Két hónapja Orbán Viktor megígérte a svéd NATO-csatlakozás tavaly nyár óta halogatott ratifikálását, most azonban a magyar kormány ismét visszafelé táncol. A kormány legújabban egy 2019-es svéd oktatási segédanyagra hivatkozik, amely szerintük hamis információkra alapozva állítja, hogy Magyarországon gyengül a demokrácia.
- Ezzel párhuzamosan Törökország is újabb játszmába kezdett a kérdésben. Korábban a Fidesz külpolitikusa elismerte, hogy folyamatosan egyeztetnek az ügyben Ankarával.
Előzmények: az orosz agresszió miatt Svédország a finnekkel együtt úgy döntött, csatlakozik a NATO-hoz. Ezt minden NATO-tagállam több mint egy éve ratifikálta, kivéve Magyarországot és Törökországot.
- Törökország főleg svédországi kurdok kiadatását követelte, magyar kormánypárti politikusok pedig különféle politikai sérelmeket, kritikus svéd megszólalásokat hoztak fel, úgy tűnt, időhúzó jelleggel. Németh Zsolt később elismerte, hogy végig szorosan egyeztettek a magyar álláspontról a törökökkel.
- Júniusban ugyanakkor Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Orbán Viktor ígéretet tett neki, hogy nem fogjuk késleltetni a svéd NATO-csatlakozását. Erdogan júliusban szintén ígéretet tett az októberi ratifikációra.
Mi történt most? A friss magyar panasz tárgya egy oktatási segédanyagnak készített 10 perces svéd videó 2019-ből – svédül itt lehet megnézni. A kisfilm azzal foglalkozik, hogy mit tehet az EU, ha egy tagállamban sérül a jogállamiság. A magyarországi riport főleg a CEU elüldözésére, a gender szakok megszüntetésére, valamint az akadémiai és a sajtószabadság korlátozására fókuszál.
- A segédanyagot opcionálisan használhatják fel a tanárok, az állami tantervnek nem része. Az anyagot a svéd közmédiát is tulajdonló, UR nevű alapítvány készítette, amely független a mindenkori hatalomtól, és közszolgáltatási díjakból tartják fenn.
- „Önmagában örömteli hallani, hogy a magyar politikusok figyelik az UR-t, de komoly tudatlanság azt hinni, hogy a svéd politikusok uralkodnának az UR tartalmán” – nyilatkozta az alapítvány vezetője.
Igen, de: egy 2019-es videó, ami nem is része a hivatalos tananyagnak, hajánál fogva előrángatott ürügynek tűnik. A magyar kekeckedést ugyanakkor megmagyarázhatja, hogy az elmúlt napokban Törökország is elkezdte mondogatni, hogy mégsem olyan biztos az a ratifikálás.
Tágabb kontextus: Törökország a svéd NATO-tagság kérdését a jelek szerint összekapcsolja F-16-os vadászgépek vásárlásával. Ankara régóta szeretne venni 40 amerikai F-16-ost, amelyekre Bidentől van ígérete, de a Kongresszus még nem hagyta jóvá az eladásukat. A lebegtetett ratifikálást most megfelelő cserealapnak láthatják.
- Erdoğan az indiai G20 után arról beszélt, hogy beszéltek Bidennel, és feljött az F-16-osok ügye is. „Ez igazán feldühít minket. Van erre egy válaszom. Ha azt mondod, figyelembe kell venned a Kongresszust, nekem is megvan a saját kongresszusom. Amíg a török országgyűlés nem hagyja jóvá, én sem tudom ratifikálni (a svéd NATO-csatlakozást).”
- Klasszikus tyúk-tojás probléma ez az elemzők szerint. Miközben az F-16-osok és a svéd NATO-tagság kérdését hivatalosan egyik fél sem kapcsolja össze, Washington többek között a török ratifikálástól teheti függővé a kongresszusi jóváhagyást. Ankara fordítva: a ratifikálás újabb török feltétele, hogy megkapják az amerikai vadászgépeket.
Mi várható? Törökország már így is sok mindent kiharcolt a NATO-ratifikálással, de ha az F-16-osok vásárlását is bele akarják tenni a nem hivatalos csomagba, az további csúszással járhat. A svédek úgy érzik, ők egyszerűen a túszok egy amerikai-török játszmában. Ha így van, Magyarország sokadik mellékszereplőként jelenik meg a színen, előrángatva egy irreleváns segédanyagot.
- Hogy ez a magyar külpolitika számára hol kifizetődő, egyelőre nem látni. David Pressmann amerikai nagykövet mindenesetre egy másik vadászgépet, a magyar légierő svéd Gripenjeinek karbantartási költségeit dobta be érvként, amikor arról beszélt: „Magyarország jól tudja, milyen előnyökkel jár Svédország NATO-tagsága”.
