Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. március 11. 15:04 Adat

A régió legnagyobb szegénységcsökkenése a többi visegrádi ország megközelítésére volt elég

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Magyarországon a 2004-es EU csatlakozást követően egy ideig javult a szegénységi helyzet, a 2008-as válság hatására azonban hatalmasat nőttek a szegénység legfontosabb mutatószámai. A válság utáni konjunktúrának köszönhetően 2012 óta újra masszív csökkenés volt tapasztalható, de ennek a járvány és az azzal együtt járó gazdasági visszaesés ismét véget vetett. Összességében a javulás 20 éves időtávon így is szembetűnő, ám 2020-ban ennek ellenére is csak Romániában voltak egyértelműen rosszabbak a szegénységi adatok, mint Magyarországon.

Ezeket a trendeket (a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában 2004-től elérhető adatok alapján) az alábbi ábrán foglaltuk össze. A szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya egy összetett mutatószám, ebbe a kategóriába tartozik, akire a következő szegénységi kategóriák közül legalább egy igaz. Tehát vagy súlyos nélkülözőnek (depriváltnak) számít – ezt két bekezdés múlva részletesen definiáljuk -, vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban él*A 0 és 59 év közötti népességen belül azon személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) felnőttek az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. , vagy pedig olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, azaz a relatív szegénységi küszöb alatt van.

Ebben az összetett mutatószámban és a szegénység fogyasztási mintákhoz kötött definícióját, a deprivációt vizsgálva nagyon látványos az a trend, amiről fent írtunk. A relatív jövedelmi szegénység is csökkent valamennyire, de ez a mutatószám egyszerre árulkodik a jövedelemeloszlásról – hiszen a mediánjövedelem alakulásától függően változik – és a szegénységről, ezért emeltük ki inkább a másik kettőt. Szintén csökkent egyébként az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, aminél azonban szintén vannak a szegénységet plasztikusabban leíró mutatószámok.

Ilyen a súlyos deprivációt leíró, aminek a komponenseit ezért külön is ábrázoltuk alább. A statisztikai hivatal módszertana szerint azok számítanak súlyos anyagi nélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:

  1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
  2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  3. váratlan kiadások fedezetének hiánya;
  4. kétnaponta hús, hal vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
  5. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
  6. anyagi okból nincs autója;
  7. anyagi okból nincs mosógépe;
  8. anyagi okból nincs színes tévéje;
  9. anyagi okból nincs telefonja.

A fenti mutatószámok közül a leglátványosabb javulás abban volt, hogy mennyi embernek jelentett problémát egy váratlan egyszeri kiadás megfizetése. Míg 2012-ben a magyarok háromnegyede tartozott ebbe a csoportba, 2020-ban ez az arány már csak 35 százalék volt. De például amíg 2012-ben tízből hét magyarnak nem fért bele egy egyhetes nyaralás, addig 2020-ban már csak tízből négy nem tudta ezt megengedni magának (ami még mindig nagyon magas, de itt most kifejezetten a trendet szerettük volna érzékeltetni).

A 2012 utáni javuló trendet a járvány törte meg 2020-ban. A pandémia következtében 51 ezres növekedés után 1 millió 752 ezer főre nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatában érintettek száma. Ezen belül 727 ezer ember kizárólag jövedelmi értelemben volt szegény, 390 ezer kizárólag súlyosan deprivált és 113 ezer kizárólag munkaszegény.

Mire volt elég a javulás régiós összehasonlításban? Az alábbi ábrán ez látszik az Eurostat adatai alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy a fenti és az alábbi ábra közti eltérések oka, hogy a KSH és az Eurostat adatai között van egy év eltolódás, tehát egy 2019-re vonatkozó KSH-adat az Eurostat módszertana szerint 2020-ra vonatkozik. 

Ahogy az ábráról leolvasható, a járvány előtti tíz évben a régióban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Ez a javulás arra elég volt, hogy az uniós átlagot meghaladjuk ebben a mutatóban, azonban Lengyelországot és Ausztriát csak megközelíteni sikerült, megelőzni nem, Szlovákiához és Csehországhoz képest pedig maradt a jelentősebb lemaradás.

 

Némileg rosszabb a helyzet, ha a nélkülözők arányát nézzük, itt ugyanis az EU-átlagot sem sikerült elérni, és a visegrádi országokhoz, illetve Ausztriához képest is maradt a jelentősebb lemaradás. A javulás ugyanakkor ebben a mutatóban is nagy volt (13,6 százalékpont), igaz, itt Románia még nagyobbat lépett előre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégy ábra arról, hogyan nem változott az életszínvonalunk húsz év alattA fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Adat depriváció szegénység szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. január 25. 04:34 Adat, Pénz

Más országoknál is sokkal drágábban kapja az orosz gázt Magyarország

Mostanra teljesen egyértelművé vált, hogy nemzetközi összevetésben is kifejezetten drágán érkezik Magyarországra az orosz gáz.

Stubnya Bence
2023. január 22. 04:34 Adat, Pénz

Tízéves korszak zárult le a magyar ingatlanpiacon

Tíz évig drágultak Magyarországon az ingatlanok, de egyre több adat utal arra, hogy a tavalyi második félévben csökkenni kezdtek az országos átlagárak.

Hajdu Miklós
2023. január 20. 15:33 Adat

Duplázódtak a magyar keresetek 12 év alatt, mégis hátul toporognak az uniós mezőnyben

Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.