Palkovics László technológiai és ipari miniszter kedden Brüsszelben arról beszélt, hogy Magyarországon minden adott ahhoz, hogy az energiatermelésünk zöld és független legyen: a szél és a geotermia ezt lehetővé teszi, egy energetikai átalakítás után legalábbis.

Palkovics Frans Timmermansszal, az európai zöld megállapodásért felelős biztossal és a környezetvédelmi ügyekért felelős uniós biztossal tárgyalt, például arról, hogy Magyarország 16 milliárd eurós beruházást hajtana végre a villamosenergia-rendszerén, EU-s forrásból.

A projektnek része a szél- és napenergia kihasználása, a geotermikus és biomasszából származó energia felhasználása, de a miniszter szerint biogáz területén is vannak kiaknázatlan lehetőségek. A nyilatkozatot az állami magyar hírügynökségnek adta a miniszter, egyéb részletek nem ismertek az beruházásról. Az EU-s helyreállítási alaphoz egyelőre nem fér hozzá Magyarország.

Az érdeklődés a zöld energia és a zöld energiára költhető források iránt nem csak a magyar kormányban lángolt fel hirtelen. Az EU-tagállamok az orosz gázról való leválás miatt sorra gondolják újra energiapolitikájukat: többé nem járható út a kőszénről földgázra, majd megújuló energiaforrásra való lassú áttérés, ugyanis a téli fűtéshez újra kőszénre van szükség, a kieső gázt pedig mihamarabb zöld energiával kellene pótolni. Németország még a nukleárisenergia-ellenes politikáját is újragondolta.

Vagyis jelentősen megnőtt az európai kormányok motivációja a megújuló energia növelésére az energiamixben, csakhogy ezek a projekt tele vannak buktatókkal, és még így is fényévekre van az EU a saját célszámaitól.

Májusban az EU a megújuló energia 2030-as célarányát 32 százalékról 45 százalékra emelte: az igény hatalmas a folyamat meggyorsítására, de ezzel együtt a nehézségek is gyarapodtak. Egy német energiaipari szakértő a Financial Times-nak egyenesen úgy fogalmazott: az EU új célszámai “mesebeliek”. 

• A szárazföldi szélerőmű-kapacitás bővítése az EU-ban az elmúlt évben évi 8,3 gigawatt (GW) volt, az EU-cél eléréséhez viszont 26,8 GW teljesítményt kellene kiépíteni évente. 
• Ugyanez a helyzet a napenergiával. Az átlagos EU-s teljesítménynövekedés 13,7 GW volt évente, 21,4 GW-os éves maximummal. Az EU-cél eléréséhez viszont 55,4 GW-os növekedés kellene, évente. 

A projektek leggyakoribb buktatója az, hogy az egyes országok engedélyeztetési eljárásai szigorúak és bonyolultak, képesek elnyújtani egy pár hónapos projektet évekre. 

Előfordul az is, hogy a természetvédelmi lobbi akadályoz olyan zöld projekteket, amelyek természetes élőhelyeket veszélyeztethetnek. 

Mindeközben a kínai koronavírus-helyzet és az elhúzódó orosz-ukrán háború egyes alkatrészek beszerzésének költségét folyamatosan növeli. A szélerőművekhez szükséges könnyű faanyag ára például február óta megháromszorozódott.

A turbinagyárak már nem tudnak többé fix áron szerződést kötni, mert nem látják a drágulási folyamat végét.

És nem beszéltünk még arról, hogy a megépült szél- vagy naperőmű által termelt energiát képes-e a helyi hálózat megfelelő formában felvenni. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint ezen a területen is számos fejlesztésre lesz szükség a jövőben, jelentősen növelni kell a rendszerek tárolókapacitásait is. Persze megoldás lehet, ha a kormányok most hirtelen hatalmas összegeket pumpálnak ezekbe a beruházásokba, bár ez hosszú távon ellentétbe kerülhet azt EU közös piac alapelvével, és tovább szabdalhatja az európai energiapiacot. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech megújuló energia Palkovics László szélerőmű Olvasson tovább a kategóriában