A háztartások reáljövedelme átlagosan 3,4 százalékkal növekedett tavaly az egy évvel korábbi szinthez képest. Így bár 2019 óta lassuló ütemben, de még mindig javuló életszínvonalról árulkodnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-re vonatkozó, friss adatai, de az elmúlt évtized vége óta gyorsuló infláció hatása is megmutatkozik – a nominál- és reáljövedelem növekedési ütemei elváltak egymástól, amint az alábbi ábrán is látszik.
A legrosszabbul és a legjobban kereső jövedelmi ötödökben (vagyis a lakosság jövedelem szerinti legalsó és legfelső húsz-húsz százalékában) mért éves bruttó átlagkeresetek között 4,3-szoros különbséget mért a KSH tavaly: a legszerényebb körülmények között élők körében 1 millió 131 ezer, míg a legjobban kereső csoportban 4 millió 918 ezer forint volt az átlagjövedelem a közterhek megfizetése előtt. Havi adatokra váltva a fentebbieket megállapítható, hogy
havonta 410 ezer forintos bruttó keresettel a jövedelmi ranglétra felső 20 százalékába lehetett kerülni.
A változásokra visszatérve szembetűnő továbbá, hogy a jövedelmi források közül a legmeghatározóbbnak számító munkajövedelmek 2018 óta egyre lassabban emelkednek – 2020 és 2021 között már nem érte el a korábban szinte már megszokottá vált 10 százalék feletti szintet bérnövekedési ütem. A kedvezőtlenebbé váló gazdasági körülmények a társadalmi jövedelmek alakulásában is megnyilvánulnak, igaz, ellentétes módon: az elmúlt három évben (különösen a járvány gazdasági következményeivel leginkább sújtott 2020. évben) a korábbiakhoz képest jelentősebb mértékben bővültek az állami ellátások, közöttük az infláció alakulásához kötött nyugdíj is. Mindezek mellett az egyéb jövedelmek növekedési üteme – amelyek jelentősége eltörpül az előbbi két kategóriához képest, tavaly a háztartási jövedelmek két százaléka kapcsolódott ide – erősödött az elmúlt évben.
Az egyéb jövedelmek – ide tartoznak a más háztartásoktól kapott pénzösszegek, továbbá a megtakarítások, befektetések nyereségei – jelentőségével kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy azok alakulása leginkább a legnagyobb keresetű rétegeket érinti, igaz, a legfelső ötöd bevételeinek is csak három százaléka kötődik ehhez a forráshoz. Kiemelkedő – 4,4 százalék – továbbá az egyéb jövedelmek részesedése az országos összehasonlításban eleve magas budapesti összjövedelemből, amit a magasabb fővárosi ingatlanáraknak is indokolhatnak.
A tavalyi jövedelmi adatok szerint továbbra is jelentős bérprémiummal kecsegtet a magasabb iskolázottság, a felsőfokú végzettségűek körében mért bruttó átlagjövedelem (évi 3,3 millió, vagyis havi 277 ezer forint) több mint kétszeres az alapfokon iskolázott csoportot jellemző átlaghoz képest. Az iskolázottság alapjaiban befolyásolja tehát a jövedelmi kilátásokat, igaz, nem ez az egyedüli tényező. Mindezt jól szemlélteti, hogy a felsőfokú végzettségű csoport átlagjövedelme messze nem éri el az ötödik, legjobban kereső jövedelmi ötöd átlagát, de a negyedikét bőven felülmúlja.
A 2020 és 2021 közötti jövedelemnövekedés tekintetében viszont nem a legjobban képzettek emelkednek ki, hanem épp az alapfokú végzettségűek: míg az előbbi csoportban 11, addig az utóbbiban 14 százalékos jövedelememelkedést regisztrált a KSH, aminek köszönhetően némileg szűkült is a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségi kategóriák közötti bérszakadék. E fejlemény is rávilágít egy sajátos gazdasági tendenciára: mostanra a tipikusan gyárakban, több műszakban dolgozó, betanított munkások bére is beállt az országos medián – 2022 júliusában ez havonta nettó 239 600 forint volt – közelébe, amit például egy diplomás tanár bére nem ér el.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
