Arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora a gond, mindig azzal kezdtem anno, hogy attól függ. Teljesen kiszámíthatatlan volt az időjárásfaktor, és mázlink volt. Persze voltak óvintézkedések, és nagyon gyorsan felépült egy viszonylag jó, konzisztensnek mondható európai stratégia, jöttek a válaszreakciók az ipari szereplők, a nagyfogyasztók, a szakpolitika részéről, ugyanakkor ezzel párhuzamosan ritka enyhe tél volt. Nem mellesleg ennek is köszönhető, hogy 60 euró/megawattóra alá esett be a földgáz ára.
Figyelembe véve, hogy klímaváltozás van, azért nem feltétlenül váratlan forgatókönyv valósult meg, de nyilván a legrosszabbra kellett felkészülni. Ezért nem gondolom, hogy haragudni kéne a korábbi önmagunkra, hogy ilyen radikális döntések születtek meg – mondta Szabó John a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
2023 elején úgy tűnik, hogy jelentősen enyhült az energiaválság a tavaly nyári és őszi helyzethez képest. És habár a földgáz ára az elmúlt hetekben a háború előtti szintre csökkent, még mindig sokszorosa annak, ahol a 2022 előtti években volt. A G7 Podcastban Szabó Johnnal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének kutatójával és Jandó Zoltánnal, a G7 újságírójával az energiaválság elmúlt fél-egy évének alakulását és az előttünk álló kihívásokat beszéltük át.
Jandó Zoltán szerint az elmúlt hónapok legnagyobb meglepetése az alkalmazkodás üteme volt, és ezen belül is főleg a keresleti oldalé. Az kérdéses, hogy ebből a fogyasztáscsökkenésből mi tartható fönt, de kicsit szélesebb perspektívában az látszik, hogy azért elég erős mozgástér van a kereslet visszafogásában.
Hiába beszélünk most már évtizedes távlatban a klímaváltozásról és arról, hogy a fosszilis energiahordozóknak a fogyasztását milyen mértékben kellene csökkenteni, ez a gáznál egyértelműen nem történt meg. És jött egy olyan helyzet, ami egy átlagember számára sokkal megfoghatóbb, mint egy ilyen térben és időben nagyon távoli fenyegetettség. És sokkal gyorsabban rá lehetett venni az embereket, az államot, meg tulajdonképpen minden piaci szereplőt arra, hogy a fogyasztását visszafogja
– mondta.
Az elmúlt hónap trendjei alapján erősen felmerül a politika felelőssége is, hiszen a döntéshozók feladata, hogy ha a lakosság, a fogyasztók rosszul érzékelik valaminek a kockázatát vagy a hasznosságát, akkor annak a fogyasztását csökkentsék vagy növeljék valamilyen eszközzel, például adóval vagy kedvezménnyel. „Úgy tűnik, hogy ezt a klímaprobléma miatt nem tették meg kellő mértékben az elmúlt időszakban, most meg hirtelen meg tudták tenni” – mondta erről Jandó Zoltán.
Az adásban szó volt még arról is, hogy:
- mennyire nyugodhatunk meg amiatt, hogy rekord magasan volt év elején az európai gáztárolók töltöttsége;
- érdemes-e komolyabb következtetéseket levonni a tőzsdei ár mozgásai alapján;
- mi az, ami fenntartható a spórolásból, és mi az, ami nem;
- milyen szerepe volt a cseppfolyósított földgáz importjának és az új megújulós kapacitásoknak a helyzet kezelésében;
- mitől függ, hogy mi lesz az idei év további részében?
(Az adás elején a földgáz árára vonatkozóan euró/kilowattórás mértékegység hangzik el, itt a helyes mértékegység euró/megawattóra, a hibáért elnézést kérünk.)
A beszélgetésben említett G7-cikkek:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
