Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2024. január 28. 04:34 Közélet, Világ

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

Az idei költségvetés nyáron elfogadott tervezete (amely a hazai költségvetési politika volatilitásának fényében még jelentősen módosulhat) csaknem 29 százalékkal, 1395-ről 1796 milliárd forintra növeli a védelmi kiadások összegét; a 2022-ben létrehozott, elsősorban a bankadóból és a biztosítási adóból finanszírozott, az extra kiadásokat, például eszközbeszerzések fedezni hivatott Honvédelmi Alap előirányzata 55 százalékkal 1309 milliárd forintra nő. A tervezet szerint ezzel a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,1 százalékára nőhet a 2024-es védelmi kiadás, azaz hazánk először fogja meghaladni a két százalékos NATO-kritérium szintjét.

Mindez erős retorikai bombázással is kiegészült. A Magyar Nemzet például január közepén a Global Firepower Index nevű, homályos hátterű összeállításra hivatkozva már arról írt, hogy „a Magyar Honvédség visszanyerte ütőképességét, a térségben már kiemelt helyen van hazánk a katonai erejét tekintve”.

Ezek a tervek valós védelmi hiányosságok kezelését célozzák: a honvédség a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program 2016-es elindítását megelőzően rendkívül lestrapált állapotban volt; miközben Európa környéke és a világ egyre konfliktusosabbá vált; az amerikai védelmi garanciák megbízhatósága pedig 2017-től, Donald Trump elnöksége alatt erősen megingott.

Ugyanakkor a térségbeli kiemelt szerepről szóló elképzelések és a kormányfő köreiben hangoztatott „közép-európai középhatalmi” státusz vágya erős túlzás. Az utóbbi években az összes nagyobb régiós ország rohamléptű haderőfejlesztésbe kezdett, így a magyar katonai kiadások meredek emelkedése GDP-arányosan így is valamelyest elmarad a régiós átlagtól.

Ez addig nem is probléma, ameddig Magyarország nem szomszédjai ellen, hanem velük közösen fegyverkezik, és – méretéből és földrajzi adottságaiból adódóan – az európai és transzatlanti szövetségi politikán keresztül tervezi garantálni biztonságát. A kormány szellemi holdudvarában ugyanakkor olyan vélemények is vannak, amelyek ennél borúsabb jövőképet festenek.

Lengyelország más ligában játszik

A vágyak és realitások közti különbségeket jól illusztrálja a Magyar Nemzet cikke. A lap szerint a magyar haderőfejlesztés sikerét jelzi, hogy a hivatkozott lista szerint a „térségben csak Csehország és Románia előzik hazánkat”.

Azonban ez a harmadik hely úgy jön ki, ha nem tartjuk a „térség” részének a messze legnagyobb és legerősebb ütemben modernizált haderővel rendelkező Lengyelországot, ami Közép-Európa vagy Kelet-Közép-Európa egy eddig ismeretlen és nem igazán logikus felosztása lenne. Lengyelország már az ukrajnai orosz agresszió előtt is kiemelkedett a térségből, részben lakosságszámából és gazdasági méretéből fakadóan, részben pedig azért, mert az Oroszországgal szembeni, történelmi tapasztalataikból fakadó bizalmatlansága miatt kevésbé hagyta lerohadni haderejét, mint a térség többi országa. A GDP-arányos lengyel hadi költségvetés a 2010-es években is a 2 százalékos NATO-kritérium környékén mozgott, miközben Magyarországon például a mélyponton egy százalékra süllyedt.

Az ukrajnai háború új lökést adott a lengyel modernizációnak, és a jelenlegi trendek alapján éveken belül Európa egyik legütőképesebb hadereje jöhet létre. 2024-ben 118 milliárd złotyt, vagyis 33 milliárd dollárt terveznek költeni a haderőre; a hosszabb távú fejlesztéseket finanszírozó lengyel védelmi alap ráfordításaival együtt 159 milliárd złoty (39 milliárd dollár), azaz a GDP 4,2 százaléka lehet az összeg. 

Ugyan Lengyelország más ligában játszik, pusztán a Magyar Nemzet által citált rangsorban „előttünk álló” két hadsereg fejlesztési üteme is kijózanítólag hat Magyarország régiós erejét illetően.

Csehország és Románia is beindult

A Magyarországhoz hasonló lakosságszámú, ám gazdaságilag fejlettebb Csehország is a GDP két százalékára rúgó 2024-es védelmi büdzsét tervez (bár ez a cél a kormány szerint nem biztos, hogy teljesülni fog), és az elmúlt időszakban több nagyobb beszerzésről is döntött. Egy tavalyi megállapodás értelmében a jelenlegi 14 Gripenjének leváltására az ország 2035-ig 24 darab F-35-ös ötödik generációs lopakodó vadászgépet szerez be, 150 milliárd koronáért, azaz 6,5 milliárd dollárért, azaz 2300 milliárd forintért (tokkal-vonóval, kiképzéssel és fegyverzettel együtt).

A szovjet Mi-8/17-es szállító helikoptereket 10 darab amerikai UH-1Y Venom váltja fel, a Mi-24-es csatahelikoptereket szintén tíz darab AH-1Z Viper. A tüzérség 62 darab francia CAESAR önjáró löveget kap, a szárazföldi haderőhöz az Ukrajnának átadott szovjet járművek helyére érkezik továbbá 73 Leopard 2A8-as harckocsi (Magyarországra 2028-ig 44 darab jön egy másik, 2A7-es Leopard-változatból), 172 darab svéd CV90 IV lövészpáncélos, valamint – a meglévő 99 mellé – várhatóan további 68 osztrák Pandur II-es gyalogsági harcjármű. Emellett izraeli Spyder légvédelmi rendszert is kapnak majd a cseh fegyveres erők.

Az ukrajnai hadszíntérhez közelebb fekvő, és a szövevényes függési rendszerű, az orosz hibrid beavatkozások régi célpontjának számító Moldova végett is érdekelt Románia védelmi kiadásai szintén erős tempóban emelkednek.

A 2023-as, 38,8 milliárd lejes (háromezer milliárd forintos, avagy 8,5 milliárd dolláros) védelmi büdzsé a GDP 2,5 százalékával volt egyenértékű, és 2024-re is hasonló GDP-arányos költést tervez a román kormány. A hosszú távú eszközbeszerzési programok kötelezettségvállalásával együtt ez az összeg még tovább nőhet: a kormány tavaly kezdeményezte 32 darab F-35-ös beszerzését (a megrendelést a várakozások szerint idén üthetik nyélbe), a csehekéhez hasonló, 6,5 milliárd dollár körüli áron. Ezek a tavalyelőtt Norvégiától vásárolt 32, illetve a 2016-ban Portugáliától átvett 17 darab F-16-os mellé, illetve helyére érkeznek majd.

A szárazföldi haderő számára a következő években 300 harcjármű és egyebek mellett félszáz 155 milliméteres önjáró tarack beszerzését is tervezik mintegy 4 milliárd dolláros keretből (a pontos modellekről még nincs döntés). Természetesen a Rheinmetall sem marad ki a román megrendelésekből, tavaly év végén például a légvédelmi rendszerek modernizációjára szerződtek 328 millió euróért, de további kétmilliárd dollárért tervezik kis hatótávolságú izraeli és francia rendszerek beszerzését is. A légvédelem terén azonban ennél is jóval látványosabb projekt volt, hogy pár éve Románia hét, nagy hatótávolságú Patriot-üteget vásárolt az Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollárért, ami harcászati értéke mellett Románia stratégiai értékét is növelte Amerika szemében.

Közepes pozíció, egy kakukktojással

A fenti összegek és megrendelési volumenek alapján hazánk a régióban a védelmi kiadások tekintetében lakosságszáma és gazdasági méretének megfelelő, közepes pozíciót tölt be.

A lengyel és román haderőfejlesztés üteme erősen meghaladja a régiós átlagot, és magasabb fejlettségi szintjükből fakadóan a visszafogottabb csehek is számszerűen nagyobb kasszából gazdálkodnak. A másik oldalon az abszolút értéken Magyarország mögött álló országok – Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Szlovákia – lakossága és gazdasági ereje mind jóval kisebb a magyarnál, miközben a GDP-arányos kiadások tekintetében nincs számottevő különbség.

Az egyetlen kakukktojás Ausztria, amely a hidegháború alatt semlegességet vállalt a szovjet kivonulásért cserébe, és ehhez a Szovjetunió széthullása és a hidegháború vége után is tartotta magát, nem tagja a NATO-nak, és nem fordít komolyabb erőforrásokat a haderejére. Hogy ez a jelen helyzetben mennyire bölcs, illetve meddig tartható állapot, az napjainkban Ausztriában is belpolitikai vita tárgya, bár a társadalmi támogatottság hiányzik az irányváltáshoz.

Az ilyen rangsorolással és a védelmi költségvetések vizslatásával mindazonáltal számos probléma van. Ahogy az orosz hadsereg ukrajnai vagy akár az Egyesült Államok afganisztáni teljesítménye mentén kiderült, egy hadsereg költségvetése, eszközállománya és létszáma nem feltétlenül garantálja a sikert.

A haderő minőségének megítélése gyakran még azokon is kifog, akiknek ez a munkájuk: a nyugati (és orosz) elemzők döntő többsége például 2022 előtt erősen túlértékelte az orosz haderő képességeit. A kormányzati kommunikáció visszatérő szlogenje, hogy a Zrínyi-program keretében minőségi hadsereg épül, de ez a valóságban remélhetőleg nem fog kiderülni.

Nem csak a vason múlik

Ennél is lényegesebb Magyarország esetében, hogy a haderő milyen geopolitikai környezetben működik, milyen stratégiai célok mozgatják, és milyen fenyegetések elhárítását célozza.

Orbán Viktor ugyan gyakran beszél elrettentésről, de azt nem teljesen bontja ki, hogy pontosan kit akar elrettenteni. A jelenlegi európai biztonsági helyzet fényében ezzel együtt adódik egy világos jelölt: bár az orbáni külpolitika Oroszországgal szemben nem kifejezetten az elrettentés hangnemét képviseli, 2008 óta Vlagyimir Putyin elnök rezsimje volt az egyetlen, amely Európa perifériájának területi épsége és önrendelkezése ellen konvencionális támadást indított. Sőt, nyugati védelmi vezetők, köztük például Jens Soltenberg NATO-főtitkár és Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az orosz fenyegetés pár éven belül az Európai Unió tagállamait is elérheti, miközben az Egyesült Államok csökkenti majd európai jelenlété, és a Csendes-óceáni térségre tervezi összpontosítani erőit.

Ha ebből indulunk ki, a térségbeli fejlesztések a kis méretű, jól védhető földrajzi határok híján lévő, egymagában minimális elrettentést képviselő Magyarország számára is örvendetesek, hiszen Lengyelország, Románia és Csehország szövetségeseink, akik erőnövelése Oroszország elrettentését és így a hazai biztonságot is szolgálja.

Hasonló érdek, hogy a térség országai képesek legyenek az Európa biztonságára és prosperitására leselkedő nem konvencionális és/vagy a térségen kívüli veszélyek kezelésére. Napjainkban például a magyar autóipar ellátási láncaiban a Vörös-tengeren teherhajókat támadó húszi fegyveresek okoztak fennakadásokat, akiknek a megfékezése messze túlmutat Magyarország képességein. Az Orbán által kárhoztatott irreguláris migrációt olyan afrikai konfliktusok is fűtik, amelyek megoldására egyedül a jóval erősebb nyugat-európai fegyveres erők sem képesek.

Ebből a megközelítésből a magyar haderőfejlesztés célja a NATO-ba és az európai uniós védelmi programokba való minél mélyebb integráció lenne, miután

  • ezek az intézményi keretek minimalizálják az orosz agresszió esélyét,
  • ideális esetben képesek kezelni Európa szomszédságának viszályait és az ebből fakadó fenyegetéseket;
  • valamint az elmúlt bő három évtized tapasztalatai alapján a Magyarország és közvetlen szomszédjai közti békés viszonyokat is képesek garantálni.

A gyakorlatban ezt látszólag a kormány és a honvédség is így tartja: a magyar haderő NATO-s és európai védelmi integrációja töretlenül halad, beszerzéseinek és a közös védelmi feladatok gyakorlati vetületeinek tekintetében lojális nyugati szövetségesként viselkedik.

A nagypolitikai retorika terén ugyanakkor az Orbán-kormány minimum vegyes jelzéseket küld. Magyarország megítélésének nem tett jót a svédek NATO-csatlakozási kérelmének ügyében bemutatott manőverezés, amelynek pontos célját továbbra is homály fedi; és Ukrajna európai uniós finanszírozásának akadályozása is csökkentette az intézményi és szövetségesi bizalmat. A Direkt36 cikkei szerint az is rontotta az Orbán-kormány megbízhatóságába vetett hitet, hogy hazánk nemcsak szavakban és gesztusokban simulékony Oroszországgal szemben, hanem meglepően lazán kezeli az orosz kémkedési kísérletek elhárítását is. Mindemellett pedig nem teljesen világos, hogy Orbán Viktor miért várja vissza az amerikai elnöki posztra azt a Donald Trumpot, aki 2017 és 2021 közötti elnöksége alatt folyamatosan az Európából való kivonulással és a NATO-ból való amerikai kilépéssel fenyegetőzött, és akire Magyarország európai szövetségesei fenyegetésként tekintenek.

A kormány szellemi holdudvarában akadnak olyan elképzelések is, amelyek szerint az elrettentés célpontjait közelebb kell keresni. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője például úgy tartja, hogy Magyarországnak a térségbeli országok képességeit kell szem előtt tartani a honvédség fejlesztésekor, más szóval közvetlen szomszédjainkkal szemben kell fegyverkezni, hogy biztonságban tudhassuk magunkat. Szerinte ugyanis „extrémen naiv” lenne azt feltételezni, hogy a most barátságos szomszédjaink szándékai nem változhatnak a jövőben, más szóval nem válhatnak valamikor ellenséggé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legerősebb hadseregét hozza létre Magyarország elhidegült szövetségeseLengyelország a II. világháború óta a legnagyobb hadi fejlesztését hajtja végre. Ezzel a lengyel hadsereg a NATO hat legerősebbje közé kerül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA csehek sem akarnak lemaradni a magyarok és lengyelek mögött a fegyverkezésbenAz orosz fenyegetés miatt nagy mértékben felpörgették a hadi kiadásokat, a hadseregek fejlesztését Közép-Európa országai, Csehország sem lóg ki a sorból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj csatahelikoptereket kap Szlovákia az Ukrajnának átadott régi vadászgépekért cserébeA MiG-29-esek kivonását már korábban eldöntötték, így anyagilag valószínűleg remek ügyletet hozott össze a szomszédos ország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDonald Trump is csettintene a jövő évi magyar büdzsé nyertese láttánCsaknem 29 százalékkal emelik a jövő évi költségvetésben a védelmi kiadásokat, amivel először emelkedhet NATO-kompatibilis szintre a költési arány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyesmire recesszió idején is van pénz, a kormány 22 milliárdot költ saját fegyvergyárának környékéreA német Rheinmetall és a magyar állam cégei gyártanak majd fegyvereket a várpalotai védelmi ipari parkban, aminek a környékét sok pénzzel tolja meg most a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Csehország hadsereg honvédelem Lengyelország magyar honvédség NATO Románia védelmi kiadások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.