Egy érdekalapú döntés után – ahogy fogalmazott Orbán Viktor – jövő hétfőn ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, amit 2022 júliusa óta különböző indokok miatt halogat a kormány és a Fidesz-KDNP. 

Háttér: Svédország (és Finnország) eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, ám a belépéstől vonakodtak, úgy vélték ugyanis, hogy a szövetséghez való csatlakozás felesleges provokációt jelentene Oroszország felé. Ezért sokáig semlegességi, majd elzárkózási politikát folytattak, hogy elkerüljék a feszültséget a térségben meghatározó nagyhatalommal.

• Svédország sokáig közvetítői szerepkörre törekedett, a második világháború utáni külpolitikája a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított, majd a hidegháború befejezése után a hadsereg leépítésével erősítette a korábbi álláspontját, a NATO-tagsággal szemben tehát alapvetően ideológiai jellegű érvek szóltak.

Miért fontos ez? Az ukrajnai háború kitörésével megváltozott a skandináv országokban a NATO-tagságot illető közvélekedés, ám a csatlakozásukkal inkább a katonai szervezet nyerhet – persze  a szövetséghez tartozó atomhatalmak által nyújtott biztonsági garanciák is lényegesek az új tagok számára.

• Svédország fegyveres ereje és elhelyezkedése jelentős erősítést jelent a NATO-nak, főleg a balti NATO-tagállamok szempontjából. Politikailag is jól jön a szövetség számára a bővülés, a közelmúltban ugyanis egyre több kétség övezte a jelentőségét, Emmanual Macron többször is „agyhalottnak” nevezte.

Alulnézet: Magyarország még a szavazás előtt egy sor üzleti szerződést is kötött a svédekkel.

• A jelenlegi 14 mellé távobbi 4 Gripent vásárol a magyar honvédség a svéd SAAB-tól
• Egy mesterséges intellgiencia fókuszú kutatási központot is létrehoznak a SAAB-bal 
• A védelmi eszközöknél a logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződést meghosszabbítják, és kiterjesztik a katonai kiképzések területére is.

Felülnézet: Arról megoszlik a két irszág vélekedése, hogy mekkora bizniszt kötötek most. A magyar fél kommunikációja az elmúlt évek legjelentősebb honvédelmi bejelentését rebesgette a megállapodással kapcsolatban, míg a svédek inkább bagatellizálták a megegyezést.

Mi várható? Hosszabb távon az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai fontossága indokolhatja a NATO érdekeltségét a skandináv országok csatlakozásában. Svédország belépésével ugyanis térségben szuverén nyolc ország közül hét a NATO kötelékeibe tartozik majd, az egyetlen kivétel Oroszország marad, igaz, a Jeges-tenger partvidéke döntően orosz fennhatóság alatt áll.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ külpolitika NATO orosz-ukrán háború Svédország Olvasson tovább a kategóriában