Most már öt éve annak, hogy Svédországban komolyabb általános meggyőződéssé kezdett válni, hogy – elsősorban környezetvédelmi okok miatt – a repülős utazásokat érdemes lenne visszafogni. A Lund Egyetem két kutatója a The Conversationben ismerteti annak a tanulmánynak az eredményeit, amelyben azt nézték meg, hogy a médiatermékekben mennyire érhető tetten ez a társadalmi változás.
A kutatók elsősorban újságcikkeket és képes illusztrációkat vizsgáltak 1950 és 2019 között, és mivel a repülős utak döntő részét a nyaralás-pihenés jellegű utazások adják, ennek kontextusát és narratíváját nézték meg. Az eredmények három korszakra osztják a vizsgált 70 évet. Az ötvenes évek és a kilencvenes évek között a repülős vakációzás még nagyrészt a luxus iránti – egyre inkább kielégíthető – vágy fontos része volt, a kilencvenes évektől kezdve azonban a svéd középosztály mobilitásában átlagosnak mondható jellemzővé vált. A harmadik korszak 2016-tól kezdődött el, ekkortól egyértelművé vált a klímaváltozással való összefüggés, és a médiában a repülést már ennek megfelelően tálalják.
Az éles váltást egyébként nagyrészt az váltotta ki, hogy 2016-ban svéd celebek, újságírók, kutatók és aktivisták sokasága állt ki amellett, hogy ha teheti, akkor nem száll repülőre. Ezek a lépések olyan mértékben uralták el a közbeszédet, hogy általánosan is elkezdték átformálni az utazáshoz való hozzáállást.
A kutatók szerint sokan hibásan értelmezik a jelenséget, amikor azt mondják, hogy a repülést mint szégyenteljes dolgot utasítják el az emberek. Erre utal, hogy a svéd médiában a repülés iránti vágyat továbbra is pozitív értelemben tárgyalják, csak közben nagyon erős lett az a vonal, amely a repülésmentes, lassabb utazási módokat kifejezetten összeköti a környezettudatos életmóddal.
