Trump hajmeresztő kijelentései a NATO-ról rövidtávon még jól is elsülhetnek, de hosszútávon kockázatosak
Kemény hangotütött meg a NATO-tagországokkal kapcsolatban Donald Trump egykori amerikai elnök, aki a visszatérésre készül.
Mi történt: egy hétvégi, Dél-Karolinában tartott gyűlésen Donald Trump megosztott egy történetet a szimpatizánsaival, amely aztán komoly visszhangot keltett a védelmi szövetségen belül.
Trump felidézett egy állítólagos találkozót egy meg nem nevezett ország elnökével, aki megkérdezte Trumpot, vajon akkor is számíthatna-e az Egyesült Államok védelmére egy esetleges orosz támadás esetén, ha nem teljesíteni a NATO által elvárt, védelemre fordítandó kiadásokat.
Trump erre azt mondta, hogy nem, sőt, bátorítaná az oroszokat, hogy támadjanak meg nyugodtan minden olyan NATO-országot, amely nem teljesíti az előírt kiadási limitet.
Miért fontos: Trump kijelentése veszélybe sodorhatja az amerikai és európai NATO-katonákat, ezt már Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára mondta. „Bármilyen támadás a NATO ellen erős és egységes fellépést vált ki. Bármilyen arra utaló kijelentés, hogy a szövetségeseink nem védik meg egymást, aláássa a szervezet biztonságát, a katonákat pedig fokozott veszélybe sodorja”.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel felelőtlen viselkedésnek minősítette a kijelentést, amely csak Putyin érdekeit szolgálja.
Kontextus: Trumpnak nem ez az első NATO-ellenes kijelentése: elnöki időszaka alatt többször belengette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből, de ez blöffnek bizonyult, a mostani kijelentés pedig egy csúsztatáson alapul.
A NATO ajánlása (ami nem kötelező) az, hogy minden ország minimum a GDP 2 százalékát költse védelmi kiadásokra. Ennek a legtöbb tagország nem felel meg.
Ugyanakkor a szervezet alapokmányának ötös cikkelye szerint a kollektív védelem elve megkívánja, hogy bármelyik NATO-tagország elleni támadás estén a többi ország egységesen lépjen fel a támadóval szemben – függetlenül attól, hogy a GDP hány százalékát fordítják védelmi kiadásokra.
A NATO-nak van közös büdzséje is, amibe a tagországok befizetnek, ezek a szervezet működési költségeit fedezik (ide értendő a civil és a katonai működés is).
Igen, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az Egyesült Államok a NATO legerősebb tagja. Amennyiben a jelenlétét garantáltnak veszik, a tagországok elkényelmesedhetnek abban a hitben, hogy nem kell a saját védelmükkel foglalkozniuk.
A nyomásgyakorlás tehát rövidtávon akár még kifizetődő is lehet, ha a nemzetek többet költenek a saját védelmi képességeik megerősítésére, hiszen ezzel az egész szervezet jól jár. Egy ilyen kommunikációs trükközés viszont hosszabb távon negatív hatással lehet a kohézióra.
Alulnézet: Magyarország idén – amennyiben a költségvetés nem módosul – először átlépheti a 2 százalékos küszöböt.
Az utóbbi néhány évben komoly modernizálás és bővítés indult a Magyar Honvédségnél.
Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.