Alkotmányos válságot is okozhat az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség beszántása, ami Orbán öröme ellenére számára is tartogat kockázatokat.
Egy elmélet szerint Trump, Putyin és Hszi hódítási vágyát a világgazdasági és -politikai blokkosodás motiválja, ami a második világháborúhoz előtti helyzethez hasonlít.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
Egy ukrán párt leállítaná a Barátság vezetéket, de a G7-nek nyilatkozó elemző szerint erre nem kerül sor. Ha mégis, azt nem jogi aktussal teszik meg.
Az orosz elnök megmutathatta, hogy nincs elszigetelődve a nemzetközi porondon, de fontosabb kezdeményezései langyos fogadtatást kaptak a kazanyi BRICS-csúcson.
A feltörekvő országok üzleti elitje a gazdasági világrend leváltása helyett annak fenntartásán munkálkodik, és igazából így tesz a magyar kormány is.
Peking célja az ellátási láncok uralása és a technológiai szuverenitás, így kevés esély van rá, hogy technológiát adjanak az autógyártásban.
Élesedik a vámháború az USA, az EU és Kína között, meginognak a gazdasági világrend pillérei, ami a magyar külgazdasági stratégiát is betemetheti.
A gazdasági racionalitás talaján nehéz jó okot találni az akkugyártás támogatására, de a változó világrend és a külpolitikai pávatánc magyarázhatja a dolgot.
A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.