Az infláció és a forint gyengülése is a nyaralás árát növeli, amivel a háztartások költségkeretei nem tartják a lépést, de ettől még utaznának a magyarok, külföldre is.
A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.
Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.
Gyakran szokás felhozni az ingázás hátrányait, magyar szerzők azonban egy kedvező társadalmi hatást mutattak be a Nature-ben megjelent tanulmányukban.
Egyértelműen kiderült, hogy az utazás milyen nagy arányt képvisel a magyar családok karbon-lábnyomában, és ezt elég nehéz lesz visszafogni.
Idén Olaszország lett a Wizz Air legnagyobb piaca, a magyarok pedig rendületlenül célozzák a szokásos tengerparti üdülőhelyeket.
Úgy tűnik, mintha az online oldalakon letarolták volna a szállások nagy részét, pedig lehet, hogy nincs is annyi vendég, csak sokan több vasat tartanak a tűzben.
Beindult a nyílt turisztikai lobbizás a minél szabadabb utazásért, az ágazat a tavalyi forgalomkiesés után az életben maradásért küzd idén.
A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.
A Reacty Digitallal közös felmérésünk szerint nem lesz népszerű a védettséget igazoló plasztikkártya, és a legtöbben nem tartják reálisnak a külföldi nyaralást.