Magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazítás

Ha feltételezzük, hogy a remélt 1200 milliárd valóban megtakarítható, és hozzáadjuk a 900 milliárd forintos többletet adóbevételekből, akkor ez meghaladja a GDP 3 százalékát. Egyszeri, nagyon jelentős kiigazításról van szó. De fontos, hogy nem szerkezeti reformok lesznek, hanem beruházásokat halasztanak el és alapvetően szektorális különadókat vetnek ki – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Mik lesznek a nemrég bejelentett költségvetési csomag legfontosabb makrogazdasági és iparági hatásai, és hogy milyen is ez a csomag a 2010-es évek eleji vagy akár korábbi költségvetési kiigazításokhoz képest? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban több elemző megkérdezésével.

Az egyik fontos hatása lehet a csomagnak, hogy növelheti az inflációt és csökkentheti a növekedést. Bár Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyébként is kaotikus világgazdasági körülmények miatt elég bizonytalan, hogy ez a hatás mekkora lesz más tényezőkhöz képest. Az érintett cégek megpróbálják majd áthárítani az adókat a vevőikre, és habár a kormány tett arra utalást, hogy odafigyel majd erre, az biztos, hogy valamilyen mértékben ennek lesz inflatorikus hatása. Ez viszont valószínűleg eltörpül ahhoz a bizonytalansághoz képest, ami az élelmiszerárak további emelkedése vagy az energiaárak kiszámíthatatlan alakulása miatt a következő negyedévekben vár ránk.

Nagyon nehéz lesz szétszálazni majd az inflációban a különböző hatásokat, de azért az infláció nem a kormány különadói miatt lesz magas

– mondta Török Zoltán.

Az állami beruházások az elmúlt években nagyjából a GDP 3 százalékát tették ki, tehát ha ennek egy része nem fog megvalósulni, akkor a csomag lassítani fogja a gazdasági növekedést. Egyelőre viszont azt is nehéz megmondani, hogy ennek mekkora lesz a mértéke. „Itt is olyan bizonytalanságok vannak, amelyek ennél nagyobb amplitúdóval tudják megrángatni a magyar gazdasági növekedési számokat” – mondta Török Zoltán.

Az adóemelés jelentős része az energetikai és a bankszektort érinti, 300-300 milliárd forintra számít a kormány ezektől az iparágaktól, ami a jelentős része az összesen 800 milliárd forintos extranyereség-adóknak.

Az energetikai szektor esetében egyrészt emelnék a bányajáradékot, amit a kitermelési szektortól szednének be. Másrészt lenne egy olyan adó, amely a Mol esetében az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árkülönbség egy részét vonná el. Illetve a harmadik adó a bioetanolt, illetve egyéb bioüzemanyagokat gyártó cégek különadója lenne. Utóbbiból az állam 50, az első kettőből pedig összesen 250 milliárd forintra számít, de ezen belül a nagyobb összeg az Ural és a Brent árkülönbségéből származó adó lenne.

Én azt gondolom, hogy a Brent és Ural közti árkülönbség valóban egyfajta háborús prémium, háborús felár, tehát annak az adóztatása indokolható lehet. A magasabb bányajáradékról azt gondolom, hogy nagy óvatossággal kellene eljárni, ugyanis pont az lenne valahol egy nemzetgazdasági cél, hogy igyekezzünk növelni a hazai szénhidrogén-termelés mértékét. Márpedig itt a túladóztatással azt kockáztatjuk, hogy rövidtávon éppen az ország energiafüggését növeljük

– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A kormány a bankszektortól is 300 milliárd forintnyi adóbevételre számít, 250 milliárdot várnak az extraprofit megadóztatásából, 50 milliárdot pedig a tranzakciós illeték kibővítéséből.

Az utóbbi években egyáltalán nem volt a banki betéteknél verseny, ezért a bankok többsége nem fizetett kamatot. Mivel a magyar lakosság viszonylag sok pénzt tart bankszámlákon lekötetlenül, ezért a bankok sok pénzt tudnak tartani a Magyar Nemzeti Banknál úgy, hogy a növekvő jegybanki alapkamat miatt többletbevételre tesznek szert innen. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője szerint ilyen szempontból van logikája az extranyereségre vonatkozó kormányzati érvelésnek.

Szerinte ehhez viszont azt is érdemes hozzávenni, hogy 2010 óta számos olyan kormányzati intézkedés volt, ami pluszterhet jelentett a bankszektor számára. „2010 óta folyamatosan bankadó, tranzakciós illeték van, devizahiteles mentőcsomagok, végtörlesztés, kamatstop, hiteltörlesztési moratórium, tehát szinte már fel sem tudnánk sorolni” – mondta, hozzátéve, hogy 2013-ig több mint tízféle adóssegítő programot lehetett összeszámolni, ami a bankoknak pénzbe került.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink: