Nem lehet árat emelni, a gyártóknak-kereskedőknek kell lenyelni a vörös-tengeri válság árát
Olyan világpiaci helyzet állt elő, amelyben rengeteg nagy amerikai és európai gyártó-kereskedő vállalatnak nagy költségnövekedést okoz a vörös-tengeri válság (a jemeni húszi lázadók támadják a kereskedelmi hajókat, amelyek nagy része csak Afrikát megkerülve jut el a céljához), ám ezt mégsem tudják áthárítani a vevőkre.
Számokban: békés időkben a világkereskedelem 12 százaléka megy át a Vörös-tengeren, hogy aztán a Szuezi-csatornán átjutva a Földközi-tengerre érjen. Ennek értéke évi ezer milliárd dollár. Afrika kikerülése 6500 kilométerrel és 10-12 nappal növeli meg a szállítást, ennek üzemanyag-többletköltsége hajónként egymillió dollár. A légi szállítás azonban nem alternatíva, mert 10-12-szer drágább, mint a tengeri.
Felülnézet: a koronavírus-járvány utáni magas infláció miatt a fogyasztás világszerte csökkent, ebben a helyzetben árat emelni nem nagyon lehet, ám a kereskedőcégek épp azért tudnak most megküzdeni a helyzettel, mert a járvány miatt az ellátási lánc fejlesztésére kényszerültek.
Alulnézet: a német Intersport a Reuters hírügynökségnek azt mondta, az elmúlt hetekben növelte a készleteit, és bár az még így is alacsonynak mondható, ezzel is elboldogul, és nem emel árat.
- A magyar Suzuki-gyár termelése napokig állt a zavarok miatt, de a márkakereskedésekben ennek nem látszott következménye. A szintén érintett IKEA épp ma jelentett be árcsökkentést.
Mi várható? Általános fogás lehet, hogy a cégek idén nem akcióznak annyit, mint az az évnek ebben a szakában szokás, így magasabban tarthatják a készleteiket. Több cég próbálkozik a beszerzését közelebb hozni, azaz kihagyni a távol-keleti beszállítókat, de ez csak erősen korlátozott lehetőség a nagy többletköltségek miatt.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
