geopolitika
A pávatáncban többet segíthet az akkugyártás Magyarországnak, mint a felzárkózásban
A gazdasági racionalitás talaján nehéz jó okot találni az akkugyártás támogatására, de a változó világrend és a külpolitikai pávatánc magyarázhatja a dolgot.
A magyar kormány Amerikától félti gazdasági kapcsolatainkat, de vakmerő dolog Kínában bízni
A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.
Megtérülő ravaszság vagy felesleges kockázat Orbánék stratégiája a külgazdaságban?
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.
Öt semleges állam maradt még Európában, de ez egyre kevésbé tartható
Néhány ország az ukrajnai háború alatt sem adta fel katonai semlegességét, ám a nyugati világ egyre kevésbé tolerálja a potyautasságot.
Jön a többpólusú világ, de nem biztos, hogy jól járunk vele
A feltörekvő világ szerint a nyugati dominancia gyengülése igazságosabb világrendet hoz majd; a nemzetközi kapcsolatok teoretikusai szerint azonban instabil évtizedek jöhetnek.
Magyarország a tűréshatáron
Az új sorozat arra keresi a választ, milyen helyzetben és hogyan reagál Magyarország az átalakuló világrendre.
A globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanak
Az európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.
Csúcsokat dönt az oroszbarátság és Kína-szimpátia a világ fejletlenebb részén
Kettészakadt a világ közvéleménye: a háború a nyugati társadalmakat még inkább Amerika- és NATO-pártivá tette, a világ többi részén viszont nagyon más a helyzet.
Kína vazallusává teszi a háború Oroszországot vagy a barátjává?
Hosszú távon gazdaságilag nagyon egyenlőtlen a két ország játszmája, amit csak az orosz katonai erő tart még valamennyire egyensúlyban.
A háborúval Törökországnak megnőtt a geopolitikai súlya, és ezt megpróbálja aprópénzre váltani
Interjú Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársával.
