Ha feltételezzük, hogy a remélt 1200 milliárd valóban megtakarítható, és hozzáadjuk a 900 milliárd forintos többletet adóbevételekből, akkor ez meghaladja a GDP 3 százalékát. Egyszeri, nagyon jelentős kiigazításról van szó. De fontos, hogy nem szerkezeti reformok lesznek, hanem beruházásokat halasztanak el és alapvetően szektorális különadókat vetnek ki – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Mik lesznek a nemrég bejelentett költségvetési csomag legfontosabb makrogazdasági és iparági hatásai, és hogy milyen is ez a csomag a 2010-es évek eleji vagy akár korábbi költségvetési kiigazításokhoz képest? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban több elemző megkérdezésével.
Az egyik fontos hatása lehet a csomagnak, hogy növelheti az inflációt és csökkentheti a növekedést. Bár Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyébként is kaotikus világgazdasági körülmények miatt elég bizonytalan, hogy ez a hatás mekkora lesz más tényezőkhöz képest. Az érintett cégek megpróbálják majd áthárítani az adókat a vevőikre, és habár a kormány tett arra utalást, hogy odafigyel majd erre, az biztos, hogy valamilyen mértékben ennek lesz inflatorikus hatása. Ez viszont valószínűleg eltörpül ahhoz a bizonytalansághoz képest, ami az élelmiszerárak további emelkedése vagy az energiaárak kiszámíthatatlan alakulása miatt a következő negyedévekben vár ránk.
Nagyon nehéz lesz szétszálazni majd az inflációban a különböző hatásokat, de azért az infláció nem a kormány különadói miatt lesz magas
– mondta Török Zoltán.
Az állami beruházások az elmúlt években nagyjából a GDP 3 százalékát tették ki, tehát ha ennek egy része nem fog megvalósulni, akkor a csomag lassítani fogja a gazdasági növekedést. Egyelőre viszont azt is nehéz megmondani, hogy ennek mekkora lesz a mértéke. „Itt is olyan bizonytalanságok vannak, amelyek ennél nagyobb amplitúdóval tudják megrángatni a magyar gazdasági növekedési számokat” – mondta Török Zoltán.
Az adóemelés jelentős része az energetikai és a bankszektort érinti, 300-300 milliárd forintra számít a kormány ezektől az iparágaktól, ami a jelentős része az összesen 800 milliárd forintos extranyereség-adóknak.
Az energetikai szektor esetében egyrészt emelnék a bányajáradékot, amit a kitermelési szektortól szednének be. Másrészt lenne egy olyan adó, amely a Mol esetében az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árkülönbség egy részét vonná el. Illetve a harmadik adó a bioetanolt, illetve egyéb bioüzemanyagokat gyártó cégek különadója lenne. Utóbbiból az állam 50, az első kettőből pedig összesen 250 milliárd forintra számít, de ezen belül a nagyobb összeg az Ural és a Brent árkülönbségéből származó adó lenne.
Én azt gondolom, hogy a Brent és Ural közti árkülönbség valóban egyfajta háborús prémium, háborús felár, tehát annak az adóztatása indokolható lehet. A magasabb bányajáradékról azt gondolom, hogy nagy óvatossággal kellene eljárni, ugyanis pont az lenne valahol egy nemzetgazdasági cél, hogy igyekezzünk növelni a hazai szénhidrogén-termelés mértékét. Márpedig itt a túladóztatással azt kockáztatjuk, hogy rövidtávon éppen az ország energiafüggését növeljük
– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.
A kormány a bankszektortól is 300 milliárd forintnyi adóbevételre számít, 250 milliárdot várnak az extraprofit megadóztatásából, 50 milliárdot pedig a tranzakciós illeték kibővítéséből.
Az utóbbi években egyáltalán nem volt a banki betéteknél verseny, ezért a bankok többsége nem fizetett kamatot. Mivel a magyar lakosság viszonylag sok pénzt tart bankszámlákon lekötetlenül, ezért a bankok sok pénzt tudnak tartani a Magyar Nemzeti Banknál úgy, hogy a növekvő jegybanki alapkamat miatt többletbevételre tesznek szert innen. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője szerint ilyen szempontból van logikája az extranyereségre vonatkozó kormányzati érvelésnek.
Szerinte ehhez viszont azt is érdemes hozzávenni, hogy 2010 óta számos olyan kormányzati intézkedés volt, ami pluszterhet jelentett a bankszektor számára. „2010 óta folyamatosan bankadó, tranzakciós illeték van, devizahiteles mentőcsomagok, végtörlesztés, kamatstop, hiteltörlesztési moratórium, tehát szinte már fel sem tudnánk sorolni” – mondta, hozzátéve, hogy 2013-ig több mint tízféle adóssegítő programot lehetett összeszámolni, ami a bankoknak pénzbe került.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
