Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. február 18. 04:34 Podcast

Magyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miatt

Magyarországra vonatkozóan mi az inflációs megugrása előtt körülbelül 45 százalékos abszolút szegénységi mértéket számítottunk, és ez pont az a mezsgye, ahol a küszöb minden emelése viszonylag nagy réteget érint. Viszonylag sokan vannak azok, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb fölött volt, de amint ez a küszöb megemelkedik, nagy csoportok válnak szegénnyé. Magyarország esetében mi közel 20 százalékpontos emelkedést számítottunk – mondta Menyhért Bálint a G7 Podcast e heti adásában.

Az abszolút szegénység az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja által kidolgozott szegénységi mutató, amely – a korábban Magyarországon használt létminimumhoz hasonlóan – bizonyos alapvető szükségleteket kielégítő, tisztes megélhetést lehetővé tevő jövedelmi szint alatt élőket tekinti szegénynek.

Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelme vásárlóerő-paritáson az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben magas a háztartások élelmiszerre és rezsire fordított kiadási hányada. Egy tipikus háztartás a kiadásainak közel felét költi élelmiszerre és rezsire, ami nagyjából kétszerese a leggazdagabb uniós országokban tapasztalhatónak. De nemcsak a létszükségleti kiadások aránya, hanem az ebben jellemző országon belüli különbségek is magasak. 2015-ben 16 százalékpont volt a különbség abban, hogy a legjobban és legrosszabbul kereső magyar háztartások mennyit költöttek erre.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Mivel az elmúlt évben mind az élelmiszer, mind az energia kiemelkedően drágult más termékekhez képest, ez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a legrosszabbul és legjobban kereső háztartások által érzékelt infláció közti különbség. Illetve ahhoz is, hogy a magyar infláció kiemelkedett az uniós mezőnyből. Emellett az reáljövedelmek csökkenése egyes szegénységi mutatók növekedését is eredményheti.

A G7 Podcast e heti adásában Menyhért Bálint közgazdász, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatója volt a vendégünk, akivel az utóbbi összefüggést vizsgáló kutatásáról beszélgettünk.

A tanulmányban vizsgált tavaly augusztusi adatok szerint az EU-ban átlagosan 1 százalékpontos nagyságrendű volt az inflációs egyenlőtlenség, de egyes tagállamokban 5-6 százalék is lehetett (Magyarországon ekkor 2,5 százalék volt). 

Ami érdekes, hogy nem véletlenszerű, hogy mely országokban nagy vagy kicsi a különbség abban, hogy az egyes háztartások mekkora inflációt érzékelnek. A különbségek azokban az országokban nagyok, ahol a háztartások eleve a kiadásaik nagy hányadát fordítják létszükségleti cikkekre, és ezek pontosan azok az országok, amelyek szegényebbek. Úgyhogy ha egy alacsony jövedelmű háztartásra gondolunk Magyarországon vagy Romániában, akkor azt látjuk, hogy kétszeresen hátrányos helyzetben vannak gazdagabb vagy más országokban élő európai polgártársaikhoz képest

– mondta Menyhért.

A kutató becslése szerint 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között a megélhetési költségek emelkedése körülbelül 2 százalékponttal növelte az anyagi nélkülözésben élők arányát uniós szinten, és akár 6 százalékponttal egyes tagállamokban. Az abszolút szegénységre gyakorolt hatások lényegesen nagyobbak, EU-szerte elérik a 4,4 százalékpontot, nemzeti szinten pedig akár a 19 százalékpontot is. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az uniós tagállamok között az abszolút szegénységi mutató tekintetében Magyarországon lehet a legnagyobb ugrásra számítani a magasabb infláció hatására.

Az abszolút szegénységi rátákban megfigyelhető különbségek elsősorban attól függnek, hogy mennyivel emelkedik maga a szegénységi küszöb. Ez az inflációtól függ, és Magyarország ebben az uniós éllovasok közé sorolható. Erről az oldalról eleve egy nagy sokkot látunk. A másik hatás pedig az, hogy egy adott szegénységiküszöb-emelés mekkora új lakossági hányadot érint. Itt pedig elsősorban az számít, hogy az eredeti szegénységi küszöb a jövedelemeloszlás melyik részén helyezkedik el

– mondta erről, hozzátéve, hogy a valóságban a 20 százalékpontos növekedésnél azért kisebbre kell számítani, mert a jövedelmek is emelkedtek, bizonyos szociális transzferek, kormányzati intézkedések megjelentek, és a háztartások kiadási szerkezete is módosult. „De azért szerintem nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy Magyarországon a lakosság nagyon nagy hányada jelenleg lényegében abszolút értékben szegény, tehát nem tudja azt az igényszintet kielégíteni, ami egy tisztességes életszínvonalat tudna biztosítani számára” – mondta.

A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy

  • mi az oka annak, hogy különféle mutatók szerint eltér a szegénység növekedésének nagysága a drágulás hatására;
  • pontosan milyen hatása van az inflációnak, ami miatt anyagi értelemben nélkülözővé válhatnak egyes háztartások;
  • mik voltak uniós szinten a leginkább jellemző kormányzati intézkedések a hatások csökkentésére;
  • és mennyivel foghatják ezek vissza nagyságrendileg a szegénység növekedését?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast abszolút szegénység anyagi nélkülözés egyenlőtlenség EU infláció inflációs egyenlőtlenség inflációs kosár jövedelem szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.