A globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanak
Nem arról van szó, hogy itt mindenki összecsomagol, és otthagyja Kínát, hanem inkább kockázatcsökkentésről van szó. Tehát Kínának elsősorban nem európai országok lesznek a vetélytársai ebben az új, változó rendszerben, hanem a szomszédos országok. A kihelyezés ilyen értelemben értelemben továbbra is távol-keleti országokat érinti, a Kínából való elmozdulás iránya Vietnám, a Fülöp-szigetek, Indonézia, India, sőt akár Japán – mondta Vári Attila a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az európai vállalatok nagy többsége át akarja helyezni a távoli helyszíneken történő gyártást a jelenlegi felvevőpiacaira – mutatta ki felmérésében a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek az IFUA Horváth vezetési tanácsadó cég is tagja. A különböző ágazatokban dolgozó válaszolók 85 százaléka tervezi, hogy a felvevőpiacaira koncentrálja a tevékenységét a termeléstől az értékesítésig.
Egyre inkább követik tehát a „helyi termékeket a helyieknek” elvet. Ez elsősorban a kínai gyártást érinti: a kínai telephellyel működő vállalatok több mint 60 százaléka már dolgozik is az áttelepülésen. Az Európán kívüli tevékenységüket elsősorban azért vizsgálják felül a cégek, mert egyre erősebben érzik a geopolitikai bizonytalanságokat és az ezekkel összefüggő kockázatokat, amilyen például az ellátási láncok megszakadása.
A G7 Podcast e heti adásában Vári Attilával, az IFUA Horváth partnerével és a járműipari kompetenciaközpont vezetőjével és Kanda Gáborral, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. beszerzési vezetőjével beszélgettünk arról, hogy a felmérés és az elmúlt 2-3 év tapasztalatai alapján milyen irányokba indult a globális gazdasági rendszer átalakulása, és ebből Magyarországon és Európában mit lehet érezni.
A téma érdekes aktualitása, hogy már az augusztusi felmérés készítésekor nagyon magasak voltak Európában az energiaárak. Az elmúlt hónapokban sokan kezdtek a felmérés eredményeinek ellenkezőjéről beszélni, tehát hogy az energia drágulása miatt a termelés el fogja hagyni Európát. Vári Attila szerint ebbben a kérdésben egyelőre csak nyilatkozatokat látunk, konkrét döntéseket nem.
Én azt látom, hogy a félelem és a bizonytalanság érezhető, de a gyártási kapacitások kialakítása, az alternatív beszállítók megkeresése, alkalmassá tétele, a gyártóhelyek felépítése azért évek kérdése. Úgyhogy egyelőre még nem látunk tetteket. Az biztos, hogy a politika irányában van egy nyomás az európai szereplők részéről, hogy kezdjenek a problémával valamit
– mondta. Abban viszont már tartósabb változás várható, hogy az ellátási láncok menedzsmentjéban az árak mellett jóval fontosabb válik az ellátásbiztonság. Kanda Gábor szerint már jelenleg is megváltozott az, ahogy a nagyvállalatokon belül a beszerzési osztályok munkáját értékelik, ebben a költségek mellett felértékelődött az ellátásbiztonság, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kockázatok kivédésére. Ennek hosszabb távon magasabb globális inflációs környezet kialakulása lehet az eredménye.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt többek között még arról is, hogy
az elmúlt két-három év eseményei hogyan illeszkednek a globalizáció 2008 óta tartó lassulánának folyamatába,
a geopolitikai átalakulás, az orosz-ukrán háború és a kínai-amerikai rivalizálás mindezt hogyan érinti,
és hogy Magyarországot hogyan érinti az átalakulás, különös tekintettel az ország járműipari kitettségére.
A beszélgetésben említett G7-cikk a globalizáció átalakulásáról:
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.