Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. március 11. 15:04 Adat

A régió legnagyobb szegénységcsökkenése a többi visegrádi ország megközelítésére volt elég

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Magyarországon a 2004-es EU csatlakozást követően egy ideig javult a szegénységi helyzet, a 2008-as válság hatására azonban hatalmasat nőttek a szegénység legfontosabb mutatószámai. A válság utáni konjunktúrának köszönhetően 2012 óta újra masszív csökkenés volt tapasztalható, de ennek a járvány és az azzal együtt járó gazdasági visszaesés ismét véget vetett. Összességében a javulás 20 éves időtávon így is szembetűnő, ám 2020-ban ennek ellenére is csak Romániában voltak egyértelműen rosszabbak a szegénységi adatok, mint Magyarországon.

Ezeket a trendeket (a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában 2004-től elérhető adatok alapján) az alábbi ábrán foglaltuk össze. A szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya egy összetett mutatószám, ebbe a kategóriába tartozik, akire a következő szegénységi kategóriák közül legalább egy igaz. Tehát vagy súlyos nélkülözőnek (depriváltnak) számít – ezt két bekezdés múlva részletesen definiáljuk -, vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban él*A 0 és 59 év közötti népességen belül azon személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) felnőttek az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. , vagy pedig olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, azaz a relatív szegénységi küszöb alatt van.

Ebben az összetett mutatószámban és a szegénység fogyasztási mintákhoz kötött definícióját, a deprivációt vizsgálva nagyon látványos az a trend, amiről fent írtunk. A relatív jövedelmi szegénység is csökkent valamennyire, de ez a mutatószám egyszerre árulkodik a jövedelemeloszlásról – hiszen a mediánjövedelem alakulásától függően változik – és a szegénységről, ezért emeltük ki inkább a másik kettőt. Szintén csökkent egyébként az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, aminél azonban szintén vannak a szegénységet plasztikusabban leíró mutatószámok.

Ilyen a súlyos deprivációt leíró, aminek a komponenseit ezért külön is ábrázoltuk alább. A statisztikai hivatal módszertana szerint azok számítanak súlyos anyagi nélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:

  1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
  2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  3. váratlan kiadások fedezetének hiánya;
  4. kétnaponta hús, hal vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
  5. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
  6. anyagi okból nincs autója;
  7. anyagi okból nincs mosógépe;
  8. anyagi okból nincs színes tévéje;
  9. anyagi okból nincs telefonja.

A fenti mutatószámok közül a leglátványosabb javulás abban volt, hogy mennyi embernek jelentett problémát egy váratlan egyszeri kiadás megfizetése. Míg 2012-ben a magyarok háromnegyede tartozott ebbe a csoportba, 2020-ban ez az arány már csak 35 százalék volt. De például amíg 2012-ben tízből hét magyarnak nem fért bele egy egyhetes nyaralás, addig 2020-ban már csak tízből négy nem tudta ezt megengedni magának (ami még mindig nagyon magas, de itt most kifejezetten a trendet szerettük volna érzékeltetni).

A 2012 utáni javuló trendet a járvány törte meg 2020-ban. A pandémia következtében 51 ezres növekedés után 1 millió 752 ezer főre nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatában érintettek száma. Ezen belül 727 ezer ember kizárólag jövedelmi értelemben volt szegény, 390 ezer kizárólag súlyosan deprivált és 113 ezer kizárólag munkaszegény.

Mire volt elég a javulás régiós összehasonlításban? Az alábbi ábrán ez látszik az Eurostat adatai alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy a fenti és az alábbi ábra közti eltérések oka, hogy a KSH és az Eurostat adatai között van egy év eltolódás, tehát egy 2019-re vonatkozó KSH-adat az Eurostat módszertana szerint 2020-ra vonatkozik. 

Ahogy az ábráról leolvasható, a járvány előtti tíz évben a régióban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Ez a javulás arra elég volt, hogy az uniós átlagot meghaladjuk ebben a mutatóban, azonban Lengyelországot és Ausztriát csak megközelíteni sikerült, megelőzni nem, Szlovákiához és Csehországhoz képest pedig maradt a jelentősebb lemaradás.

 

Némileg rosszabb a helyzet, ha a nélkülözők arányát nézzük, itt ugyanis az EU-átlagot sem sikerült elérni, és a visegrádi országokhoz, illetve Ausztriához képest is maradt a jelentősebb lemaradás. A javulás ugyanakkor ebben a mutatóban is nagy volt (13,6 százalékpont), igaz, itt Románia még nagyobbat lépett előre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégy ábra arról, hogyan nem változott az életszínvonalunk húsz év alattA fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat depriváció szegénység szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Vámosi Ágoston
2025. július 9. 14:48 Adat

Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz

Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.

Stubnya Bence
2025. július 9. 06:04 Adat, Közélet

Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?

Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.

Torontáli Zoltán
2025. július 8. 15:51 Adat, Közélet

A bizalomvesztés ördögi körébe került a magyar gazdaság

Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.

Fontos

Stubnya Bence
2025. július 10. 12:55 Vállalat

Lezajlott az idei harmadik hazai sztrájk, és lehet még folytatása

Idén eddig alig voltak itthon sztrájkok, a győri autóipari beszállító Nemaknál szervezett lehetett a harmadik. Az Audi-sztrájk évében 12 volt.

Vámosi Ágoston
2025. július 10. 10:38 Világ

Hiába a Trump-barátság, 35 százalékos amerikai vámot kap a nyakába Szerbia

Ezt írta levelében Donald Trump, pedig a fia háromszor is járt Szerbiában az elmúlt évben, Belgrádban pedig a tervek szerint Trump-torony épül.

Bucsky Péter
2025. július 10. 06:00 Közélet, Vállalat

Külföldi hitelek miatt akadt el az állam és Tiborcz István nagy vasúti üzlete

A jelek szerint túl nagy lendülettel adták el Lázárék a GYSEV Cargót Tiborcznak, miután kicsavarták az irányítást az osztrák tulajdonostárs kezéből.