A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.
A járvány miatt rövidülnek az ellátási láncok, a gyártás kínai kiszervezése helyett pedig elkezdett közelebb települni az ipar a legnagyobb piacokhoz.
A dél-koreai fejlődési recept sok helyen, így Magyarországon is népszerű, de a világgazdaság átalakulása és a technológiai fejlődés miatt a nemzeti tőke és nemzeti bajnokok kitermelése egyre kevésbé célravezető.
Az európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.
Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.
A Blackrock vezérigazgatója hosszabb távon az energiaátmenet gyorsulására is számít.
A cégek inkább küzdenek az ellátási láncok megszakadásának jelenlegi következményeivel, mint hogy viseljék a termelés hazatelepítésének tartósan magasabb költségeit.
A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.
Donald Trump, a brexit és a Covid-19-járvány miatt vannak, akik temetik a globalizációt, ám a gazdasági folyamatok merőben más képet mutatnak.