Legalább két-három év kell ahhoz, hogy Európa helyettesíteni tudja az orosz gázimportot – mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A kieső orosz gázimportot az Európai Unió jelentős részben a tengeren érkező cseppfolyósított földgázzal (LNG) helyettesítette az elmúlt hónapokban. A G7 Podcast e heti adásában ezért ennek az energetikai és geopolitikai jelentőségét beszéltük át Miklós László mérnök-közgazdásszal, aki 2002-2010 között az MVM felügyelő bizottságának elnöke, 2015-2019 között pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. igazgatóságának tagja volt.
Ugyan az EU jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz befogadására képes infrastruktúrával rendelkezik, ez nem használható folyamatosan teljes kapacitáson, és az európai hálózat nem készült fel arra, hogy a nyugati tagállamokban lévő LNG-terminálokból keleti irányba eljuttassák ezt a gázvolument. De nemcsak Európában van fizikai korlátja az LNG-használat felfutásának, hanem a világ kapacitásai tekintetében is. Ezek a kapacitások azonban Európában és a világban is folyamatosan fejlődnek, amit a háború csak felgyorsított.
Ha Oroszország tartja a jelenlegi nagyon alacsony volumenét, akkor a következő évben legalább 50-80 milliárd köbméter gáz hiányozni fog az európai piacról. Ezért is mondta az Európai Bizottság és a tagállamok, hogy legalább 15 százaléknyi gázt meg kell takarítani, mert Norvégia sem képes jelentős mértékben növelni a szállításait. A nagyjából 50 milliárd köbméternyi LNG, plusz a norvég növekmény nem képes rövid távon helyettesíteni a kieső orosz importot.
Az európai LNG-import 2-3 éven belüli jelentősebb növekedésére sem lehet számítani, mivel nagyon éles verseny van az LNG-felhasználó országok és világrészek között.
Ez viszont azt is jelenti, hogy az LNG olyan termék lett, mint a kőolaj vagy más árupiaci termékek, az infrastruktúrán kívül nincs fizikai akadálya annak, hogy a világ bármelyik részéről idejöjjön. Az LNG teljesen újraszabta a világ földgázpiacát, és ez az árakra is jelentős hatással van. „Az LNG ára jelöli ki a csővezetékes földgáz árának tetejét. Az csak egy következmény volt, hogy csővezetékes földgáz olcsóbb volt, mint az LNG, mert a csővezetékes gázt kínáló kereskedőnek mindig alá kellett kínálnia az LNG-árnak, hogy ne veszítsen piacot” – mondta.
Európa ellátásbiztonsága javulni fog amiatt, hogy világszerte fejlesztik az LNG-kapacitásokat. Nagyobb kínálat lesz, ehhez könnyebb lesz hozzáférni, és ez az árra is hatással van. Magyarország számára az LNG gond nélkül hozzáférhető, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs tengerpartunk.
Kis túlzással simán vásárolhat a spanyol terminálon a magyar kereskedő, más kérdés, hogy az az észszerű, hogy a közelebbi, horvát vagy lengyel terminálon vegyen. A másik, hogy nem kell feltétlenül a tengerparton vásárolni, ez egy olyan termék, amit a kereskedők egymás között forgalmaznak. Minden ilyen termékre jellemző, hogy élénk kereskedelme van, és ilyen szempontból az is mindegy, hogy a cső végén szárazföldön vagy tengerparton tették bele
– mondta.
Miklós László szerint nem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva. Azért sem kerülhet az USA meghatározó pozícióba, mert sok LNG-termelő cég van, és 19 országból exportálnak ezek a cégek.
Az LNG-szállítók, köztük az USA semmiképpen nem tudnak olyan pozícióba kerülni, mint egy csővezetékes szállító, amilyen pozícióban Oroszország volt. Ha túl drágán szállítanak, akkor mástól fognak venni
– mondta. Az Egyesült Államoknak pedig ugyan tényleg van olyan geopolitikai érdeke, hogy Oroszország ne legyen túlzottan erős gazdaságilag, de az egy valós és beigazolódott félelem volt, hogy Európában annyira meghatározóvá vált az orosz import szerepe, amivel már zsaroló pozícióba tudott Oroszország kerülni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
