Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. február 23. 12:32 Adat

Négy ábra arról, hogyan nem változott az életszínvonalunk húsz év alatt

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Az életszínvonal egy adatokkal egyáltalán nem jól meghatározható fogalom, illetve sokféle adattal is közelíthető. A rendszerváltáskor azonban talán abban az általános vágyban fogalmazódott meg leginkább, hogy a lakosság többet szeretett volna költeni – legalábbis a korábbi szinthez képest jóval többet, és nem éppen a létfenntartáshoz szükséges alapdolgokra.

Három kormányváltással a rendszerváltás után, 2002-ben Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás értéke (akkori árfolyamon átszámolva) 3940 euró volt, 2020-ban pedig 6860 euró (de ez nem mind reálérték-növekedés, hiszen az inflációval ezúttal nem számoltunk). Az alábbi ábrán azt mutatjuk be az Eurostat adatai alapján, hogy ez az érték hogyan alakult a visegrádi országokban, Romániában és a megcélzott szintnek számító Ausztriában.

Két trend rögtön látszik: egyrészt Kelet-Európának nem sikerült érdemben csökkenteni az Ausztriával szembeni lemaradását, másrészt a kelet-európai országokban a 2008 végén kezdődő világgazdasági válság 2009-re jóval nagyobb fogyasztáscsökkenést okozott, mint a fejlettebb Ausztriában.

Ha pedig levesszük a grafikonról Ausztriát (az ország nevére kattintva), akkor az is szembetűnővé válik, hogy Magyarországot 18 év alatt Lengyelország és Szlovákia menetből leelőzte, Románia pedig feljött rá (arról nem is szólva, hogy a csehek fogyasztási szintjét sosem sikerült elérni). Ez még úgy is igaz, hogy a 2020-as általános visszaesésben jelentős szerepe van a járványhelyzetnek, amely miatt rengeteg dologra sokkal kevesebbet tudtak csak költeni az emberek.

Abban is jelentős eltérések vannak, hogy mire megy el a pénzünk. A következő ábra azt mutatja, hogy az említett országokban az összes költés mekkora részét tette ki a rezsi (azaz mindenféle lakhatási költség, víz-, villany- és gázszámla). Azért választottuk elsőnek ezt a mutatót, mert a rezsiköltségek Kelet-Európában a legnagyobb tehernek számítanak a családok költségvetésében.

Szlovákiában majdnem 30, Csehországban pedig 25 százalék körüli a rezsiköltség aránya a teljes költésen belül, míg Ausztriában ez hagyományosan csak 20-22 százalék körül van. Magyarország 18 százalékról indult az általunk vizsgált időszakban, 2010-ben közel 24 százalékon érte el a csúcsát, majd csökkenni kezdett (még a központi rezsicsökkentés előtt), és 20 százalékon stabilizálódott (ebben már valószínűleg benne van a rezsicsökkentés hatása is). Lengyelországban viszont a magyarhoz hasonló központi intézkedések nélkül is hasonlóan alakult az adat, Romániában pedig még alacsonyabb is a rezsiköltségek aránya*A 2020-as megugrást itt is az okozza, hogy járvány átalakította a fogyasztási szerkezetet. Mivel az emberek általánosan kevesebbet költöttek, pont a rezsiköltségeket viszont nem csökkentette a pandémia, így ezek aránya logikusan emelkedett. .

Azt persze nem tudjuk, hogy mi lett volna a magyar költségszerkezettel rezsicsökkentés nélkül, de az is látszik, hogy ha a teljes fogyasztáshoz mérjük, akkor máshol sem szálltak el az arányok. Azaz a többi országban rezsicsökkentés nélkül sem okozott arányaiban nagyobb terhet a lakosoknak a lakhatás, mint korábban.

A másik nagy lakossági teher általában az élelmiszer, a következő ábrán az erre fordított összeg mértéke látszik a teljes költéshez képest.

Azt várnánk, hogy ahol a háztartások anyagi helyzete jobb, ott arányaiban kevesebbet költenek élelmiszerre. Ahogy az ábrán látszik, ez így is van: Ausztriában ez az arány nagyon stabilan 10 százalék, míg nálunk 17-18*Azaz Magyarországon 3,5-4-szer kisebb euró értékből arányait tekintve majdnem kétszer annyit költenek élelmiszerre, mint Ausztriában.. Ha azt feltételezzük, hogy ennek a mutatónak a jövedelmi helyzet javulásával illene csökkennie, akkor Lengyelországban látunk jelentős fejlődést, ott ugyanis majdnem 22 százalékról ereszkedett az érték – a járvány ellenére is – 18 alá.

Nekünk ugyanakkor nem sikerült 18 év alatt érdemben lejjebb mennünk. Bár az élelmiszerrel kapcsolatos kiadások 2019-ben a teljes költésünk egy hajszállal kisebb részét tették ki, mint 2002-ben, a csökkenés mértéke annyira kicsi volt, hogy a járvány jóval az évezred eleji szint fölé tolta a mutatót. Romániában sokat javult a helyzet, de még ennek ellenére is nagyon nagy tehernek tűnik az élelmiszervásárlás.

Ahhoz, hogy arányaiban többet költhessünk szórakozásra és nem alapvető cikkekre, nyilvánvalóan arra lenne szükség, hogy a fenti két nagy csoport, a rezsi és az élelmiszer kisebb terhet jelentsen. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a kérdéses országokban az emberek kiadásainak mekkora része megy el ruhára és cipőre.

Magyarországon a vizsgált 18 éves időtávon 4 százalékról 2,6 százalékra is lecsökkent az arány, 2020-ban pedig 3 százalékon volt, ami egyébként épp egyenlő a cseh adattal. A lengyelek a járvány kezdetéig egyre többet fordítottak ruházkodásra a költéseiken belül, és az arányokat (nem az értékeket) tekintve beérték az egyébként egyre kevesebbet költő osztrákokat. A romániai adatok pedig azt jelzik, hogy ez a termékcsoport ott kiugró növekedést ért el.

A fogyasztási szerkezetet nézve azonban Magyarország a vizsgált 18 évben szinte semmilyen érdemi változást nem mutat, mintha megmerevedett volna abban az állapotában, ahol volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozóAz euróban számolt tempós felzárkózással együtt is a régiós rangsor alján maradtak a hazai bérek, így a multiknak még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat élelmiszer életszínvonal fogyasztás költés rezsi ruha Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.