Magyarországra vonatkozóan mi az inflációs megugrása előtt körülbelül 45 százalékos abszolút szegénységi mértéket számítottunk, és ez pont az a mezsgye, ahol a küszöb minden emelése viszonylag nagy réteget érint. Viszonylag sokan vannak azok, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb fölött volt, de amint ez a küszöb megemelkedik, nagy csoportok válnak szegénnyé. Magyarország esetében mi közel 20 százalékpontos emelkedést számítottunk – mondta Menyhért Bálint a G7 Podcast e heti adásában.
Az abszolút szegénység az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja által kidolgozott szegénységi mutató, amely – a korábban Magyarországon használt létminimumhoz hasonlóan – bizonyos alapvető szükségleteket kielégítő, tisztes megélhetést lehetővé tevő jövedelmi szint alatt élőket tekinti szegénynek.
Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelme vásárlóerő-paritáson az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben magas a háztartások élelmiszerre és rezsire fordított kiadási hányada. Egy tipikus háztartás a kiadásainak közel felét költi élelmiszerre és rezsire, ami nagyjából kétszerese a leggazdagabb uniós országokban tapasztalhatónak. De nemcsak a létszükségleti kiadások aránya, hanem az ebben jellemző országon belüli különbségek is magasak. 2015-ben 16 százalékpont volt a különbség abban, hogy a legjobban és legrosszabbul kereső magyar háztartások mennyit költöttek erre.
A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Mivel az elmúlt évben mind az élelmiszer, mind az energia kiemelkedően drágult más termékekhez képest, ez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a legrosszabbul és legjobban kereső háztartások által érzékelt infláció közti különbség. Illetve ahhoz is, hogy a magyar infláció kiemelkedett az uniós mezőnyből. Emellett az reáljövedelmek csökkenése egyes szegénységi mutatók növekedését is eredményheti.
A G7 Podcast e heti adásában Menyhért Bálint közgazdász, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatója volt a vendégünk, akivel az utóbbi összefüggést vizsgáló kutatásáról beszélgettünk.
A tanulmányban vizsgált tavaly augusztusi adatok szerint az EU-ban átlagosan 1 százalékpontos nagyságrendű volt az inflációs egyenlőtlenség, de egyes tagállamokban 5-6 százalék is lehetett (Magyarországon ekkor 2,5 százalék volt).
Ami érdekes, hogy nem véletlenszerű, hogy mely országokban nagy vagy kicsi a különbség abban, hogy az egyes háztartások mekkora inflációt érzékelnek. A különbségek azokban az országokban nagyok, ahol a háztartások eleve a kiadásaik nagy hányadát fordítják létszükségleti cikkekre, és ezek pontosan azok az országok, amelyek szegényebbek. Úgyhogy ha egy alacsony jövedelmű háztartásra gondolunk Magyarországon vagy Romániában, akkor azt látjuk, hogy kétszeresen hátrányos helyzetben vannak gazdagabb vagy más országokban élő európai polgártársaikhoz képest
– mondta Menyhért.
A kutató becslése szerint 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között a megélhetési költségek emelkedése körülbelül 2 százalékponttal növelte az anyagi nélkülözésben élők arányát uniós szinten, és akár 6 százalékponttal egyes tagállamokban. Az abszolút szegénységre gyakorolt hatások lényegesen nagyobbak, EU-szerte elérik a 4,4 százalékpontot, nemzeti szinten pedig akár a 19 százalékpontot is. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az uniós tagállamok között az abszolút szegénységi mutató tekintetében Magyarországon lehet a legnagyobb ugrásra számítani a magasabb infláció hatására.
Az abszolút szegénységi rátákban megfigyelhető különbségek elsősorban attól függnek, hogy mennyivel emelkedik maga a szegénységi küszöb. Ez az inflációtól függ, és Magyarország ebben az uniós éllovasok közé sorolható. Erről az oldalról eleve egy nagy sokkot látunk. A másik hatás pedig az, hogy egy adott szegénységiküszöb-emelés mekkora új lakossági hányadot érint. Itt pedig elsősorban az számít, hogy az eredeti szegénységi küszöb a jövedelemeloszlás melyik részén helyezkedik el
– mondta erről, hozzátéve, hogy a valóságban a 20 százalékpontos növekedésnél azért kisebbre kell számítani, mert a jövedelmek is emelkedtek, bizonyos szociális transzferek, kormányzati intézkedések megjelentek, és a háztartások kiadási szerkezete is módosult. „De azért szerintem nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy Magyarországon a lakosság nagyon nagy hányada jelenleg lényegében abszolút értékben szegény, tehát nem tudja azt az igényszintet kielégíteni, ami egy tisztességes életszínvonalat tudna biztosítani számára” – mondta.
A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy
- mi az oka annak, hogy különféle mutatók szerint eltér a szegénység növekedésének nagysága a drágulás hatására;
- pontosan milyen hatása van az inflációnak, ami miatt anyagi értelemben nélkülözővé válhatnak egyes háztartások;
- mik voltak uniós szinten a leginkább jellemző kormányzati intézkedések a hatások csökkentésére;
- és mennyivel foghatják ezek vissza nagyságrendileg a szegénység növekedését?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
