Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.
A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.
Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.
Trump egy kampányrendezvényen azt mondta, nem segítene azoknak a NATO-tagországoknak, akik nem költenek eleget a védelemre.
A kiemelt régiós szerepről szóló elképzeléseket árnyalja, hogy a lengyel, a román és a cseh haderő még erősebb tempóban fejlődik.
Ha a törökök valóban végigviszik az ügyet ezen a héten, Magyarország lesz az utolsó ország a NATO-ban, amelyik ratifikálja Svédország tagságát.
A miniszter szerint csupán néhány éve van Európának, hogy komolyabban felkészüljön egy konfliktusra.
Osztrák diplomáciai és nemzetbiztonsági körökben terjed a nézet, hogy a semlegességre való hivatkozás mára elvesztette hitelességét.
Orbán Viktor júniusban ígéretet tett arra, hogy nem fogjuk késleltetni a svédek NATO-csatlakozását, egy törökországi vadászgépbeszerzés mégis bekavart.
A hidegháború vége óta ezek a legátfogóbb védelmi tervek, egyes NATO-források szerint ez a legnagyobb változás a berlini fal leomlása óta.