Motoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülről
Iránban öt hónapja tartanak és egyelőre nem látszanak lanyhulni a rendszer elleni tömegtüntetések. Amióta szeptemberben Mahsa Amini kurd diáklány a kendőviselése miatti erkölcsrendészeti intézkedés közben meghalt, az egyetemi városokban folyamatosak a tiltakozások, a megmozdulásokban és a retorziók következtében már közel 500-an haltak meg. A 2009-es tüntetések óta ez a legnagyobb kihívás a rendszer ellen.
Bár kívülről kifejezetten veszélyesnek tűnik ilyen körülmények között a környékre utazni, egy magyar csoport éppen a leghektikusabb hetekben utazta körbe az országot. A G7 Podcastban Sajó Tamás művészettörténész-bloggerrel, a 15 nyelven beszéló és mégannyin olvasó, Iránba rendszeresen járó polihisztor utazóval, a perzsa kultúra mély ismerőjével beszélgettünk friss élményeiről, a tüntetésekről és a rendszer természetéről.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Miközben a tüntetők az 1979-es iráni iszlám forradalom, Komeini ajatollah elnyomó rendszere ellen mennek az utcákra, jelszavuk pedig „A nőkért, az életért, a szabadságért”, a tiltakozások maguk is síita vallási mintákat követnek.
“A nagy társadalmi események prototípusok szerint történnek. Iránban 1500 éve működő paradigma szerint ugyanazt a forgatókönyvet követik a forradalmak és lázongások: a hatalom elköveti azt a hibát, hogy legyártja az első vértanúkat, belelő a tömegbe… és innentől már nem legitim a tömeg szemében”
– mondja a beszélgetésben Sajó Tamás utazó művészettörténész-blogger annak kapcsán, hogy miért is síita mártírok pózában ábrázolják a falragaszokon az áldozatokat. De vajon milyen viszonya van akkor a valláshoz és a sok tekintetben rájuk kényszerített hagyományhoz a fiatal tüntetőknek? És a síita iszlámból fakad-e egyáltalán az iszlamista iráni állameszme?
A beszélgetésből további vallástörténeti és társadalomlélektani meghatározottságok mellett kiderül, hogy
Khomeini ajatollaj lényegében lenyúlta az 1979-es forradalmat, és közvetve az amerikaiaknak köszönhette a hatalma megszilárdítását;
mit jelent a gyakorlatban az, hogy Irán egy teokrácia, és hogy működik a kettős hatalmi struktúra az országban;
mi a háttere a baszidzsiknak, a rendszerhű motoros-bőrdzsekis munkásőröknek;
hogy működik a mézesmadzag és a rugdosás kettős politikája;
mik Iránban a szabadság kis körei;
és miben hasonlítható a kádári államszocializmushoz az iráni rendszer.
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.