Habár a budapesti szemétszállítók konfliktusa az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel megegyezéssel zárult, ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a béremelések elmaradása a hónapról hónapra növekvő inflációtól a reálbérek masszív csökkenését és újabb feszültségeket vetít előre a munkaerőpiacon.
Potenciálisan ilyen munkahely lehet az ország legnagyobb foglalkoztatója, a Magyar Posta is, ahol a legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatok szerint csaknem 26400-an dolgoztak, és ahol a Postás Szakszervezet egyszeri, 100 ezer forintos rezsitámogatást szeretne az alkalmazottaknak, amihez hasonló a szemétszállítók és az FKF közötti megegyezés részét is képezte.
Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a 100 ezer forintos rezsitámogatással kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, és a szakszervezet célja továbbra is az, hogy további kifizetést tudjon kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Postánál jelenleg is az a hároméves megállapodás a bértárgyalások alapja, ami még 2021-ben jött létre a posta és két szakszervezet között. Ebben 2021-ben négy, 2022-ben kilenc, 2023-ban pedig két százalékos alapbérfejlesztésről egyeztek meg. Idén egy egyszeri, a rezsitámogatástól független százezer forintos jutattásról már sikerült megállapodni. Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt idén a decemberi fizetésekkel együtt küldik majd ki a dolgozóknak, és a juttatást lehet SZÉP-kártyára kérni, ami magasabb nettó értéket jelent.
Az idei évre, a három éves periódus alatt legmagasabbnak számító 9 százalékos emelés is reálbércsökkenést jelentene, ha teljesülne a jegybank idei évre vonatkozó 13,5-14,5 százalékos inflációs várakozása. Ugyanakkor mivel az év eleji 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelések a munkavállalók jelentős részét érintették – főleg a fizikai állományba tartozókat -, illetve a bértorlódás elkerülése érdekében 16 ezer dolgozó kapott az év elején pluszban átlagosan 5,3 százalékos további bruttó béremelést, a postai dolgozók jelentős részének volt inflációt követő, vagy afeletti az idei béremelése.
A postai keresetek ismeretében nem lehetünk elégedettek ezzel a ténnyel, mert a nemzetgazdasági átlaghoz képest jelentős lemaradás leküzdése a feladatunk
– írta megkeresésünkre Tóth Zsuzsanna. A bérek reálértékének csökkenése tehát idén nem jelentős probléma az ország legnagyobb foglalkoztatójánál, jövőre viszont már komolyan felmerül ennek a kockázata, és a hároméves megállapodás első éve sem segített ehhez a célhoz közelebb jutni.
Az alábbi ábrán látszik, hogy trendszerűen a fizikai és szellemi állomány bérei is távolodtak az átlagfizetésektől, és a legtöbb magyar fizetésről jobban árulkodó medián*A medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található. bér szintjétől is.
A szakszervezet szerint a bérhelyzet összefüggésben van a felső ábrán látható állománycsökkenéssel is, ami különösen a logisztikai és a kézbesítési területen nehezíti meg a cégnél maradók munkáját, hiszen jóval kevesebb embernek kell ugyanannyi feladatot elvégeznie.
A Magyar Posta nyilvános céges beszámolói alapján a fizikai állomány átlagos alapbére 2020 és 2021 között még csökkent is (amit viszont ellensúlyozott, hogy a béren kívüli juttatások több mint duplájukra nőttek). A csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a 2021. július 1-től érvényes bérmegállapodás 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazott, ami az év egészére viszonyítva 2 százalékos emelésnek felel meg.
Kérdésünkre Tóth Zsuzsanna a látszólagos ellentmondást az átlagbérek belüli bérszerkezet változásával magyarázta, konkrétan az alapbéren felül elérhető jövedelmek csökkenésével.
A jegybank legfrissebb infláció előrejelzése alapján jövőre 11,5-14 százalékos infláció várható. Ilyen drágulás mellett a hároméves megállapodásban foglalt kétszázalékos emelés 10-12 százalékos reálbércsökkenést jelentene.
Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések megkezdése folyamatban van, és ezeken a két százalékos adatot kiindulópontnak tekintik, viszont „céljuk, hogy a munkavállalók bére az emelkedő inflációs közegben a vásárlóerejét meg tudja őrizni”.
Erre a szakszervezet értelmezésében lehetőséget adhat a hároméves megegyezésben rögzített alapelv, ami szerint a Magyar Posta vállalja, hogy ha Magyarország főbb gazdasági mutatóinak változása indokolttá teszi, tárgyal a megegyezés részleteinek módosításáról.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
