A háztartások reáljövedelme átlagosan 3,4 százalékkal növekedett tavaly az egy évvel korábbi szinthez képest. Így bár 2019 óta lassuló ütemben, de még mindig javuló életszínvonalról árulkodnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-re vonatkozó, friss adatai, de az elmúlt évtized vége óta gyorsuló infláció hatása is megmutatkozik – a nominál- és reáljövedelem növekedési ütemei elváltak egymástól, amint az alábbi ábrán is látszik.

A legrosszabbul és a legjobban kereső jövedelmi ötödökben (vagyis a lakosság jövedelem szerinti legalsó és legfelső húsz-húsz százalékában) mért éves bruttó átlagkeresetek között 4,3-szoros különbséget mért a KSH tavaly: a legszerényebb körülmények között élők körében 1 millió 131 ezer, míg a legjobban kereső csoportban 4 millió 918 ezer forint volt az átlagjövedelem a közterhek megfizetése előtt. Havi adatokra váltva a fentebbieket megállapítható, hogy

havonta 410 ezer forintos bruttó keresettel a jövedelmi ranglétra felső 20 százalékába lehetett kerülni.

A változásokra visszatérve szembetűnő továbbá, hogy a jövedelmi források közül a legmeghatározóbbnak számító munkajövedelmek 2018 óta egyre lassabban emelkednek – 2020 és 2021 között már nem érte el a korábban szinte már megszokottá vált 10 százalék feletti szintet bérnövekedési ütem. A kedvezőtlenebbé váló gazdasági körülmények a társadalmi jövedelmek alakulásában is megnyilvánulnak, igaz, ellentétes módon: az elmúlt három évben (különösen a járvány gazdasági következményeivel leginkább sújtott 2020. évben) a korábbiakhoz képest jelentősebb mértékben bővültek az állami ellátások, közöttük az infláció alakulásához kötött nyugdíj is. Mindezek mellett az egyéb jövedelmek növekedési üteme – amelyek jelentősége eltörpül az előbbi két kategóriához képest, tavaly a háztartási jövedelmek két százaléka kapcsolódott ide – erősödött az elmúlt évben.

Az egyéb jövedelmek – ide tartoznak a más háztartásoktól kapott pénzösszegek, továbbá a megtakarítások, befektetések nyereségei – jelentőségével kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy azok alakulása leginkább a legnagyobb keresetű rétegeket érinti, igaz, a legfelső ötöd bevételeinek is csak három százaléka kötődik ehhez a forráshoz. Kiemelkedő – 4,4 százalék – továbbá az egyéb jövedelmek részesedése az országos összehasonlításban eleve magas budapesti összjövedelemből, amit a magasabb fővárosi ingatlanáraknak is indokolhatnak.

A tavalyi jövedelmi adatok szerint továbbra is jelentős bérprémiummal kecsegtet a magasabb iskolázottság, a felsőfokú végzettségűek körében mért bruttó átlagjövedelem (évi 3,3 millió, vagyis havi 277 ezer forint) több mint kétszeres az alapfokon iskolázott csoportot jellemző átlaghoz képest. Az iskolázottság alapjaiban befolyásolja tehát a jövedelmi kilátásokat, igaz, nem ez az egyedüli tényező. Mindezt jól szemlélteti, hogy a felsőfokú végzettségű csoport átlagjövedelme messze nem éri el az ötödik, legjobban kereső jövedelmi ötöd átlagát, de a negyedikét bőven felülmúlja.

A 2020 és 2021 közötti jövedelemnövekedés tekintetében viszont nem a legjobban képzettek emelkednek ki, hanem épp az alapfokú végzettségűek: míg az előbbi csoportban 11, addig az utóbbiban 14 százalékos jövedelememelkedést regisztrált a KSH, aminek köszönhetően némileg szűkült is a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségi kategóriák közötti bérszakadék. E fejlemény is rávilágít egy sajátos gazdasági tendenciára: mostanra a tipikusan gyárakban, több műszakban dolgozó, betanított munkások bére is beállt az országos medián – 2022 júliusában ez havonta nettó 239 600 forint volt – közelébe, amit például egy diplomás tanár bére nem ér el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar munkavállalók fele legfeljebb annyit keres, mint egy betanított munkásNagyon nincs rendben a bérszerkezet, ha pedig egy fejlett nyugati országhoz hasonlítjuk az adatainkat, akkor különösen látványossá válik a probléma súlyossága.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz életszínvonal háztartások jövedelmek KSH Olvasson tovább a kategóriában