Ha a célfüggvény az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, illetve az ellátásbiztonságot növeljük, más importforrásokat ki tudjunk váltani, akkor ezekre a kérdésekre a szélenergia adekvát választ tud adni – mondta Balogh Ádám a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
(Pontosítás: 20:05-nél Magyarország fogyasztása 2021-ben 36 GWh helyett 36 TWh-ban értendő; 21:07-nél pedig az éves nettó villamosenergia fogyasztás 2020-ban 41,5 GWh, 2021-ben pedig 44 GWh helyett szintén TWh-ban értendő.)
Magyarországon az áramtermelésben jelenleg elenyésző a szélenergia szerepe, de mindez az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt a következő években megváltozhat, legalábbis ha tényleg megvalósulnak azok a geotermikus és a szélenergiába irányuló beruházások Magyarországon, amikről Palkovics László technológiai miniszter beszélt augusztusban egy interjúban, és kedden Brüsszelben.
A G7 Podcast e heti adásában Balogh Ádámmal, a bécsi székhelyű Energiaközösség (Energy Community) nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértőjével beszélgettünk a szélenergia Magyarországi potenciáljáról.
Balogh szerint következő két évben – amikor az orosz földgáz hiánya a legkomolyabb problémát jelentheti – még nem számíthatunk a szélenergiára Magyarországon a földgáz alternatívájaként, ugyanis a szélerőmű projektek fejlesztésének időtávja általában ennél jóval hoszabb. és maga a kivitelezés hosszabb folyamat mint egy-két év. Ez egy viszonylag bonyolult folyamat, amiben benne van a projektfejlesztés, a finanszírozás megszerzése, a helyszínkiválasztás, az engedélyeztetési eljárások lefolyása, és a szélturbinák beszerzése is. Ausztriában átlagosan 8 év az átfutási idő, mire egy szélprojektötletből az erőművek a hálózatra tudnak termelni.
„Ha Magyarországon lehetne szélerőműveket létesíteni, akkor is nyilván lenne ennek egy átfutási ideje, a szabályozónak alkalmazkodnia kéne a helyzethez, szükség lenne egy beruházáói körre projekttervekkel, technológiai megoldásokkal, beszállítói kapcsolatokkal, finanszírozással. Viszont az elmúlt néhány évben a sikeres naperőműfejlesztések megmutatták, hogy viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető nagyobb mennyiségű időjárásfüggő megújuló kapacitás kiépítése” – mondta erről Balogh Ádám.
Magyarország energiatermelésében a napenergia 2021-ben kb. 11, a szélenergia kevesebb, mint 2 százalékot tett ki. 320 megawattnyi beépített kapacitás volt az országban szélenergiából, és Balogh szerint ha a következő tíz évben megtízszereznék a kapacitást, ami egy elég ambíciózus célkitűzés, akkor a fogyasztás változatlansága mellett elérhető lenne a 15 százalékos arány. Mivel azonban minden előrejelzés szerint nőni fog az energiafogyasztás, ennél az aránynál valószínűleg kisebb része lenne a szélenergiának az energiamixben egy jelentősebb kapacitásbővítés után is.
De az alapvetően kijelenthető, hogy jelentős növekedés lenne elérhető a magyarországi szélpotenciál alapján
– mondta.
A Nemzeti Energiastratégia jelenleg azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint annak itthon alacsony a kapacitáskihasználtsága. A kapacitáskihasználtság azt jelenti, hogy egy erőmű mennyit termel ahhoz képest, amennyit akkor termelhetne, ha mindig fújna a szél vagy mindig sütne a nap. Magyarországon a napenergia kapacitáskihasználtsága 15-16 százalék, a szélé viszont 20-25 százalék teljes napi termelésre vonatkozóan azokon a területeken, ahol már jelenleg is van szélerőművek magyarországon, például a Kisalföldön, Északnyugat-Magyarországon, az osztrák határszélen. Balogh Ádám szerint ezért valójában ilyen szempontból nincs probléma a szélenergia itthoni potenciáljával.
Ha a magyar áramtermelésben nagyobb lenne a szélenergia szerepe, fontos szempont lenne a rendszer kiegyensúlyozása, a rendszerrugalmasság fokozása, hiszen a megújulók termelése napi és szezonális szinten is változó. Itt nem csak technológiai megoldások jönnek szóba, hiszen a magyarországi villamosenergiatermelés az európai rendszerbe integrált, ami miatt az import és export is adottság a rendszer rugalmasságának és hatékonyságának növelésében.
Emellett viszont a rendszeregyensúlyt javító technológia is fejlődik. Jelenleg itt leginkább az akkumulátortechnológiára érdemes gondolni, de nagy potenciál van hidrogénelektrolizálásban is. Emellett jelentős szerepe lehet a kelesletoldali megoldásoknak.
Elvi lehetőség lesz arra, hogy például a telefonomon beállítsam, hogy a mosógépem otthon akkor kapcsoljon be, vagy akkor töltsön otthon az elektromos autó akkumulátorát, amikor a tőzsdei spot villamosára valamilyen szint alá csökken
– mondta erről.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
