Az ellenfél szándékának azonosítása a külpolitika alapvető eleme, mégis erősen vitatott és homályos alapokon nyugszik, ami az ukrajnai orosz inváziótól a kínai-amerikai feszültségekig komoly félreértéseket okoz.
A kínai geopolitikai influenszerek szerint a fejlődő világgal való szövetség, a fals nyugati narratíva letörése és a gazdasági erő lehet Peking fegyvere az amerikai “bekerítéssel” szemben, bár a hangsúlyokat illetően erős eltérések vannak köztük.
A balti térségben, Észak-Európában, de Csehországban és Szlovákiában is megjelent az elvi alapú, idealista külpolitika, miután – szemben a magyar kormánnyal – ezen országok úgy vélik, biztonságukhoz a demokrácia és az emberi jogok védelmét keresztül vezet az út.
A kínai–amerikai ballonügy egyik tanulsága, hogy a nagyhatalmi kémkedés fokozódik. Egyes elméletek szerint ez nem baj: a jobb informáltság stabilizálhatja a nagyhatalmi viszonyt. Ugyanakkor a gyakori hírszerzési hibák gyakran vezetnek válsághoz is.
A magyar fejlesztési támogatások értéke jelentősen nőtt az utóbbi években, ám a névleg a szegény országok fejlődését szolgáló pénzek mind magyar beszállítókhoz vándorolnak.
Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.
Interjú a régi-új iszlamista rezsim működéséről, a nem ok nélkül a „birodalmak temetőjének” becézett ország jelenéről és jövőjéről, az afgánok előtt álló gazdasági lehetőségről Dr. Wagner Péterrel a HOLDBLOG-on.
Interjú Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársával.
Ha a nemzeti érdek azt jelenti, hogy az ország biztonsága, ereje, jövedelmi szintje és érdekérvényesítő képessége növekedjen, akkor nehéz pozitívumot találni.
Az amerikai hírszerzés igazgatója szerint a kínaiak próbálják levonni a tanulságokat az orosz invázióból.