Örülhetnek az Isztambulba vagy Antalyába készülő turisták és a török exportőrök, az átlagtörök pénze viszont ütemesen veszít az értékéből. A várakozásoktól elmaradó múlt heti kamatemelés még fel is gyorsította a líra zuhanását.
Mi történt? A török líra újabb mélypontra jutott hétfőre, és még nem látszik, hol a folyamat vége (bár ma éppen erősödött egy kicsit). A török valuta értéke 80 százalékát vesztette el az elmúlt öt évben.
Számokban: az árfolyam Erdogan második fordulós győzelme után lépte át a 20 líra/amerikai dollárt, hétfő délután pedig már a 26-ot is elérte. 2010-ben még 1,5 líráért lehetett kapni egy dollárt, de 2020-ban is még 7 körül volt az árfolyam.
Okok: a török gazdaság ugyan továbbra is pörög, de súlyos finanszírozási és egyensúlyi problémái vannak. Az infláció elsősorban Erdogan monetáris politikája miatt szökött az egekbe, a csúcson hivatalosan 85 százalék volt, jelenleg 40 százalékos.
- A török elnök unortodox tagadásban van: nem hisz a magas kamatok inflációcsökkentő hatásában, a kiemelkedő inflációt ezért tartósan alacsony kamatlábbal akarja letörni, abszolút sikertelenül. Érvelése szerint a magas kamatszint az uzsorakamat iszlám tilalmába ütközik.
Várakozások és csalódások: a májusi választások előtt az volt a domináns elemzői várakozás, hogy Erdogan újabb győzelme után jöhet a pénzügyi konszolidáció, annak ellenére is, hogy ő maga mindig azt hangoztatta, hogy nem lesz érdemi változás.
- A választási sikere utáni személyi döntéseket is pozitívan fogadta a piac. Az új pénzügyminiszter, Mehmet Şimşek a nemzetközi normákhoz való fokozatos visszatérésről beszélt, a nemzeti bank új vezetőjét, Hafize Gaye Erkant pedig Amerikából hozták haza.
Kevesellt korrekció: a jegybank múlt csütörtökön két év után először emelt alapkamatot, 8,5-ről 15 százalékra. Az elemzők többsége azonban legalább 20 százalékra számított, míg a Goldman Sachs egyenesen az inflációs szintnek megfelelő 40 százalékot tartott volna megfelelőnek.
- A várakozásoktól elmaradó, a piacok által már előzetesen beárazott kamatemelés nem nyugtatta meg a kedélyeket, a líra a csütörtöki kamatdöntés óta több mint 8 százalékot vesztett ismét az értékéből.
Kormányzati magyarázat: a piacbarátnak számító új pénzügyminiszter a fokozatosság elvét hangsúlyozza, ő a nem kívánt mellékhatások elkerülésének szándékával indokolja, hogy nem egyszerre, hanem több lépcsőben, kiszámítható módon közelítik az alapkamatot az inflációs szinthez.
Mi várható? A következő hónapokra a Societe Generale londoni elemzője kétszer 500 bázispontos újabb emelést vár, ez alapján a nyár végére 25 százalék körül lehet a kamatszint.
Politikai kétségek: a pesszimista elemzők szerint ugyanakkor Erdogan továbbra sem elkötelezett a kiszámítható monetáris politika mellett, és csak a korábbról ismert politikai ciklusát folytatja. 2021-ben, az utolsó kamatemelések után néhány hónappal távoznia kellett az akkori bankelnöknek és pénzügyminiszternek, majd az alapkamatot levitték, az infláció pedig újabb szárnyalásba kezdett.
