Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. szeptember 24. 04:34 Podcast

Két legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésével

Ha a célfüggvény az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, illetve az ellátásbiztonságot növeljük, más importforrásokat ki tudjunk váltani, akkor ezekre a kérdésekre a szélenergia adekvát választ tud adni – mondta Balogh Ádám a G7 Podcast e heti adásában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

(Pontosítás: 20:05-nél Magyarország fogyasztása 2021-ben 36 GWh helyett 36 TWh-ban értendő; 21:07-nél pedig az éves nettó villamosenergia fogyasztás 2020-ban 41,5 GWh, 2021-ben pedig 44 GWh helyett szintén TWh-ban értendő.)

Magyarországon az áramtermelésben jelenleg elenyésző a szélenergia szerepe, de mindez az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt a következő években megváltozhat, legalábbis ha tényleg megvalósulnak azok a geotermikus és a szélenergiába irányuló beruházások Magyarországon, amikről Palkovics László technológiai miniszter beszélt augusztusban egy interjúban, és kedden Brüsszelben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNőtt a motiváció a megújuló energiára, de a projektek tele vannak buktatókkal, és így is fényévekre vagyunk az EU-s célszámoktól Háromszorosára nőtt a faanyag ára, a turbinagyárak már nem tudnak fix áras szerzőéseket kötni.

A G7 Podcast e heti adásában Balogh Ádámmal, a bécsi székhelyű Energiaközösség (Energy Community) nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértőjével beszélgettünk a szélenergia Magyarországi potenciáljáról.

Balogh szerint következő két évben – amikor az orosz földgáz hiánya a legkomolyabb problémát jelentheti – még nem számíthatunk a szélenergiára Magyarországon a földgáz alternatívájaként, ugyanis a szélerőmű projektek fejlesztésének időtávja általában ennél jóval hoszabb.  és maga a kivitelezés hosszabb folyamat mint egy-két év. Ez egy viszonylag bonyolult folyamat, amiben benne van a projektfejlesztés, a finanszírozás megszerzése,  a helyszínkiválasztás, az engedélyeztetési eljárások lefolyása, és a szélturbinák beszerzése is. Ausztriában átlagosan 8 év az átfutási idő, mire egy szélprojektötletből az erőművek a hálózatra tudnak termelni.

„Ha Magyarországon lehetne szélerőműveket létesíteni, akkor is nyilván lenne ennek egy átfutási ideje, a szabályozónak alkalmazkodnia kéne a helyzethez, szükség lenne egy beruházáói körre projekttervekkel, technológiai megoldásokkal, beszállítói kapcsolatokkal, finanszírozással. Viszont az elmúlt néhány évben a sikeres naperőműfejlesztések megmutatták, hogy viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető nagyobb mennyiségű időjárásfüggő megújuló kapacitás kiépítése” – mondta erről Balogh Ádám.

Magyarország energiatermelésében a napenergia 2021-ben kb. 11, a szélenergia kevesebb, mint 2 százalékot tett ki. 320 megawattnyi beépített kapacitás volt az országban szélenergiából, és Balogh szerint ha a következő tíz évben megtízszereznék a kapacitást, ami egy elég ambíciózus célkitűzés, akkor a fogyasztás változatlansága mellett elérhető lenne a 15 százalékos arány. Mivel azonban minden előrejelzés szerint nőni fog az energiafogyasztás, ennél az aránynál valószínűleg kisebb része lenne a szélenergiának az energiamixben egy jelentősebb kapacitásbővítés után is.

De az alapvetően kijelenthető, hogy jelentős növekedés lenne elérhető a magyarországi szélpotenciál alapján

– mondta.

A Nemzeti Energiastratégia jelenleg azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint annak itthon alacsony a kapacitáskihasználtsága. A kapacitáskihasználtság azt jelenti, hogy egy erőmű mennyit termel ahhoz képest, amennyit akkor termelhetne, ha mindig fújna a szél vagy mindig sütne a nap. Magyarországon a napenergia kapacitáskihasználtsága 15-16 százalék, a szélé viszont 20-25 százalék teljes napi termelésre vonatkozóan azokon a területeken, ahol már jelenleg is van szélerőművek magyarországon, például a Kisalföldön, Északnyugat-Magyarországon, az osztrák határszélen. Balogh Ádám szerint ezért valójában ilyen szempontból nincs probléma a szélenergia itthoni potenciáljával.

Ha a magyar áramtermelésben nagyobb lenne a szélenergia szerepe, fontos szempont lenne a rendszer kiegyensúlyozása, a rendszerrugalmasság fokozása, hiszen a megújulók termelése napi és szezonális szinten is változó. Itt nem csak technológiai megoldások jönnek szóba, hiszen a magyarországi villamosenergiatermelés az európai rendszerbe integrált, ami miatt az import és export is adottság a rendszer rugalmasságának és hatékonyságának növelésében.

Emellett viszont a rendszeregyensúlyt javító technológia is fejlődik. Jelenleg itt leginkább az akkumulátortechnológiára érdemes gondolni, de nagy potenciál van hidrogénelektrolizálásban is. Emellett jelentős szerepe lehet a kelesletoldali megoldásoknak.

Elvi lehetőség lesz arra, hogy például a telefonomon beállítsam, hogy a mosógépem otthon akkor kapcsoljon be, vagy akkor töltsön otthon az elektromos autó akkumulátorát, amikor a tőzsdei spot villamosára valamilyen szint alá csökken

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast energetika energia földgáz megújuló szélenergia Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Holtzer Péter
2024. június 29. 05:39 Podcast

Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Holtzer Péter
2024. június 8. 05:43 Podcast

„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja

Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Fontos

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Váczi István
2024. július 17. 11:14 Pénz

Miért dönt naponta rekordot az arany ára, ha nincs válság?

Kedden és szerdán is történelmi csúcsot döntött az arany ára, ami az utóbbi évek jó szériájának folytatódása, pedig magasak voltak a kamatok, és éppen közeli válság sem fenyeget.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.