Donald Trump is csettintene a jövő évi magyar büdzsé nyertese láttán
Miközben az inflációt is figyelembe véve a 2024-es büdzsé tervezete alapján számos terület finanszírozása stagnál vagy csökken idénhez képest, a haderőfejlesztés lesz a jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese.
Számokban: csaknem 29 százalékkal, 1395-ről 1796 milliárd forintra nő a 2023-as költségvetéshez képest a védelmi kiadások összege jövőre.
A 2022-ben létrehozott Honvédelmi Alap előirányzata 55 százalékkal 1309 milliárd forintra nő, az alap központi támogatásból eredő bevétele pedig több mint háromszorosára emelkedik.
Legnagyobb mértékben a katonai infrastruktúra és egyéb működési költségek finanszírozása nő, kisebb mértékben a légi- és szárazföldi erők képességeit fejlesztik a pluszpénzekből.
Alulnézet: korábbi bejelentések alapján például 2023 és 2025 között érkeznek Magyarországra a Németországtól vásárolt Leopard 2-es tankok és a norvég-amerikai gyártású NASAMS rakétarendszer.
Felülnézet: ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter is megjegyezte, a magyar honvédelmi kiadások 2024-ben meghaladják a bruttó hazai össztermék 2 százalékát (ahogy az a fenti ábrán is látszik).
Ezzel Magyarország eléri a NATO-tagállamoktól elvárt szintet, amit egy időben Donald Trump korábbi amerikai elnök vehemensen próbált kikényszeríteni az európai országokból.
Előzmények: Magyarországon már jóval az ukrajnai háború kezdete előtt, 2018-tól kezdve lendületet vett a hadi kiadások növelése.
Másrészt beindult a hazai hadiipar fejlesztése is, melynek keretén belül hat új hadiüzem jön létre az országban, amelyekexportra is termelnének.
Mi várható? A Stockholmi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) jelentése szerint tavaly csaknem 4 százalékkal nőttek a globális hadi kiadások, amelyek a 90-es évek második fele óta emelkednek.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.