A Magyarországot bíráló videó helyett sokkal inkább F-16-osokról szólhat a svéd NATO-tagság blokkolása
Két hónapja Orbán Viktor megígérte a svéd NATO-csatlakozás tavaly nyár óta halogatott ratifikálását, most azonban a magyar kormány ismét visszafelé táncol. A kormány legújabban egy 2019-es svéd oktatási segédanyagra hivatkozik, amely szerintük hamis információkra alapozva állítja, hogy Magyarországon gyengül a demokrácia.
- Ezzel párhuzamosan Törökország is újabb játszmába kezdett a kérdésben. Korábban a Fidesz külpolitikusa elismerte, hogy folyamatosan egyeztetnek az ügyben Ankarával.
Előzmények: az orosz agresszió miatt Svédország a finnekkel együtt úgy döntött, csatlakozik a NATO-hoz. Ezt minden NATO-tagállam több mint egy éve ratifikálta, kivéve Magyarországot és Törökországot.
- Törökország főleg svédországi kurdok kiadatását követelte, magyar kormánypárti politikusok pedig különféle politikai sérelmeket, kritikus svéd megszólalásokat hoztak fel, úgy tűnt, időhúzó jelleggel. Németh Zsolt később elismerte, hogy végig szorosan egyeztettek a magyar álláspontról a törökökkel.
- Júniusban ugyanakkor Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Orbán Viktor ígéretet tett neki, hogy nem fogjuk késleltetni a svéd NATO-csatlakozását. Erdogan júliusban szintén ígéretet tett az októberi ratifikációra.
Mi történt most? A friss magyar panasz tárgya egy oktatási segédanyagnak készített 10 perces svéd videó 2019-ből – svédül itt lehet megnézni. A kisfilm azzal foglalkozik, hogy mit tehet az EU, ha egy tagállamban sérül a jogállamiság. A magyarországi riport főleg a CEU elüldözésére, a gender szakok megszüntetésére, valamint az akadémiai és a sajtószabadság korlátozására fókuszál.
- A segédanyagot opcionálisan használhatják fel a tanárok, az állami tantervnek nem része. Az anyagot a svéd közmédiát is tulajdonló, UR nevű alapítvány készítette, amely független a mindenkori hatalomtól, és közszolgáltatási díjakból tartják fenn.
- „Önmagában örömteli hallani, hogy a magyar politikusok figyelik az UR-t, de komoly tudatlanság azt hinni, hogy a svéd politikusok uralkodnának az UR tartalmán” – nyilatkozta az alapítvány vezetője.
Igen, de: egy 2019-es videó, ami nem is része a hivatalos tananyagnak, hajánál fogva előrángatott ürügynek tűnik. A magyar kekeckedést ugyanakkor megmagyarázhatja, hogy az elmúlt napokban Törökország is elkezdte mondogatni, hogy mégsem olyan biztos az a ratifikálás.
Tágabb kontextus: Törökország a svéd NATO-tagság kérdését a jelek szerint összekapcsolja F-16-os vadászgépek vásárlásával. Ankara régóta szeretne venni 40 amerikai F-16-ost, amelyekre Bidentől van ígérete, de a Kongresszus még nem hagyta jóvá az eladásukat. A lebegtetett ratifikálást most megfelelő cserealapnak láthatják.
- Erdoğan az indiai G20 után arról beszélt, hogy beszéltek Bidennel, és feljött az F-16-osok ügye is. „Ez igazán feldühít minket. Van erre egy válaszom. Ha azt mondod, figyelembe kell venned a Kongresszust, nekem is megvan a saját kongresszusom. Amíg a török országgyűlés nem hagyja jóvá, én sem tudom ratifikálni (a svéd NATO-csatlakozást).”
- Klasszikus tyúk-tojás probléma ez az elemzők szerint. Miközben az F-16-osok és a svéd NATO-tagság kérdését hivatalosan egyik fél sem kapcsolja össze, Washington többek között a török ratifikálástól teheti függővé a kongresszusi jóváhagyást. Ankara fordítva: a ratifikálás újabb török feltétele, hogy megkapják az amerikai vadászgépeket.
Mi várható? Törökország már így is sok mindent kiharcolt a NATO-ratifikálással, de ha az F-16-osok vásárlását is bele akarják tenni a nem hivatalos csomagba, az további csúszással járhat. A svédek úgy érzik, ők egyszerűen a túszok egy amerikai-török játszmában. Ha így van, Magyarország sokadik mellékszereplőként jelenik meg a színen, előrángatva egy irreleváns segédanyagot.
- Hogy ez a magyar külpolitika számára hol kifizetődő, egyelőre nem látni. David Pressmann amerikai nagykövet mindenesetre egy másik vadászgépet, a magyar légierő svéd Gripenjeinek karbantartási költségeit dobta be érvként, amikor arról beszélt: „Magyarország jól tudja, milyen előnyökkel jár Svédország NATO-tagsága”.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
