Nem arról van szó, hogy itt mindenki összecsomagol, és otthagyja Kínát, hanem inkább kockázatcsökkentésről van szó. Tehát Kínának elsősorban nem európai országok lesznek a vetélytársai ebben az új, változó rendszerben, hanem a szomszédos országok. A kihelyezés ilyen értelemben értelemben továbbra is távol-keleti országokat érinti, a Kínából való elmozdulás iránya Vietnám, a Fülöp-szigetek, Indonézia, India, sőt akár Japán – mondta Vári Attila a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az európai vállalatok nagy többsége át akarja helyezni a távoli helyszíneken történő gyártást a jelenlegi felvevőpiacaira – mutatta ki felmérésében a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek az IFUA Horváth vezetési tanácsadó cég is tagja. A különböző ágazatokban dolgozó válaszolók 85 százaléka tervezi, hogy a felvevőpiacaira koncentrálja a tevékenységét a termeléstől az értékesítésig.
Egyre inkább követik tehát a „helyi termékeket a helyieknek” elvet. Ez elsősorban a kínai gyártást érinti: a kínai telephellyel működő vállalatok több mint 60 százaléka már dolgozik is az áttelepülésen. Az Európán kívüli tevékenységüket elsősorban azért vizsgálják felül a cégek, mert egyre erősebben érzik a geopolitikai bizonytalanságokat és az ezekkel összefüggő kockázatokat, amilyen például az ellátási láncok megszakadása.
A G7 Podcast e heti adásában Vári Attilával, az IFUA Horváth partnerével és a járműipari kompetenciaközpont vezetőjével és Kanda Gáborral, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. beszerzési vezetőjével beszélgettünk arról, hogy a felmérés és az elmúlt 2-3 év tapasztalatai alapján milyen irányokba indult a globális gazdasági rendszer átalakulása, és ebből Magyarországon és Európában mit lehet érezni.
A téma érdekes aktualitása, hogy már az augusztusi felmérés készítésekor nagyon magasak voltak Európában az energiaárak. Az elmúlt hónapokban sokan kezdtek a felmérés eredményeinek ellenkezőjéről beszélni, tehát hogy az energia drágulása miatt a termelés el fogja hagyni Európát. Vári Attila szerint ebbben a kérdésben egyelőre csak nyilatkozatokat látunk, konkrét döntéseket nem.
Én azt látom, hogy a félelem és a bizonytalanság érezhető, de a gyártási kapacitások kialakítása, az alternatív beszállítók megkeresése, alkalmassá tétele, a gyártóhelyek felépítése azért évek kérdése. Úgyhogy egyelőre még nem látunk tetteket. Az biztos, hogy a politika irányában van egy nyomás az európai szereplők részéről, hogy kezdjenek a problémával valamit
– mondta. Abban viszont már tartósabb változás várható, hogy az ellátási láncok menedzsmentjéban az árak mellett jóval fontosabb válik az ellátásbiztonság. Kanda Gábor szerint már jelenleg is megváltozott az, ahogy a nagyvállalatokon belül a beszerzési osztályok munkáját értékelik, ebben a költségek mellett felértékelődött az ellátásbiztonság, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kockázatok kivédésére. Ennek hosszabb távon magasabb globális inflációs környezet kialakulása lehet az eredménye.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt többek között még arról is, hogy
- az elmúlt két-három év eseményei hogyan illeszkednek a globalizáció 2008 óta tartó lassulánának folyamatába,
- a geopolitikai átalakulás, az orosz-ukrán háború és a kínai-amerikai rivalizálás mindezt hogyan érinti,
- és hogy Magyarországot hogyan érinti az átalakulás, különös tekintettel az ország járműipari kitettségére.
A beszélgetésben említett G7-cikk a globalizáció átalakulásáról:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
