése a többi visegrádi ország megközelítésére volt elég2012 után harmadára csökkent a nélkülözők száma, de a többi visegrádi országban még a nagy javulás ellenére is kevesebb a szegény, mint Magyarországon.

Adat Pénz életszínvonal fogyasztás infláció jövedelem megélhetés szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.