Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Európa egyre kevésbé bízik az amerikai védelmi garanciákban, de a függetlenedés évi több százmilliárd euróba kerülne, és számos akadályba ütközik.
Magyarországnak is nagyon fájna, ha annyit kellene emelnie a védelmi költségvetésén, hogy elérje a Trump által javasolt 5 százalékos GDP-arányt.
A hétvégi müncheni konferencia sokkjára és az induló amerikai-orosz tárgyalásokra próbálnak választ adni.
Trump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Egy új, többpólusú világ van kialakulóban, és biztosan nem Európa lesz a központja - mondja Bogdan Góralczyk korábbi budapesti lengyel nagykövethelyettes.
Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.
A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.